A megyei jogú város köszöni szépen, jól van. A jelek szerint Vásárhely elkészült, minden tökéletesen működik, semmiféle fejlesztésre nincs szüksége, csak egy ukrán szoborra. Február 25-én meg is kapja Zelenszkij nagykövetétől és Márki-Zay Pétertől.
Szobrot állítanak Hódmezővásárhelyen egy a 19-20. század fordulóján élt ukrán költőnőnek. Erről Márki-Zay Péter kezdeményezésére múlt csütörtökön döntött a polgármester közgyűlési többsége. A Zelenszkij elnök budapesti nagykövete, Sándor Fegyir által felajánlott, alapzattal együtt 2,7 méter magas bronz mellszobrot egy hét múlva, február 25-én avatják fel a Tóalj utcában. Nem kicsit különös, hogy Vásárhely vezetése A kommunizmus áldozatainak emléknapján éppen egy kommunista ukrán költőnő előtt tiszteleg – de egyáltalán, tegye fel a kezét az a vásárhelyi, aki az életében hallott már Leszja Ukrajinkáról!
Ennél azonban sokkal fontosabb és elgondolkodtatóbb üzenetei is vannak a városvezetés konszenzuális aktusának. A jelek szerint Hódmezővásárhely köszöni szépen, jól van. Vásárhely elkészült. A megyei jogú városban minden olajozottan és tökéletesen működik, nem kell ide semmiféle beruházás, fejlesztés. Nem hiányzott más, csak és kizárólag egy ukrán szobor. Nincs szükség az ipari park fejlesztésére és bővítésére, nincs szükség helyi iparűzési adót fizető, munkahelyeket teremtő üzemekre, nagyberuházásokra, mint például az „elmaradott” Szegeden, Makón vagy Szentesen. Ezek szerint munkahely, lehetőség és pénz is dögivel van a megyei jogú városban; nem kell több. Nem zárnak be sorra a belvárosi üzletek, ezzel sincs teendő. Úgy tűnik, minden egyes út és járda is rendben van, kifogástalan állapotú, a távfűtés is hiba nélkül, megbízhatóan szolgálja a lakosokat, az iskolai és az idősotthoni menzára sincs már panasz, mindenki imádja az ízletes és bőséges, ráadásul megfizethető ételkölteményeket.
Nekünk ha nem is Mohács, de Leszja Ukrajinka kell! Hogyan tudnánk élni nélküle?
Nem nagyon hallani a hírekben, hogy más ország, pláne más magyarországi település ukrán szobrot állít ebben a vérzivataros időszakban, ám úgy tűnik, Hódmezővásárhely piacvezető akar lenni. A városvezetés nem az itt élőknek akar megfelelni, hanem Zelenszkij elnöknek és nagykövetének nyal. Fittyet hány arra, hogy Ukrajna üldözte, üldözi és elnyomja a magyar kisebbséget, a mai napig halállistákat gyárt, fenyegetőzik, és nagyon sok kárpátaljai magyart az utcán fogdos össze, hogy ágyútölteléknek használja egy véget érni nem akaró, értelmetlen öldöklésben. A polgármester egy hamis történelmi barátság illúziójába ringatja a városát, s mesterséges ukránimádatot igyekszik táplálni.
Márki-Zay Pétert a jelek szerint az is hidegen hagyja, hogy Jevhen Karasz, Zelenszkij kitüntetett parancsnoka, az ukrán hadsereg őrnagya és ismert nacionalista aktivista (a hírhedt neonáci C14 csoport vezetője) nemrég megüzente: az ukrán 128-as dandárral „két perc alatt” elérné Magyarországot, ha továbbra is csúnyán és rosszul viselkedünk. (Mondjuk nem küldünk pénzt, paripát, fegyvert a háborúba vagy nem jövünk le az olcsó orosz energiahordozókról.) Apropó, csak remélni tudjuk, hogy Vásárhely első embere nem hívja meg a szoboravatóra Karasz őrnagyot és dandárját is. Tudjuk jól: két perc alatt ideérnének..
