Az orosz–ukrán háború finanszírozásában látványos törés következett be az elmúlt évben, miközben Kijev katonai képességei is érezhetően romlottak. Trump hivatalba lépése után az amerikai támogatások töredékükre estek vissza, amit az európai növelés sem tudott ellensúlyozni.
Drámai mértékben, mintegy 45 milliárd dollárral csökkent az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás az elmúlt évben – derül ki a KárpátHír összefoglalójából, amely a ZN.UA ukrán hírportál elemzését ismerteti. A beszámoló szerint az Trump visszalépése nem csupán pénzügyi kérdés, hanem közvetlen hatással volt Ukrajna katonai képességeire, területi veszteségeire is.
A ZN.UA adatai szerint 2025 januárja és októbere között az Egyesült Államok tényleges hivatalos támogatása mindössze 0,5 milliárd eurót tett ki, szemben az előző év azonos időszakában folyósított 38,7 milliárd euróval.
Ez azt jelenti, hogy az amerikai hozzájárulás az előző évi szint mindössze mintegy 1,3 százalékára zuhant vissza.
Trump döntései és az amerikai visszalépés
A látványos visszaesés hátterében Donald Trump januári hivatalba lépése áll. A beszámolók szerint az elnök a külföldi segélyek megvágását tette prioritássá:
ideiglenesen befagyasztotta az új utalásokat,
és leállította az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének működését is.
A USAID korábban a politikai és fejlesztési projektek egyik fő finanszírozási csatornája volt Ukrajnában. A Pentagon 2026–2027-es költségvetési tervezete is jól mutatja a szemléletváltást: az amerikai katonai segítség éves szinten mindössze 0,4 milliárd dollárra van tervezve. A ZN.UA értékelése szerint ez az ukrán védekezőképesség érzékeny gyengülését eredményezte, amely területek elvesztésében is megmutatkozott.
Az amerikai kiesést európai országok igyekeztek enyhíteni.
A ZN.UA adatai alapján 2025 első tíz hónapjában az európai államok összesen 30,2 milliárd eurónyi katonai támogatást nyújtottak Ukrajnának, ami jelentős növekedés a 2024 azonos időszakában mért 17,6 milliárd euróhoz képest. A növekmény így 12,6 milliárd eurót tett ki. A támogatás növelésében különösen Norvégia, Németország, Svédország, az Egyesült Királyság és Franciaország járt az élen. A ZN.UA szerint Németország a GDP-arányos katonai támogatását többszörösére emelte, Norvégia pedig szintén jelentősen bővítette hozzájárulását.
Mindazonáltal az európai növelés összességében sem tudta pótolni az Egyesült Államok visszalépését.
Míg Ukrajna 15,4 milliárd eurónyi amerikai katonai támogatást veszített el, addig Európa ennél kisebb összeggel tudta növelni a saját hozzájárulását. A ZN.UA megállapítása szerint a hajlandók koalíciója egyelőre nem képes teljes mértékben kiváltani az amerikai szerepvállalást.
Az Egyesült Államok háttérbe húzódásával az Európai Unió egyre inkább pénzügyi horgonnyá válik Ukrajna számára.
Az EU új hitel- és finanszírozási eszközöket vezet be, amelyek célja az ukrán védelmi ipar integrálása az európai rendszerbe, valamint a katonai szállítások finanszírozása. Az EU egy 90 milliárd eurós hitelprogrammal próbálja stabilizálni Kijevet, ám ebből Magyarország, Szlovákia és Csehország kimaradt. A program azt követően indult el, hogy a tagállamok nem tudtak megegyezni az Európai Bizottság azon tervéről, amely a befagyasztott orosz vagyon felhasználását irányozta volna elő.
Az uniós hitelkonstrukciót Orbán Viktor is bírálta.
A magyar miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy a konstrukció pénzügyi ösztönzőket teremthet a konfliktus elhúzódására.
Ahhoz, hogy ez a pénz valaha is megtérüljön, Oroszországnak vereséget kellene szenvednie… A háborús hitel elkerülhetetlenül érdekeltté teszi a finanszírozókat a konfliktus folytatásában és eszkalációjában, mivel a vereség pénzügyi veszteséget is jelentene
– idézte a kormányfőt a portál.
forrás: mandiner.hu
