A kormány és az OTP Bank 50-50 millió eurót, azaz 20-20 milliárd forintot biztosít a gödöllői Grassalkovich-kastély átfogó felújítására – jelentette be az építési és közlekedési miniszter hétfőn a helyszínen.
Lázár János a támogatási együttműködés aláírásán közölte, a felújítás során 17 ezer négyzetméternyi terület újul majd meg.
A miniszter úgy fogalmazott, talán nem túlzás azt állítani, hogy száz év óta ez a legnagyobb közérdekű kötelezettségvállalás, amelyet magánvállalkozás vagy magánszemély tett, és ez méltó a legnagyobb magyar bankhoz és Magyarország legsikeresebb üzletemberéhez.
A kastély, amelyet 2021 óta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyem (MATE) tart fenn és használ, valamint a MATE-alapítvány kuratóriuma működtet, szolgálja a magyar agrárium jövőjét, mintegy 10 ezer egyetemistát, valamint az ide látogató turistákat – mondta Lázár János.
A miniszter a kastély építtetőjét méltatva azt mondta, Grassalkovich Antal falusi koldusfiúként indulva Magyarország egyik leggazdagabb és legmeghatározóbb vezetője és politikusa lett, „akkor is lehetett már falusi fiúból bankelnök, pénzügyminiszter, éppenséggel miniszterelnök”.
A kastély, amelyet 2021 óta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyem (MATE) tart fenn és használ, valamint a MATE-alapítvány kuratóriuma működtet, szolgálja a magyar agrárium jövőjét, mintegy 10 ezer egyetemistát, valamint az ide látogató turistákat – mondta Lázár János.
A miniszter a kastély építtetőjét méltatva azt mondta, Grassalkovich Antal falusi koldusfiúként indulva Magyarország egyik leggazdagabb és legmeghatározóbb vezetője és politikusa lett, „akkor is lehetett már falusi fiúból bankelnök, pénzügyminiszter, éppenséggel miniszterelnök”.
A szatmári béke megkötése után 40 évvel Grassalkovich Antalnak és néhány másik magyarnak sikerült visszavezetnie Magyarországot Európába, és sikeressé tennie az országot a megváltozott történelmi, gazdasági, politikai és közigazgatási viszonyok ellenére is – tette hozzá Lázár János.
Csányi Sándor, az OTP Bank és a Magyar Agár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, a felújítás során megújul a kastély korábban már felújított szárnya, egy eddig elhanyagolt hatezer négyzetméteres része, a kertje, a muzsikusszárny, a műtárgyak elhelyezését szolgáló épületek, továbbá újra működni fog a történelmi sörház.
A cél, hogy a felújítás után a kastély költséghatékonyan és önfenntartó módon működhessen, „a magyar szellemi, kulturális örökség megőrzésének fellegváraként” – hangsúlyozta.
Megköszönte a fenntartónak, hogy a szűkös pénzügyi helyzet mellett is meg tudta őrizni a kastély jelenlegi állapotát, így az épület a második leglátogatottabb kastély lett Magyarországon évi 350 ezer látogatóval.
Kiemelte, egy nagyvállalatnak nemcsak a befektetők felé kell megfelelnie, hanem a társadalom megbecsülését is el kell nyernie.
A rendezvényen bejátszott kisfilmből kiderült, hogy bár az épület már számos rekonstrukción esett át, a felújításra váró területek a teljes komplexum 40 százalékát teszik ki.
A felújítás után látogathatóvá válik a kastélykápolna, a muzsikusszárnyban megújul a klasszicista fürdő, a narancsházban kiállítási teret és rendezvényhelyszínt hoznak létre, a márványistálló a már korábban felújított lovardát egészíti ki szintén rendezvényhelyszínként, a központi épületből induló pincealagútban a magyar borkészítés történetét bemutató eseményeket szerveznek majd, a sörházban történelmi sörözőt és éttermet nyitnak. Kialakítanak továbbá múzeumi könyvtárat és kutatószobákat, valamint megújul a teljes történelmi kert is.
A korábban felújított épületrészeket is korszerűsítik, például energiahatékony világítást és fűtést építenek ki, a múzeumi terekben központi páraszabályozás és klimatizálás lesz, valamint modern épületfelügyeleti rendszert kap a kastély. A főépületben továbbá új oktatási és múzeumpedagógiai termeket alakítanak ki – számoltak be a filmben.
