Bár hivatalosan még Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, a Külügyek Tanácsában, és az Európai Tanács informális találkozóján is terítékre kerülhetnek olyan kérdések, amelyek az utóbbi hónapokban már tabunak számítottak. Minél hamarabb meg akarják valósítani azokat az intézkedéseket, amelyeket eddig Orbán Viktor akadályozott.
Nyolc nappal a magyarországi választások után aktív hét kezdődik az Európai Unióban. Az elmúlt hónapokban már többnyire olyan hírek jöttek Brüsszelből, hogy az unió vezetése várakozó álláspontra helyezkedett Magyarországgal szemben. Az évek óta tartó politikai nyomásgyakorlás valamelyest alábbhagyott, és átmenetileg lekerült a terítékről a magyar vétó elvétele az ukrajnai háború támogatása és Kijev uniós csatlakozása kapcsán.
Mint emlékezhetünk, februárban a Politico nyilvánosságra hozta az ötlépéses brüsszeli akciótervet Ukrajna uniós csatlakozására, amelynek harmadik lépéseként „Orbán távozásának kivárása” szerepelt.
Brüsszelben ötlépéses tervet dolgoztak ki Ukrajna uniós csatlakozására: az öt lépésből három Magyarország semlegesítéséről szól
Leginkább abban bíznak, hogy áprilisban leváltják az Orbán-kormányt, de a magyar vétó elvétele is terítéken van, csak félnek, hogy azzal a Fidesz kampányát erősítenék.
Brüsszel terve eddig működni látszik, és bár hivatalosan még Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, már az ezen a héten esedékes uniós találkozóktól jelentős előrelépéseket várnak azokban a közös ügyekben, amelyeket eddig a magyar kormány akadályozott.
A hét legfontosabb eseményei
Az Európai Unió hivatalos oldala szerint a hét legfontosabb kérdései az Unió védelmi felkészültsége és a következő évtizedes költségvetési terv elfogadása lesznek.
A Külügyek Tanácsa április 21-én, kedden ülésezik Luxemburgban, amelynek során téma lesz Ukrajna háborújának további katonai támogatása és az iráni háború is. Az európai állam- és kormányfők április 23-án és 24-én a soros elnökséget adó Ciprus városában, Lefkosziában találkoznak, ahol szintén a közel-keleti konfliktus, valamint a következő hétéves pénzügyi terv lesz terítéken. Orbán Viktor korábban jelezte, hogy nem fog részt venni az informális találkozón.
A héten érdemes lesz még figyelni a Külügyi Bizottság egyeztetésére Marta Kos biztossal az uniós bővítési folyamatról, elsősorban Ukrajna, Moldova és Georgia ügyében.
A Hormuzi-szoros lezárása és a közel-keleti feszültségek nemcsak biztonsági, hanem komoly gazdasági döntések elé is állítják az EU-t. Az elmúlt héten ugyanis több forrásból is megerősítették, hogy ha nem zárul le mihamarabb az amerikai–iráni konfliktus, Európa komoly üzemanyaghiánnyal kényszerül szembenézni, a piac pedig már most jelentős károkat szenvedett. Ezért a gazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottságoknak is bőven lesz munkájuk a héten.
Most, hogy Orbán kikerül a képből…
Orbán Viktor múlt héten jelentette be, hogy nem fog személyesen részt venni az utolsó informális uniós vezetői csúcstalálkozóján. A Politico szerint Robert Fico szlovák külügyminiszter képviselheti a magyar kormányfő álláspontját. Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter csütörtökön arról számolt be, hogy a miniszterelnök nem kér fel senkit Magyarország hivatalos képviseletére, mivel az informális tanácskozáson nem lesznek döntések, sem írásbeli következtetések.
Ennek ellenére Brüsszelben alig várják, hogy május legyen, és beiktassák az új miniszterelnököt, aki reményeik szerint nem fog az uniós akarat útjában állni, és már arra készülnek, hogy a keddi luxemburgi külügyminiszteri találkozón, valamint a csütörtök–pénteki informális állam- és kormányfői tanácskozáson megkezdődhetnek az egyeztetések azokban a kérdésekben, amelyek eddig Orbán Viktor vétója miatt nem valósulhattak meg.
Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke például a választások után nem sokkal már arról beszélt, hogy reményei szerint már a héten esedékes külügyminiszteri találkozón látványos előrelépés lesz az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel kifizetésében, valamint az Oroszország elleni huszadik szankciós csomag ügyében.
