A Szuverenitásvédelmi Hivatal a múlt hét második felében tette közzé elemzését a USAID-pénzek magyarországi kiosztásáról és felhasználásáról. A hivatal a dokumentumban egy korrupciós hálózatról rántja le a leplet, amelynek célja a hazánkban törvényesen megválasztott nemzeti kabinet leváltása, megpuccsolása. A Magyar Nemzet cikksorozatban mutatja be a jelentés megállapításait. Elsőként azt járják körbe: miért és hogyan kezdődött a példátlan amerikai befolyásolási kísérlet Közép-Európában.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) A USAID-botrány magyarországi korrupciós szálai című jelentése nagy port kavart a múlt hét második felében. A kompakt és informatív tanulmányt a balliberális sajtó nem győzte kritizálni és lejáratni, miközben a dokumentumban fontos megállapítások jelentek meg arról, hogyan, miért és kiknek a segítségével akarta befolyásolni a közép-európai regionális politikát a Demokrata Párthoz hű amerikai mélyállam, a külügyminisztérium és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége, vagyis a USAID. A kordokumentumnak is beillő tanulmányt lapunk cikksorozatban mutatja be, amelynek első részében a USAID közép-európai programját járjuk körbe.
Donald Trump színre lép
Az SZH jelentése érzékelteti: Donald Trump 2025. január 20-i elnöki beiktatása fordulópont volt a USAID-féle korrupciós hálózat felgöngyölítésében. Az ügynökség ugyanis már évtizedek óta jelen van a kelet-közép-európai térségben, ám eddig jellemzően segélyszervezetként volt kezelve.
Körülbelül egy évtizede azonban egyre világosabb, hogy a USAID az Egyesült Államok liberális Demokrata Pártjának érdekeit képviseli világszerte az amerikai adófizetők pénzén, segélyszervezetnek álcázva.
Mint azt a Szuverenitásvédelmi Hivatal megjegyzi: „A USAID bonyolult finanszírozási struktúrát alakított ki a külföldi támogatások célba juttatására, amely sok esetben nem vagy csak nehezen visszakövethető. Az ügynökség nemzetközi alapítványok és forprofit vállalkozások hálózatát vonta be a forráselosztásba, hogy elfedjék az amerikai közpénzek útját.” Hozzátették: a pénzek követése még nehezebbé vált 2021-től, amikortól a USAID forrásai uniós pénzekkel is „összefolytak”.
Terroristákat is támogattak
Különösen aggasztó hírek láttak napvilágot a USAID kifizetései kapcsán azt követően, hogy az Elon Musk nevével fémjelzett kormányzati hatékonyságért felelős minisztérium (DOGE) megkezdte átvilágítását az ügynökségnél.
Az amerikai érdekek közel-keleti érvényesítését szolgáló agytröszt, a Middle East Forum ügyvezető igazgatója, Gregg Roman arról számolt be a DOGE-nak, hogy a USAID forrásokat juttatott a palesztin Hamásznak, valamint a táliboknak is hetente negyvenmillió dollár jutott.
Kiemelte: az USA segélyeiből közvetve jutott a szomáliai al-Shabaabnak, a szudáni Hamza-hálózatnak, továbbá az Iszlám Dzsihádnak, a libanoni Hezbollahnak, az iraki Kataib Hezbollahnak, a szíriai Hajat Tahrír as-Sámnak és több tucat más terrorszervezetnek.
Mindezeknél jelentősen veszélytelenebbek, ám nem kevésbé megkérdőjelezhetők azok a támogatások, amelyek például a lengyelországi ellenzéki erőkhöz kerültek a jobboldali kormány megbuktatása érdekében. Ráadásul nemcsak pénzbeli támogatásról van szó. „A USAID egy 2021-ben készített, Disinformation Primer (Dezinformációs alapismeretek) elnevezésű belső dokumentuma szerint a javasolt stratégiák között szerepelt a nem kívánt tartalmak elnyomása a keresőmotorokban, valamint a tartalmak létrehozóinak a reklámbevételektől való megfosztása” – olvasható az SZH jelentésében.
A CEP
A USAID Közép-európai Programja, a CEP is ekkor, 2021-ben indult el, nem sokkal Joe Biden hatalomra kerülését követően. A program célja egyértelműen az volt, hogy destabilizálják azokat az államokat, amelyek az amerikai demokraták és a mélyállam megítélése szerint nem az amerikai érdekeknek megfelelő politikát folytatnak.