Orbán Viktor: újra vannak nagy magyar cégek, amelyek vagyonukat nemzeti ügyek szolgálatába állítják
A 20. század nem a mecénások évszázada volt a magyar műemléktörténetben, de ez a korszak most véget ért. A gödöllői királyi kastély átfogó felújítására vonatkozó támogatási együttműködés létrejötte biztos jele annak, hogy – a 19. századhoz hasonlóan – újra vannak tehetős magyarok és nagy magyar cégek, amelyek képesek a vagyonukat nemzeti ügyek szolgálatába állítani – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor a támogatási együttműködés ünnepélyes aláírása alkalmából tartott rendezvényen köszönetet mondott Csányi Sándornak, az OTP Bank elnökének, aki – mint mondta – vállalkozott arra, hogy példát mutat a kastély felújítására adott nagylelkű, 20 milliárd forintos adománnyal.
Hozzátette: a kormány pedig csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, így összességében 40 milliárd forintos tőkeinjekciót kap a beruházás.
A kormányfő megköszönte azok munkáját is, akik mostanáig gondoskodtak a Grassalkovich-kastély fennmaradásáról, működéséről és fejlesztéséről. Jelezte: ha nulláról kellene kezdeni a munkát, akkor 40 milliárd forint sem lenne elegendő, mert azok, akik az elmúlt időszakban felelősséget viseltek a kastély működéséért, nemcsak ellátták a munkájukat, hanem időnként heroikus körülmények között gondoskodtak arról, hogy most egy új fejezetet nyithassunk – tette hozzá Orbán Viktor.
A miniszterelnök hangsúlyozta: irigykedve tekintenek vissza a 19. századra, mert bár akkor is jártak nehéz idők, mindig akadtak olyan magyar emberek, akik elég erősek és tehetősek voltak ahhoz, hogy a nemzet javára adományozzanak.
Ezzel szemben a 20. század nagy megrázkódtatásai közepette Magyarország elvesztette azt a képességét, hogy nagy magánadományozók maguktól vagy esetleg az állammal együttműködve komoly nemzeti értékeket mentsenek meg – mondta. Amikor pedig állami kézben voltak ezek a kastélyok, akkor annyira futotta, hogy szovjet katonákat telepítettek be – jegyezte meg.
A miniszterelnök kiemelte, a régi korok épületei emlékeztetnek arra, hogy a magyar alkotó nép, és hogy a mindenkori aktív generációi csak akkor lehetnek méltók a történelmükhöz, ha őrzik a múltat.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy lehangoló és fájdalmas érzés régi épületeinket lerobbant állapotban látni, „úgy érezzük, hogy méltatlanok vagyunk az elődeink örökségére”, rosszabbak, gyengébbek, jelentéktelenebbek és kisebbek vagyunk náluk. Ezért nemcsak a magyar kormány szándékát fejezi ki a műemléképületek felújítása az elmúlt 15 évben, hanem egy „mélyen meghúzódó népi ösztönnek is eleget tesz, mert nincs olyan nemzedék, amely hitványabb akarna lenni, mint azok, akik előtte jártak”.
Az elmúlt időszak történelmi épületeinek felújításait sorolva megemlítette a Budavári Palotanegyedet, a visegrádi Citadellát, az egyházi épületek közül kiemelte a győri Nagyboldogasszony-székesegyházat, az egri bazilikát és az érseki palotát, a Gödöllői Premontrei Apátságot, a Tihanyi Bencés Apátságot, az esztergomi bazilikát és a veszprémi főegyházmegye épületeit, a budapesti Kálvin téri református templomot, a kolozsvári Szent Mihály-templomot és a szabadkai zsinagógát. Megújult továbbá a Zeneakadémia és az Operaház – sorolta.
A határon túli programok közül kiemelte a népi építészeti programot, amely az egyik legsikeresebb támogatási program. Megújult a bonchidai Bánffy-kastély, a keresdi Bethlen-kastély, a sepsikőröspataki Kálnoky-kastély – jegyezte meg.
Hozzátette: köszönettel tartozunk az önkormányzatoknak is, amelyek az elmúlt 15 évben saját forrásaik terhére, a velük együttműködő helyi vállalkozókkal együtt 66 milliárd forinttal járultak hozzá az épített örökség megvédéséhez.
Elismerően szólt a Lázár János által kezdeményezett kastélytörvényről, melynek köszönhetően 82 milliárd forinttal több jut műemlékvédelemre. Kiemelte, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium összeállította a kormány 35 évre szóló első állami beruházási keretprogramját is, amelyben 48 vár, kastély és kúria jellegű épület szerepel összesen 162 milliárd forint értékben.
