A kormány döntése értelmében július elsejétől emelkedik a 10 ezer fő alatti településeken dolgozó köztisztviselők bére, melyet januárban egy újabb emelés követ. Navracsics Tibor miniszter jó hírekkel szolgált a 30 ezer fő alatti települések köztisztviselőinek is. Hogy fogadták mindezt az érintettek? Mennyire elégedett a szakszervezet? Utánajártunk.
Mint arról a Mandiner is beszámolt, a kormány döntése alapján júliustól emelkedik a tízezer fő alatti településeken dolgozó önkormányzati köztisztviselők bére, amelyhez központi támogatás is társul.
A kormány célja a közigazgatás hatékonyságának növelése, valamint a kistelepüléseken dolgozó szakemberek munkájának elismerése. A határozat szerint „a helyi önkormányzatoknál folyó rendkívüli szakértelemmel végzett, magas szintű szakmai munka elismerése első lépéseként” történik az emelés.
A döntés értelmében a kormány dolgozónként további 532 500 forinttal támogatja a tízezer fő alatti települési hivatalokat, amit kizárólag az illetményemelésre lehet fordítani.
A költségvetési támogatás emelése ütemezetten valósul meg: 2026-tól 15 százalékkal nő az egy főre jutó állami hozzájárulás is.
Korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszélt a tervezett lépésről, amely két ütemben valósul meg: 2025-ben és 2026-ban egyaránt 15 százalékos emelést irányoz elő. A végrehajtásért Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter felel, a második ütemet a 2026-os költségvetéshez igazítják.
Bővülhet a béremelésben részesülők köre
A júliusi béremelés kapcsán megkerestük Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy a gyakorlatban ez a lépés várhatóan hány köztisztviselőt érint majd, hány település esik a döntés hatálya alá, illetve, átlagosan mennyivel fog emelkedni ezeknek a dolgozóknak a bére.
A tárcától azt a választ kaptuk, hogy a kormány a központi költségvetésből két lépcsőben ad többlettámogatást a kistelepülési önkormányzatoknak a
- július 1-jétől 15 százalékos,
- január 1-jétől pedig újabb 15 százalékos keresetemelésre.
Az érintett finanszírozott létszám 13 063 fő, az intézkedés összesen 3 010 települést és 1 083 hivatalt érint.
Végül az iránti érdeklődésünkre, hogy milyen visszajelzéseket kaptak a béremelés bejelentését követően, azt felelték, hogy az érintettek üdvözölték az intézkedést. Sőt, biztató hírekkel szolgáltak azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek is, akik a legfeljebb 30 ezer lakosú településeken dolgoznak. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a napokban ugyanis azt javasolta, hogy terjesszék ki a béremelést rájuk is.
A szakszervezet értékeli az eddigi lépéseket, de szeretne tárgyalóasztalhoz ülni a kormánnyal
A kistelepülési önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők béremelése kapcsán megkerestük a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetét (MKKSZ) is. Boros Péterné, az MKKSZ elnöke a Mandinernek elmondta, hogy ezen a területen a keresetek növeléséért már régóta küzdenek, ami természetes is, hiszen Magyarországon egyedül ez a szakszervezet képviseli az önkormányzati köztisztviselők érdekeit. „Átlátjuk a teljes problémacsomagot, amely a köztisztviselők bérezésével, a rendszerszintű működéssel és finanszírozással függ össze. Épp ezért tartottuk fontosnak, hogy a kormány növelje a köztisztviselők keresetét” – jelentette ki Boros Péterné. A szakszervezet elnöke hozzátette: emellett két olyan tételt is megfogalmaztak, amelyek e terület munkaerő-utánpótlását és egyben helyzetét is meghatározzák.
Az MKKSZ elnöke lapunknak felidézte, hogy korábban a köztisztviselők bérének emeléséért sztrájkot hirdettek a fővárosi kerületekben és a nagyobb városok önkormányzatainál. Boros Péterné kitért arra is, hogy több követelést megfogalmaztak: a béremelés mellett az életpályatábla módosítását is szeretnék elérni, mivel 17 éve nem változtatták meg az állami illetményalapot. Elhangzott, hogy
azt szeretnék, ha ez 38 650 forintról 80 ezer forintra emelkedne.
