Miután vaskézzel „rendet tett” Nagyéren, a politikai befolyását elkezdte kiterjeszteni a makói térség többi településeire is, ráadásul nemcsak a közös hivatalhoz tartozó községek keltették fel az érdeklődését, hanem a szociális társuláson keresztül egy bővebb kör is. Az 1993 óta regnáló Lőrincz Tibor óvakodik attól, hogy kijöjjön a fényre, ám a térség legrégebbi polgármestereként komoly befolyásolási hálózatot és érdekszférát épített ki, a politikai súlya sokkal nagyobb annál, mint amit a településének mérete indokol. Lényegében minden fontos döntésen igyekszik rajta tartani a kezét.
Ambrózfalván csődeljárás folyik, Csanádalbertin is súlyos, csődközeli a helyzet. Jogtalanul átutalt és elköltött tízmilliók miatt nyomozás folyik, illetve további feljelentések várhatók. A százmilliós hiányt nyögő Ambrózfalva azóta kilépett a közös hivatalból, melybe ma már csak Csanádalberti, Pitvaros és Nagyér kapaszkodik. A négy kistelepüléshez kapcsolódó zűrös ügyekről az elmúlt hónapokban az országos és a helyi média, így a Promenad24 is sokat cikkezett. Makói térségi forrásaink azonban szerint akad egy olyan személy, aki ügyesen a háttérben igyekszik meghúzódni, de szerepe a térség politikai történéseiben sokkal komolyabb, mint amit gondolhatnánk, ezért méltatlanul keveset olvasni róla például a sajtóban is. Lőrincz Tiborról, Nagyér polgármesteréről van szó, aki – így fogalmaztak a lapunknak nyilatkozó szereplők – egyfajta pókként hálózta be a kisebb-nagyobb településeket, s befolyását számos vezetőre kiterjesztve a makói kistérség első számú „politikacsinálója” lett. De hogyan és miért?
Hírportálunk több „régi motorosnak” számító politikussal, közéleti szereplővel, hivatali informátorokkal, intézményi munkatársakkal is beszélt, s az ő elmondásuk alapján rajzolódott ki a kép egy tehetségesen, kifinomult módszerekkel machináló politikusról, aki hosszú évek alatt komoly érdekszférát épített ki a térségben, s lényegében minden fontos döntésen igyekszik rajta tartani a kezét. Lőrincz Tibor a környék legrégebben hivatalban lévő polgármestere. 1993 óta vezeti Nagyért. Mint forrásaink rámutattak, a saját falujában mindig is kiemelt figyelmet fordított arra, hogy bebiztosítsa a hatalmát, s ne nagyon gondolkodhassanak bármiféle változásban azok, akik veszélyesek lehettek volna a pozíciójára. Lényegében ennek köszönhetően nem akadt komolyan vehető ellenfele a választásokon, sőt: 1998 után még kihívó sem jelentkezett egyik voksoláson sem, 2002 óta egyedüli versenyzőként hódítja el a polgármesteri széket a saját közössége „felkentjeként”. Abban mindenki egyetért, hogy tény: Nagyér előre megy, nem hátra. A településvezető minden lehetőséget megpróbál megragadni a falu érdekeinek érvényesítéséért – sokak szerint ugyanakkor annak árán is, hogy más térségi települések rovására néha bizony „vörös vonalakat is átlép”. Miről is van szó?
Többektől is azt hallottuk, miután vaskézzel „rendet tett” Nagyéren, a politikai befolyását elkezdte kiterjeszteni a térség többi településeire is, ráadásul nemcsak a közös hivatalhoz tartozó községek keltették fel az érdeklődését, hanem a szociális társuláson keresztül egy jóval bővebb kör is. S hogy miért tartotta fontosnak ezt a fajta politikai terjeszkedést? Forrásaink erről is beszéltek. Megjegyezték, ahogy haladtak előre az évek és a ciklusok, Lőrincz egyre inkább arra épített, hogy „a legöregebb bikának van a legmélyebb hangja” a térségi politikában. Az elsődleges céljaként az információszerzést nevezték meg.
„Mindig tudni akarja, mi történik a másik településeken, hogy két-három lépéssel a többi polgármester előtt járjon, ez nagyon fontos számára a pályázatok kiírásakor és a fejlesztések megvalósításakor” – fogalmazott egy a helyi ügyekre kiváló rálátással bíró megkérdezettünk. Hozzátette, Lőrincznek gyakorlatilag „mindenre van embere” (pályázatíró, tervező, kivitelező, műszaki ellenőr, bármi), sok esetben Békés vármegyéből, s ez a fajta képesség vagy portfólió igencsak emeli az ázsióját.
Egyik nyilatkozónk kitért rá, a korábbi és jelenlegi közös hivatalon belül lényegében a nagyéri polgármester „befolyási körébe” tartozik a közös szociális intézmény vezetője, a közös óvodák vezetője, a korábbi jegyző és a jegyző helyettese, mondhatni az összes nagyobb hatalommal rendelkező vezető.