Beszélt arról is: az elmúlt évben a kastélyok és a várak 2,5 millió látogatót fogadtak, és 2,5 milliárd forint bevételt termeltek. Ebből látszik, hogy ha jól működtetik ezeket a történelmi épületeket, akkor nemcsak kiadás van velük, hanem bevétel is – értékelt.
Megjegyezte: a Gödöllői Királyi Kastély felújítása nemcsak a történelmi épületre, hanem a hozzá tartozó parkra is kiterjed, így lesz egy olyan pillanat, amikor úgy láthatjuk a kastélyt és a kertet, ahogyan Sissi királyné láthatta 1867-ben.
Orbán Viktor felidézte Lajos bajor király példáját, akit a kastélyaira fordított pénz miatt sokan támadtak a saját korában, történelmi távlatban azonban ezek bizonyultak Németország legsikeresebb beruházásainak.
A gödöllői kastély felújításáról elmondta, vannak szorítóbb napi kiadások is, de nem szabad megijedni ilyen célra fordítani 40 milliárd forintot. Ha jól csináljuk, ezek a forintok nem luxus, nem kiadás, nem kidobott pénz lesznek, hanem – a nemzeti értékmentésen túl – üzletileg is értelmes és helyénvaló befektetések – hangsúlyozta.
Emlékeztetett ugyanis Gödöllő kiváló adottságaira: a város fél órára van Budapesttől, a környezet gyönyörű, az épített örökség gazdag, és itt működik az ország egyik legjobb egyeteme, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely az élettudományok területén a világ 150 legjobbja között szerepel.
Hozzátette: próbálták kihozni a legtöbbet Gödöllő adottságaiból. „Ki is hoztuk, bár az igazság az, hogy a többes szám első személy itt nem indokolt, mert igazából Lázár Jánosnak köszönhetjük ezt az egészet” – méltatta a kormányfő az építési és közlekedési minisztert.
Felidézte azt is, hogy a felújítással nem a nulláról kell indulni, hiszen a kastély egyes szárnyai már a 2011-es magyar uniós elnökség idejére megújultak. Akkor csak az volt a cél, hogy méltón tudjuk magunkat megmutatni Európában. Ma az ambíciónk ennél jóval nagyobb, el is akarjuk foglalni azt a helyet, amely bennünket megillet – emelte ki.
A mostani magyar kormány védjegye, hogy csak addig támogatja a brüsszeli törekvéseket, amíg azok nem mennek szembe a magyar szuverenitással és a magyar törekvésekkel – szögezte le.
Orbán Viktor emlékeztetett arra is, hogy nemcsak Magyarország helye változott sokat 2011 óta az európai népek rangsorában, maga Európa is sokat változott. 2011-ben egy bizakodó és a pénzügyi válság után növekedési pályára álló vagy állni szándékozó Európai Unió elnökségét vettük át, a kontinensen béke volt, és az európai nagy nemzetek élén nagy tekintélyű vezetők álltak -emlékeztetett.
Ma béke helyett háború van, növekedés helyett pedig gazdasági leállás, sokkal rosszabb a helyzet az európai politikában, mint 2011-ben volt – jelezte, hozzáfűzve: a magyaroknak az az érdeke, hogy a békét megőrizzük és a magyarok pénzét ne Ukrajnába küldjük, hanem költsük a magyarokra.
Jó jelként értékelte azonban, hogy az ország újra képes nagy mecénásokat adni a nemzetnek, vannak nagy mecénás magánszemélyeink és vannak nagy nemzeti vállalataink is, amelyek a profit mellett kötelességüknek érzik, hogy segítsék azt a közösséget, amelyben ezt a gazdasági értéket létrehozzák, és ezért hajlandóak az adóbefizetésen túl visszaadni a közösségnek olyan célokra, amelyek a közösség számára fontosak.
A 9 éves felújítási programot méltatva megjegyezte: sok esetben nemcsak anyagi erőt jelentenek, hanem lelki megerősítést is, Gödöllőt ugyanis nehéz elképzelni a Grassalkovich-kastély nélkül.
Nagyon remélem, lesznek követőink ezen az úton, és a Grassalkovich-kastély nem marad az egyetlen, kiemelkedő mecenatúrában megvalósított, nagy közberuházás és építettörökség-mentő program – mondta Orbán Viktor.
MTI