De nemcsak Ukrajna ügyében bíznak a változásban az európaiak. Az uniós külügyminiszterek a héten vitatják meg az Izraellel szembeni kereskedelmi szankciókat, bízva abban, hogy a kormányváltással a magyar álláspont is változhat a kérdésben. Az EUobserver információi szerint a témát várhatóan a közel-keleti helyzetről szóló szélesebb körű tárgyalások részeként veti majd fel Belgium, Írország, Málta, Szlovénia vagy Spanyolország minisztere, amelyek az országok már korábban is többször szorgalmazták a kereskedelmi szankciók bevezetését Izraellel szemben.
Ez lényegében az EU–Izrael társulási megállapodás felfüggesztését jelentené, amihez az Európai Tanács minősített többségi elfogadására van szükség, és ami évente mintegy 1 milliárd eurónyi kereskedelmi kedvezmény elvesztését okozná Izrael számára.
Az Európai Bizottság által tavaly szeptemberben, a gázai harcok csúcspontján először javasolt teljes uniós szankciós csomag tartalmazta továbbá Izrael felfüggesztését a Horizon kutatási programból, Bezalel Smotrich izraeli pénzügyminiszter és Itamar Ben-Gvir biztonsági miniszter feketelistára helyezését, valamint további személyek szankcionálását. Utóbbi két intézkedéshez egyhangú döntésre van szükség, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök eddig rendre megvétózott.
Magyar Péter álláspontja egyelőre nem egyértelmű ezekben a kérdésekben, de a leendő miniszterelnök korábban már bejelentette, hogy
vissza fogja vonni Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC), amely hivatalosan június 2-án lépett volna hatályba.
Mint ismert, a lépést még tavaly áprilisban jelentette be a magyar kormány, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Budapestre látogatott, és a szupranacionális bíróság szerint a magyar hatóságoknak őrizetbe kellett volna venniük a kormányfőt.
A választások után Ukrajna azonnal nyomást gyakorolt az EU-ra
Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása, katonai támogatása és Oroszország szankcionálása az elmúlt időszak legfontosabb uniós kérdéseinek számítanak, amelyekben nem történhetett lényegi előrelépés a magyar kormány vétója miatt. Miután a Tisza Párt kétharmados többséget szerzett a parlamentben, Kijevtől Brüsszelig mindenhol abban reménykednek, hogy végre zöld utat kaphatnak az unió többi országa által már elfogadott intézkedések.
Ami a maradék tagállamok ellenállását illeti, korábban Robert Fico csatlakozott néhány alkalommal Orbán Viktorhoz, hogy közösen blokkoljanak egy-egy uniós döntést. Legutóbb épp az oroszok elleni huszadik szankciós csomagot vétózta meg Szlovákia, a miniszterelnök pedig további ellenállást ígért, amennyiben az ukránok nem indítják újra a kőolajszállítást a Barátság vezetéken keresztül.
Ugyanakkor pénteken Donald Tusk lengyel miniszterelnök úgy nyilatkozott a szlovák kormányfőről, hogy szerinte
„nem fog nagy gondot okozni”, és nem áll a közös uniós döntések útjába, amelyek többségével ő maga is egyetért.
A Fidesz április 12-i vereségét követően Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter egy antalyai diplomáciai fórumon felszólította az Európai Uniót, hogy oldják fel az „Orbán-blokádot” a finanszírozás és a szankciók terén. Arra kérte a partnereket, hogy mihamarabb hagyják jóvá a 90 milliárd eurós hitelcsomagot, fogadják el a huszadik szankciós csomagot Oroszországgal szemben, és nyissák meg a következő tárgyalási klasztereket Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében.
Kompromisszumok és engedmények
Bár Brüsszelben arra számítanak, hogy Magyar Péter együttműködőbb kormányfő lesz Orbán Viktornál, az új miniszterelnök több olyan kijelentést is tett, amelyek azt mutatják: ugyanazt az uniós politikát szeretné folytatni, mint elődje.
Ugyanakkor az Euronews szerint kölcsönös engedményekre lesz szükség az EU, Ukrajna és Magyarország között, hogy mindenki megkapja, amit szeretne. Míg a magyar kormány a 17 milliárd eurós uniós forrás felszabadításában érdekelt, Brüsszel és Ukrajna azért kardoskodik, hogy zöld utat kapjon a 90 milliárd eurós Ukrajnának szánt hadikölcsön. A lap szerint az Európai Bizottság tisztviselői már előzetes tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy Magyar májusi hivatalba lépését követően minél hamarabb megkezdődhessenek az intézkedések.
Nyitókép: AFP/Frederick Florin
forrás: mandiner.hu