„Nekik köszönhetően nagyon sok információról gyakorlatilag hamarabb tud a hozzá közeli emberek révén, mint akár az adott település polgármestere” – fogalmazott.
A hatalomtechnikus, akinek egyre bővült a bűvköre
Az utóbbi időszak történéseit áttekintve visszatérő elem – mondták többen –, hogy Lőrincz olyan fejlesztésekre próbálja így vagy úgy rávenni a „bűvkörébe” vont polgármestereket, amikkel valamilyen szinten Nagyér is jól jár, függetlenül attól, hogy az adott településnek arra a fejlesztésre van-e a legnagyobb szüksége. Mint megjegyezték, ezek a manőverei erkölcsi szempontból mindenképpen megkérdőjelezhetők.
„Az elmúlt két ciklusban ilyenek voltak a több települést is érintő (például Pitvaros, Csanádalberti, Ambrózfalva, Királyhegyes), az idősek számára nappali ellátást biztosító fejlesztések, amivel természetesen jól jár a fejlesztést megvalósító település is, csak bónuszként esik le pénz a szociális társulásba, melynek a gesztor települése Nagyér. Minden szociális feladatellátáshoz kapcsolódó normatíva ugyanis itt landol, amibe Lőrinczék a településeknek csak a szükséges minimális belelátást engednek” – árulta el egy nyilatkozónk. Azt is hozzáfűzte, úgy tudja, Lőrincz a mai napig nem bocsátotta meg Csjernyik Zoltánnak, hogy megcsinálták az idősek nappali ellátást célzó fejlesztést, majd Csanádalberti kilépett a szociális társulásból, ez által komoly lehetőségektől estek el.
A többek elmondása alapján kibontakozó kép szerint a nagyéri polgármester egyébként „nem nagyon szeret kijönni a fényre”, annál szerteágazóbban manipulál a háttérből. Igazi hatalomtechnikus, aki simán egymás ellen ugraszt embereket, ha a pillanatnyi érdeke úgy kívánja – tudtuk meg róla. Egy a térségi ügyekre kitűnő rálátással bíró forrásunk szerint az érintett településeken nagyon sokan azt sejtik, hogy Radó Tibor volt pitvarosi polgármester és Csjernyik Zoltán csanádalberti településvezető állandó viszálykodása is az ő „kavarásaira” vezethető vissza.
Sokak szerint arra is érdemes felhívni a figyelmet Lőrincz politikai játékai kapcsán, hogy az ő érdekei azt kívánják: az egymásra utalt, közösen lélegző települések közül minél több helyen tapasztalatlan vagy gyengekezű, irányítható, befolyásolható polgármester legyen, mert így tudott és tud nőni Nagyér mozgástere a fejlesztésekben, a forrásszerzésekben.
„Úgy hallottam az évek során sokszor figyelmeztették, nem szerencsés, ha a nagyéri polgármester így vagy úgy belekotnyeleskedik más települések ügyeibe, de mivel ennek sokáig semmiféle következménye nem volt, a pusmogást és a fülekbe sugdosást csak nem hagyta abba” – foglalta össze egyik informátorunk.
Nagyér, kiskirályság
Akadtak persze olyanok, akik nem kértek az önzetlen segítségnyújtásnak maszkírozott befolyásolásból. Nagyon sokan a kistérségben korántsem lennének meglepve, ha kiderülne, hogy vélhetően Lőrincz is sokat tehetett azért, hogy ezen emberek, vezetők ne feltétlenül a saját településükre vagy a közös hivatalra, társulásokra, intézményekre fordítsák az idejük és energiájuk jó részét, hanem égessék azt el egyéb konfliktusokra.
Politikai értelemben többek között ez lett aztán Radó Tibor veszte, aki a közös hivatal nemtörődömsége, az általa kért, de sokszor évekig el nem végzett munkák miatti kritikaözönét Sarkadi Péter volt jegyzőre zúdította. Arra a Sarkadira, aki az egybehangzó vélemények szerint nemrég történt nyugdíjazásáig Lőrincz gépezetének legfontosabb láncszeme volt. De a Pitvaros érdekeinek, pénzügyi lehetőségeinek a társuláson belüli – egyébként jellemzően Nagyér előnyére történő – háttérbe szorulását rendre nehezményező Radó több alkalommal vitába keveredett a csanádalberti mellett a korábbi ambrózfalvi polgármesterrel is, a többfrontos harc – ami sokak szerint tökéletesen megfelelt Lőrincz szándékának – pedig 2024-re fel is emésztette őt mint az egyes számú „belső ellenállót”.
Egy a közös hivatali ügyeket A-tól Z-ig ismerő nyilatkozónk szerint érdemes lenne vizsgálni a nagyéri polgármester szerepét abban az ügyben is, hogyan juthatott csődhelyzetbe Ambrózfalva, hogyan keletkezhetett 100 milliós hiánya mostanra, miként kerülhetett 40 millió forintjuk jogtalan utalásokkal Csanádalberti számláira, s hogy fordulhatott elő, hogy Csanádalberti az utolsó fillérig el is költötte a szabálytalanul érkezett pénzt, miközben a közös hivatal gyakorlatilag évekig nem tett ez ellen semmit. Többen is megerősítették, az említett Radó Tibor hosszú esztendőkön át igyekezett felhívni a figyelmet a közös társulási és testületi üléseken, hogy valami nincs rendben Ambrózfalva, Csanádalberti és a közös hivatal pénzügyei körül, s érthetetlen pénzügyi húzásokra, eredményekre mutatott rá.
