Kulcsfontosságú időszak előtt állunk, mivel az új kormányt nemcsak a gazdasági helyzet, hanem az idő is szorítja, ha a lehető legtöbb uniós pénzt szeretné hazahozni a 2027-ig tartó ciklus befagyasztott támogatásai közül. A nehézség dupla, hiszen már az új időszak forrásaira is pályáznia kell, ráadásul a felhasználási területek meglehetősen kötöttek – írja a Magyar Nemzet.
Kettős feladat hárul az új kormányra, hiszen a vállalása szerint hazahozza a befagyasztott uniós pénzeket, illetve pályáznia kell a következő ciklusban elérhető támogatásokra.
Jelentős uniós források sorsa a tét
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője lapunk megkeresésére elmondta, jelentős forrásokról beszélhetünk: az Európai Bizottság adatai alapján a 2021–2027-es költségvetési ciklus kohéziós forrásai közül (25,1 milliárd euró) eddig csak 53,2 százalékról született döntés, miközben a kifizetések esetében mindössze 21 százalékon állunk. Vagyis az EU-s források hazahozatala egy kulcsígéret, amelynek beváltása esetén a gazdaság érdemi fejlesztési forráshoz juthat, és ez pedig a növekedési kilátásokat is nagymértékben befolyásolhatja.
Nem lesz sétagalopp
Az eddig megjelent hírek ugyanakkor mutatják, hogy ez a feladat nem lesz sétagalopp. Az Európai Bizottság az új kormánnyal szemben is szigorú feltételeket szab a kifizetések felgyorsítása érdekében. A Financial Timesban megjelent cikk alapján konkrét intézkedéseket, reformokat várnak majd el az új kormány részéről is, amelyet az eddigi kormányzat nem volt hajlandó meglépni. Vagyis a hírek szerint nem lesz kivételezés, eredményekhez kötik majd a befagyasztott források rendelkezésre bocsátását.
Molnár Dániel hangsúlyozta, mindenképpen kulcsfontosságú időszak előtt állunk, mivel az új kormányt nemcsak a gazdasági helyzet, hanem az idő is szorítja: a jelenlegi uniós költségvetési ciklus a végéhez közeledik, és ezzel párhuzamosan a következő tárgyalása is el fog indulni, vagyis egyszerre kell majd két fronton is helytállni a kampányban tett ígéretek teljesítése érdekében.
A források felhasználása egy másik kulcsterület, ahol jelentős még a bizonytalanság. Az EU-s támogatások ugyanis nem szabadon elkölthető összegek, nem fordíthatóak például közvetlenül a hiány mérséklésére. Alapesetben a tagországok a költségvetési ciklus elején partnerségi megállapodást kötnek az Európai Bizottsággal, amely lefekteti, hogy a kohéziós forrásokat milyen fejlesztésekre fordítja az ország, amely figyelembe veszi az EB által kitűzött célokat is. Magyarország esetében az aktuális költségvetési ciklus kapcsán ez 2022. december 22-én történt meg.
Szűk keresztmetszet
Egy ilyen megállapodás előkészítése és tető alá hozatala jellemzően hosszú, éven túli folyamat, emiatt nem is várható, hogy új egyezség jönne létre a Tisza-kormány és az Európai Bizottság között. Emiatt azzal lehet számolni, hogy a meglévő partnerségi megállapodást követve, kisebb programokon belüli átrendeződések mellett használhatók majd fel a kohéziós források, amennyiben megérkeznek.
– A Tisza által meghatározott elvek majd sokkal inkább a következő uniós költségvetési ciklus forrásainak felhasználása kapcsán érvényesülhetnek, amelynek partnerségi megállapodását majd ők kötik meg, azonban ennek kapcsán is a szűk keresztmetszet az lesz, hogy milyen fő prioritásokat határoz majd meg az Európai Bizottság és a tanács – vélekedett Molnár Dániel.
A Fitch Ratings elemzése szerint Magyar Péter nyilvánosan kifejezésre juttatott EU-párti hozzáállása és a Tisza Párt szupertöbbsége valószínűleg javítja majd az együttműködést Brüsszellel, például az Ukrajnának szánt finanszírozás blokkolásának esetleges megszüntetése révén. A hitelminősítő szerint lehetővé teheti a Magyarország számára jelenleg befagyasztott EU-finanszírozások felszabadítását, bár az egyelőre nem egyértelmű, hogy az uniós folyósítások teljes körű felújítása milyen gyorsan javítaná a magyar gazdaság növekedési kilátásait.
Fotó: Magyar Nemzet
Forrás: NurPhoto/AFP
