Úgy tűnik, a hazai baloldalt rémülettel tölti el a USAID és más külföldi pénzcsapok végleges elzárásának esélye – írja a Magyar Nemzet. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az ellenzék szinte minden szereplője ezen a témán lovagol. Márki-Zay Péter szerint Magyar Péter kampányából nagyon fog hiányozni a külföldi, főként amerikai támogatás.
Minden jel szerint Magyar Péter és a baloldal pártjai 2026-ban aligha számíthatnak busás külföldi anyagi támogatásra, mindez aggasztja is a baloldal megmondóembereit, akik immár nem rejtik véka alá, hogy a forrásmegvonás érzékenyen érinti őket.
Márki-Zay szerint kevesebb pénz fog jönni
A 2022-es baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter úgy véli: korántsem lesz Magyar Péternek olyan könnyű dolga abban, hogy a választáson megszorongassa a kormánypártokat, hiába próbálja ezt mutatni. A hódmezővásárhelyi polgármester minderre főként matematikai érveket hozott fel.
Mint mondta, 1,86 milliárd forint érkezett hozzájuk külföldről, amit „ott élő magyarok” adtak össze. (Azóta bebizonyosodott, hogy a guruló dollárokat leginkább Soros György küldte a hazai baloldalnak – a szerk.) Ezen felül „nyolcszázmilliót mi tarháltunk össze helyben Magyarországon, annak a felét önök, másik felét pedig tehetős emberek adták össze” – mondta Márki-Zay egy február eleji ellenzéki fórumon a közönségének. Hozzátette: az ellenzék nagyobb támogatói voltak például Bojár Gábor vagy Bige László vállalkozók. További egymilliárd forintot az ellenzéki pártok tettek bele a kampányba.
Márki-Zay Péter szerint az lenne a cél, hogy ezeket a 2022-ben idehaza gyűjtött összegeket most megduplázzák és 1,6 milliárd forint gyűljön össze. Ennek már csak azért is szükségét látja, mert Amerikából „valószínűleg nem fog jönni pénz”. – Tehát magyarul: hogyan néz ki a matek? Nem olyan jól. Nekünk volt egy 3,5 milliárdos kampányunk, Magyar Péternek most kinéz max. a fele. Hát ez nem olyan fényes – értékelt Márki-Zay.
Sivalkodik a guruló dollárokkal kitömött újságíró
Tóta W. Árpád publicista a HVG hasábjain kelt ki a külföldi pénzcsapok elzárása ellen. A cikkben épp csak arra nem tért ki, hogy mindez őt magát személyesen is érinti.
A balliberális újságíró szerint eleve gond lenne, ha nem maradna itthon a Soros-hálózat. Hozzátette: ahhoz, hogy ezt elérje a kormány, alapvető uniós jogokat kellene felfüggeszteni. Mint azt Sorosék médiafinanszírozási szerepéről kifejtette: „A megmaradt sajtó természetesen – ahogy Rákóczi kurucai vagy a korai Fidesz – használta a rendelkezésre álló segítséget, benne az amerikai pályázatokat. Ezek nélkül nehezebb lesz. Ismerve az Európai Unió reakcióidejét, ennek pótlása évekbe telhet”.
Mint arra utaltunk, Tóta W. pontosan tudja, hogy miről beszél. A publicista ugyanis gyermekek számára alapított politikai propagandalapot Kispolgár néven, amely jelentős forrásokat nyert el külföldről, például a Soros György pénzéből működő Action for Democracytól, amely 2022-ben hárommilliárd forintnyi dollárral finanszírozta a magyarországi ellenzék kampányát.
Gyurcsány volt nagykövete is felhorgadt
Február közepén a Klubrádió vendége volt Simonyi András, Gyurcsány Ferenc washingtoni nagykövete, aki a USAID forrásainak befagyasztásáról is beszélt. Simonyi szerint „a USAID nagyon fontos része az Amerikai Egyesült Államok külpolitikai eszközrendszerének, bár magam is egyetértek abban, hogy számos területen megújításra szorul a szervezet”. A volt nagykövet egyetértett azzal, hogy a USAID az amerikai hatalmi politika „soft” eszköze. – Ezen a csatornán keresztül lehet elérni bizonyos társadalmak szívét, szemben a kemény erővel, ami a puszta katonai erőt jelenti – mondta Simonyi. Hangsúlyozta, hogy a USAID-et nem kellett volna szétverni egy „szőnyegbombázással”.
A téma kapcsán a volt nagykövet többször is kifejtette a véleményét a Klubrádióban, ahol megismételte: nem ért egyet a USAID intézményének mint az amerikai külpolitika egyik eszközének a felszámolásával.
Juhász Péter is kevesebb pénzre számít
Juhász Péter korábbi liberális politikus, jelenlegi baloldali influenszer az MSZP-közeli Hírklikk csatorna műsorában nyilatkozott többek között a külföldi pénzcsapok elzárásának a témájáról.
Az egykori politikus elmondta: szerinte a politika befolyásolása civil tevékenységnek számít. Éppen ezért aggályos, hogy a kormánypártok elzárnák a civil szervezetek felé áramló brüsszeli és külföldi pénzek útját.
A saját szerepére kitérve hangsúlyozta: boldogan vállalja, hogy ő maga a külföldről pénzelt hálózat része és várja a Soros-, valamint a USAID-pénzeket. Juhász elmondta, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársaként kezdett a közélettel foglalkozni, majd több kezdeményezése is volt, például az Egymillióan a Sajtószabadságért mozgalom. Mire Bajnai Gordon ismét visszatért volna, a korábbi miniszterelnök megkereste Juhászt, hogy támogassák. – Akkor te is a Datadat része vagy? – kérdezte Németh Péter, a Hírklik műsorvezetője Juhásztól, amire az úgy válaszolt: igen és ő mindezt boldogan vállalja.
Donald Trump amerikai elnök kapcsán kijelentette: „egy pszichopata őrült vette át Amerika irányítását, amelyik egy ilyen Putyin-fétisben szenved”.
Úgy tűnik, hogy akárhány baloldali aktivista, influenszer, jelenlegi vagy volt politikus próbálja tagadni, de a külföldi pénzcsapok elzárásának lehetősége iszonyú erővel nehezül rájuk. Mindezt az mutatja meg a legjobban, hogy szinte csak erről tudnak beszélni.
Forrás: Magyar Nemzet
Fotó: Illusztráció (Pixabay.com)