Ám Lőrincz mindig az élen járt a szakértőnek és tévedhetetlennek nevezett jegyző védelmében, s Radót azzal „csavarták le”, hogy rémeket lát, nincs itt semmi látnivaló. 2023 végéig tartott, mire a korábban szőnyeg alá söpört problémák végérvényesen és visszavonhatatlanul kibuktak, azaz kiderült, hogy évek óta jogtalan és szabálytalan tranzakciók történnek Ambrózfalva számláiról Csanádalberti számláira.
„A nehéz helyzetbe került települések éveket veszítettek, vélhetően részben azért is, mert a kiépített információs hálózat és a kulcsemberek megvédése fontosabbnak tűnhetett, mint az, hogy a valós pénzügyi helyzettel és annak kezelésével foglalkozzanak, ne az egymás elleni harcaikkal” – fejtette ki egyik forrásunk.
Több informátorunk is egyfajta „kiskirályságként” írta le azt a korszakot, amikor a négy település közös hivatalhoz tartozott. Hogy csak egy példát említsünk, megszólalóink szerint Nagyérnek létszámarányosan szinte mindig jóval több alkalmazottja és lehetősége volt a társuláson belül, mint például az amúgy 48 százaléknyi szavazati aránnyal rendelkező Pitvarosnak.
Puhítja az újoncokat
Egy nyilatkozónk úgy elemez, az előző önkormányzati ciklus közepére kontrollálhatatlanná kezdett válni a helyzet, s kicsúszni látszott az informális irányítás Lőrincz kezei közül. Ám erre is megtalálhatta a megoldást.
„A választások előtt is kész terve lehetett már, mindenki másnál hamarabb megsejtette, hogy Radó Tibor nem indul újra, bőven volt ideje a saját maga számára megfelelő embert találni Pitvaros élére, aki végül az a Kiss Tamás lett, akinek a felesége a nagyéri óvoda intézményvezetője. Milyen érdekes, ugye? Az egész térségben a választások előtt is már mindenki sejtette, hogy a nagyéri polgármester szemelte ki, azóta Kiss Tamás be is bizonyította, hogy miért. Szinte semmit nem tesz Lőrincz jóváhagyása nélkül, és nincs olyan fórum, ahol ne hangoztatná, hogy milyen hálás neki, és hogy milyen fantasztikus ember. Arról nem is beszélve, hogy míg Lőrincz és Kiss felesége mint óvodai tagintézmény-vezető között korábban akadtak súrlódások, mára már olyan jóban vannak, hogy szinte összejárnak. Így aztán lényegében két legyet ütött egy csapásra, hiszen a helyi óvoda és a pitvarosi önkormányzat felett is biztosítva lett a befolyás” – mutatott rá az egyik megkérdezettünk, aki mindezt azzal egészítette ki: ez a pitvarosi „nagyon durva behódolás” mostanra a térség összes polgármesterének feltűnt, s visszatetszést vált ki belőlük. Sokak szerint éppen ez lehet most Lőrincz veszte politikai értelemben, visszaüthet a túltolt „kavarás”.
Pedig Lőrincz állítólag nem adta fel, egyre többen pletykálnak arról, hogy Csanádalbertin is már azt nézegeti, ki lehet a pénzügyi botrányba keveredett Csjernyik Zoltán utódja, miután neki „lefőtt a kávé”. Sokan teljesen biztosak benne a térségben, hogy gőzerővel keresi vagy már meg is találta azt, akit utódjának szánna a település élére, ha Csjernyik pozíciója tarthatatlanná válik. Ám itt sem állt meg, a 2024-es választások után informálisan behálózta az új csanádpalotai polgármestert, Kovács Gábort is, úgy hírlik, igyekszik „puhítani” a szintén újonc királyhegyesi vezetőt, Verebes Anitát is. Persze valamilyen formában gyakorlatilag az összes polgármesternél „bepróbálkozik”, hogy a legrégebbi, legtapasztaltabb, legszélesebb kapcsolatrendszerrel bíró térségi polgármesterként „bármiben szívesen segít”.
„Ezekben a polgármesterekben (Csanádpalota, Pitvaros, Királyhegyes, Ambrózfalva) az a közös, hogy újak, tapasztalatlanok, egyelőre kevés kapcsolatuk van magasabb szinten, vagy egyáltalán nincs drótjuk a fontosabb pozícióban lévő emberekhez, döntéshozókhoz. Így arra lehet arra számítani, hogy alapvetően megörülnek a Lőrincz-féle ‘önzetlen segítő szándéknak’. Azzal nem számolnak csak, hogy ez politikai értelemben könnyen egyfajta ‘halálos ölelés’ lehet” – húzta alá az egyik térségi politikus.