„Az illetményalap és a szorzó határozta meg sokáig a köztisztviselők bérét, a rendszer finanszírozását, valamint a keresetnövelés garanciáit is. Elkülönültek egymástól a középfokú végzettségűek és a diplomások. Ezeket a táblákat szeretnénk megtartani, és erről kívánunk a kormánnyal is tárgyalni. Az említett 80 ezer forintos összeg pedig még mindig nagyon baráti ahhoz képest, hogy számításaink szerint mintegy 187 ezer forintos illetményalap hozná vissza a bértábla korábbi arányait” – jelentette ki.
„Helyesen járt el a kormány, amikor megkezdte a terület keresetnövelésének megvalósítását. Fontosnak tartjuk azt a lépést, amelyet a 10 ezer főnél kisebb lakosságszámú települési önkormányzatok hivatalaival kapcsolatban tesz a kormány július elsejétől.
A júliusi, majd a januári 15–15 százalékos béremelést nagyra értékeljük – akárcsak a falusi önkormányzatoknál dolgozók fizetésének emelését –, ugyanakkor kevésnek tartjuk”
– hangsúlyozta. Boros Péterné arra is rámutatott, hogy a júliusi béremelés a mintegy 30 ezer köztisztviselőnek csupán a felét érinti. Hozzátette, fontos lenne, hogy a 30 ezer fő alatti lakosságszámú helyi önkormányzatok hivatalaiban foglalkoztatottak esetében is megtörténjen ez az intézkedés – húzta alá a szakszervezet elnöke. (Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter június 25-én állt elő azzal a javaslattal, hogy terjesszék ki a béremelést ezekre az önkormányzatokra is – a szerk.)
A magas adóképességű önkormányzatokra és a jegyzőkre is gondolni kellene
A szakszervezet elnöke lapunknak kiemelte, hogy a magas adóképességű önkormányzatok esetében azért lenne fontos szintén megemelni a béreket, mert a szolidaritási hozzájárulás mértékének emelése ezektől a hivataloktól vonta el a legtöbb forrást.
Ez pedig érintette a működési költségeket és a személyi juttatásokat egyaránt. Boros Péterné arra is emlékeztetett, hogy míg a polgármesterek, valamint a közgyűlési tagok és a települési önkormányzati testületek tagjainak díjazását rendezte a kormány, addig a legnagyobb felelősséggel bíró, a hivatalokat irányító jegyzők esetében ez nem történt meg.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének vezetője beszélgetésünk során további javaslatokat is megfogalmazott.
Fontos lenne, hogy a béreket évente az infláció mértékének megfelelően, vagy az előző évi átlagkeresethez igazítva automatikusan emeljék.
Ugyanilyen lényeges, hogy a központi állami támogatásokat az önkormányzatok a megemelt, törvény szerinti illetményalaphoz viszonyítva kapják. Emellett egy korrekt, áttekinthető és keresetnövelő lépéssor megvalósításához a diplomás bérminimum intézményének bevezetését javasoljuk” – hangzott el.
Boros Péterné összegzésként elmondta, hogy a köszönet mellett a hangsúlyt továbbra is az egyeztetésekre szeretnék helyezni.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy választások előtt állunk, ami politikai szempontból nehéz időszak. Az MKKSZ azonban készen áll arra, hogy egyeztessünk az általunk szükségesnek tartott további intézkedésekről, ha ez adott esetben a kormány felkészülését szolgálja a következő időszakra.
Az eddigi lépéseket értékeljük – jó kezdetnek tartjuk őket –, hiszen minden fillér hasznosul, ami erre a területre érkezik. Ezek tükrében várjuk a folytatást
– hangsúlyozta a szakszervezeti elnök.
Nyitókép: Pixabay
forrás: mandiner.hu