– A USAID azt állította a CEP-ről, hogy a demokratikus értékeket terjeszti és védi. A valóságban a programot végrehajtó politikai nyomásgyakorló szervezetek megrendelésre végezték a nemzeti kormányok politikájával ellentétes tevékenységüket. A globális-progresszív elit ideológiáját terjesztették, és megpróbálták lejáratni a kormánypártokat – írja jelentésében az SZH.
A közép-európai program kiindulópontja, hogy az ügynökség által fizetett elemzők figyelmeztettek: ez a térség lett a világ leggyorsabban autokratizálódó régiója, különösen Lengyelország, Magyarország és Bulgária volt veszélyben, így be kellett avatkozniuk.
A USAID látszólag erre reagálva jelentette be 2022. december 12-én, hogy új finanszírozási programot indított Közép-Európában az ellenálló demokratikus társadalmak pilléreinek, azaz a demokratikus intézményeknek, a civil társadalomnak és a független médiának a megerősítésére. A kezdeményezés szükségességét az ügynökség azzal indokolta, hogy megállapítása szerint „az utóbbi években a demokratikus intézményeket aláásták néhány közép-európai országban, […] a Biden–Harris-kormány pedig világossá tette, hogy a demokrácia megerősítése […] alapvető fontosságú korunk példátlan kihívásainak kezeléséhez” – olvasható az SZH jelentésében.
Nyomásgyakorlók rejtett hálózata
A program indulásáról szóló közleményben – amelyet az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének honlapján is közzétettek – megtévesztő módon azt írták, hogy „a finanszírozás […] nem kötődik semmilyen párthoz sem az Egyesült Államokban, sem Magyarországon. A pénzeszközöket olyan helyi partnerek fogják kezelni, amelyek politikai hovatartozásra tekintet nélkül felmérték, hogyan lehet a legjobban kezelni a helyi kihívásokat Magyarországon. A program tartalmát a helyi partnerek dolgozzák ki.”
A program névleges célja az volt, hogy segítse az amerikai kormányzat azon erőfeszítéseit, amelyek ellensúlyozhatják a „rosszindulatú külföldi befolyást” a térségben. Ha az Egyesült Államok kormányzata valóban ezt akarta volna elérni, akkor nem a magyarországi politikai nyomásgyakorlók rejtett módon finanszírozott hálózatát használja fel a beavatkozáshoz, hanem a katonai szövetségi rendszeren belül és a diplomáciai kapcsolatokon keresztül tesz lépéseket.
Átláthatatlan pénzek
Az amerikai szövetségi kormányzati költéseket listázó adatbázis szándékosan elfedi, hogy kinek mire adott pénzt a USAID, de az ügynökség potenciális partnereinek szóló, még 2022. március 8-án közzétett felhívása leleplezi a CEP valódi céljait.
A politikai nyomásgyakorlók és informális csoportok, médiaszereplők és influenszerek, ügyvédi és bírói közösségek mellett a program forrásaiból pártokat és más demokratikus szereplőket is támogattak.
A megfelelő amerikai szervezetek képezhették is a közép-európai pénzek nyerteseit, ez pedig alkalmat adhatott arra is, hogy egyeseket beszervezzenek. Némely térségbeli politikusoknak képzéseket, kommunikációs tréningeket is szerveztek, hogy fejlesszék előadói és tárgyalási készségeiket. A program potenciális koordináló partnereit értesítették az újonnan nyíló lehetőségekről, ám előre le is szögezték: a USAID által elvárt célok teljesülését a projekt önmagában nem szavatolhatja, a sikerhez szükség lesz Washington és Brüsszel diplomáciai beavatkozására is.
A szereplők hatékonyabb mozgatása
A támogatási rendszert is eszerint alakították ki: a programfelelősöktől fokozott rugalmasságot és együttműködést vártak el, hogy akár menet közben – reagálva a 2022-es magyarországi és a 2023-as lengyelországi parlamenti választás, valamint a 2024-es európai parlamenti voksolás kimenetelére – felülírhassák a finanszírozott tevékenységek és célországok körét.
A USAID ezért hangsúlyozta pályázati felhívásában, hogy a program célja nem a politikai nyomásgyakorló hálózat bővítése, hanem a már bejáratott – a brüsszeli érdekérvényesítési struktúrába beépült – szereplők minél hatékonyabb mozgósítása. Az ügynökség arra is felhívta a koordinálásért felelős partnerei figyelmét, hogy olyan köztes szervezetekkel szerződjenek, amelyek a választások előtt, alatt és után egymással, a velük azonos elveket, ideológiát képviselő pártokkal, valamint az európai uniós intézményekkel is koordinálni tudják tevékenységüket.
Forrás: Magyar Nemzet
Fotó: Kevin Dietsch/Getty Images North America/Getty Images via AFP
