A baloldali média még mindig támadja a már 2023 óta működő új, alapellátási ügyeleti rendszert. Csakhogy – azon kívül, hogy szokásuk szerint vagdalkoznak – a rendszer működik, jobban, mint a korábbi.
„Az új háziorvosi ügyeleti rendszer az egészségügynek olyan részeire terhel majd pluszfeladatot, amik már eddig is roskatagok voltak, amiknek inkább a megerősítésére kellett volna törekedni” – harsogta szét a kormánnyal folyamatosan kekeckedő Magyar Orvosi Kamara elnöke, Álmos Péter szavait a HVG.
Persze, erre az álhírre is azonnal rámozdult a dollármédia többi része is, és egyfolytában ugyanezt szajkózták. Vagyis, hogy szerintük nem működik jól az átalakított alapellátási ügyelet, kevés az ügyeleti pont.
A helyzet pedig az, hogy ez nem így van. Megint a dilettantizmus, és a szándékos rosszindulat vezette a balliberális médiát és magmondóembereit, a politikusokról nem is beszélve.
Nézzük hát, mi igaz ebből!
A korábbi foghíjas és nem megfelelő ellátást nyújtó rendszer helyett, amelyben profitéhes ügyeletszervező cégek zsarolták az önkormányzatokat, már minden településen azonos feltételek mellett érhető el az ellátás, a betegek egyformán magas minőségű szolgáltatást kapnak.
A rendszer biztosítja a háziorvosi és sürgősségi ellátás hatékony összekapcsolódását, ezáltal csökkentve a várakozási időket és biztosítva a hatékony betegellátást.
Az alapellátási ügyeleti rendszer megújításával sikerült kiszorítani a profitorientált magáncégeket az ügyeleti ellátásból, akik sokszor nem megfelelő színvonalon biztosították az ellátást.
Emlékezetes, hogy az új alapellátási ügyeleti rendszerrel kapcsolatos feladatokat 2023. február 1-étől az Országos Mentőszolgálat látja el.
2024. október 1-től Budapest csatlakozásával vált országossá az új rendszer. Ebben már hétköznap 199, hétvégén 207 ügyeleti ellátóhely működik az ország egész területén, amikből hétköznap 100 hosszú és 99 rövid, hétvégén 103 hosszú és 104 rövid ellátóhelyként működik.
Az egyik legfontosabb új elem, hogy a betegek érdekében az egységes ügyeleti rendszerhez 1830-as hívószámú telefonszámot hoztak létre, ami megkönnyíti és egyszerűbbé tette az ellátáshoz való hozzáférést, hiszen a hívás egyből egy olyan szakemberhez fut be, aki a beteget szakszerű tanácsokkal látja el, és szükség esetén a tartózkodási helyére sürgősségi ügyeleti autót, vagy életveszély esetén azonnal mentőt tud küldeni, bármely településen is tartózkodjon az ellátásra szoruló.
Az egyes ügyeleti telephelyek elhelyezkedését, működésének időtartamát az Országos Mentőszolgálat részletes elemzést követően tervezte meg, figyelembe véve többek között a lakosságszámra, az infrastruktúrára és a sürgősségi osztályoktól való távolságra vonatkozó adatokat. Az egyes területek betegeinek ellátása maradéktalanul biztosított a koncepció alapján. A betegbiztonság fenntartása érdekében az elemzések a működés során is folytatódnak, szükség esetén módosítások történhetnek.
Az ügy ügyeleti rendszernek köszönhetően csökkent a kórházi sürgősségi osztályok indokolatlan nagyszámú betegbeáramlása, az alapellátási ügyeleti rendszer fejlesztésével nagymértékben csökkenthetőek a mentőrendelések a triázsolásnak köszönhetően, az 1830-as hívószám bevezetése az egységes alapellátási ügyeleti rendszerhez csatlakozott vármegyék esetében az egészségügyi ellátás gyorsaságát és hatékonyságát célozza, felsőfokú végzettségű szakemberek (mentőtiszt, APN) hatékony ellátást biztosítanak az ügyeleti ellátás során,
Ráadásul korábban előfordulhatott, hogy a betegellátás valamely feltétele egyes ügyeleteken nem állt rendelkezésre, ezzel szemben az OMSZ egységes sürgősségi ügyeleti rendszerében minden személyi és tárgyi feltétel, valamennyi telephelyen folyamatosan biztosított.
Az pedig kiemelten fontos, hogy az általános ügyeleti pontok a gyermekeket is ellátják, nem kell a megye másik végére utazni, ha a gyermek beteg. Az Országos Mentőszolgálat gyermekszakorvosi telekonzultációt biztosít az általános ügyeleti pontokon dolgozók számára, illetve megyénként 2-3 dedikált gyerekügyelet is igénybe vehető.
Borítókép: Illusztráció (OMSZ)
