Rövid időn belül megérkezhetnek Európába az utolsó, a Perzsa-öböl térségéből induló tartályhajók, ezt követően azonban tovább mélyülhet az energiaválság a kontinensen. A Covid-járvány és az ukrajnai háború után Európa újabb komoly gazdasági kihívással nézhet szembe: dráguló repülőjegyek, leálló ipari termelés és az infláció visszatérése is várható. Az uniós tagállamok igyekeznek kezelni a helyzetet, Magyarország például védett üzemanyagárat vezetett be.
Egyre több európai vezető figyelmeztet a konfliktus következményeire. Friedrich Merz német kancellár szerint a háború olyan terhet róhat az európai gazdaságra, „amilyet legutóbb a Covid-járvány idején vagy az ukrajnai háború kezdetekor tapasztaltunk” – közölte a Politico.
Az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde úgy fogalmazott:
a következmények „valószínűleg meghaladják azt, amit jelenleg el tudunk képzelni”, és akár évekig is éreztethetik hatásukat.
Az olasz védelmi miniszter, Guido Crosetto drámai szavakkal beszélt a helyzetről: „napi huszonnégy órában élem át ezt a háborút és annak lehetséges következményeit. Munkám természetéből adódóan olyan információkhoz van hozzáférésem, amelyek miatt már nem tudok aludni. Félek attól, ami a következő hetekben bekövetkezhet, és attól, milyen hatással lesz mindez a gazdaságra és a mindennapokra.”
A Hormuzi-szoros szerepe
A konfliktus egyik kulcspontja a Hormuzi-szoros, amelyen keresztül a világ kőolaj- és földgázszállításának mintegy 20 százaléka halad át. Az iráni rezsim lezárta az útvonalat, és közölte, hogy minden engedély nélküli hajót megtámad. A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője ezt „a globális energiabiztonság történetének legnagyobb fenyegetéseként” jellemezte.
Donald Trump is reagált a helyzetre, és azt írta: „El kell kezdenetek megtanulni, hogyan harcoljatok egyedül. A nehezén túl vagyunk. Menjetek és szerezzétek meg a saját olajotokat!”
Európa nem védett a válságtól
A Politico cikke szerint a jelenlegi válság abban különbözik a korábbiaktól, hogy egyszerre érinti a nyersolajat, a földgázt és a finomított termékeket is. Bár az Európai Unió korábban azzal érvelt, hogy alacsony a közvetlen kitettsége a térség felé, a globális piaci hatások így is komoly nyomást gyakorolnak a kontinensre. Az ázsiai országok még inkább rá vannak utalva a közel-keleti energiára, ezért fokozott verseny alakult ki a készletekért, ami tovább hajtja felfelé az árakat. Az LNG-szállítmányok egy része már Európa helyett Ázsiába tart, így a kínálat is szűkül.
A hatások a mindennapokban is megjelennek: a kerozin ára az iráni háború kezdete óta több mint duplájára nőtt, ami járatcsökkentésekhez és drágább repülőjegyekhez vezethet. Az iparban – különösen a vegyiparban, a műtrágyagyártásban és az acéliparban – jelentős költségnövekedés várható.
Az Európai Bizottság a stagfláció veszélyére figyelmeztetett, vagyis arra, hogy a gazdasági stagnálás és az infláció egyszerre jelentkezhet. Az energiaügyi biztos, Dan Jørgensen hangsúlyozta:
„Senki sem tudja, meddig tart a válság, de nagyon fontos aláhúzni, hogy nem lesz rövid. Mert ha holnap béke is lenne, akkor sem múlnának el gyorsan a válság következményei – a régió energetikai infrastruktúráját a háború ugyanis folyamatosan rombolja.”
Magyarország már lépett az árak megfékezése érdekében: Orbán Viktor bejelentette a védett üzemanyagár bevezetését, amely a benzin és a gázolaj árát is maximalizálja. A szakértők szerint még egy gyors béke esetén is hosszú időbe telhet a gazdaság helyreállása, és a mostani válság hatásai akár egy egész generáción át érezhetők maradhatnak Európában.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Profit)
forrás: hirado.hu
