És mert tudja: a magyar konzervatív mozgalom az európai patrióta reneszánsz szíve közepe, itt koncentrálódik a szellemi tőke, a kormányozni tudás, tizenhat év európai politikai tapasztalata a legnagyobb viharok közepette.
A CPAC már több mint fél évszázada az amerikai konzervatív mozgalom szíve közepe. Három nap jellemzően a Washingtontól pár percre délkeletre található National Harborban, Texasban vagy Floridában, amit a Republikánus Párt legfontosabb aktivistái, helyi szervezői, az őket támogató üzletemberek rászánnak egymásra, a mozgalmukra, arra, hogy meghallgassák a legfontosabb embereiket. Elnököt, alelnököt, házelnököt, kormánytagokat, szenátorokat, kormányzókat, továbbá szakértőket, elemzőket, újságírókat és néhány méltó külföldi vendéget.
Sereget szemlél, lelket önt a résztvevőkbe, gondolatot cserél a konzervatív mozgalom. Szeretetben, lelkesen, boldogan együtt van három napig.
A korábban sokrétű európai politika lényegében kétpólusúvá válik, s kikristályosodnak az utóbbi tíz év nagy stratégiai kérdései körül a kudarcot hozó, de megkérdőjelezhetetlen, illetve a helyes, de tiltott válaszok – valami ilyesmivé növi ki magát az európai CPAC is. Az esemény nem véletlenül az európai konzervatív mozgalom szíve közepében, Magyarországon van. Az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália, Dél-Korea és Brazília után Európában egy kisebb és érdemi külföldi jelenlét nélkül lezajló lengyel eseményt leszámítva egyedül hazánkban rendeznek CPAC-et, de olyat, amelyen megjelenik az európai konzervatívok színe-java. Ez ma messze erősebb felhozatalt jelent, mint a kezdetekkor, négy évvel ezelőtt: időközben Franciaország és Ausztria legnépszerűbb pártjává nőtték ki magukat a Patriótákhoz tartozó jobboldaliak, Csehországban kormányra kerültek, az unió vezető gazdasági hatalmában hegymenetben és tisztulófélben van az Alternatíva Németországért párt, a magyar, olasz és lengyel jobboldal között pedig az európai Ukrajna-stratégia látványos bukásával kisimult a viszony.
S ha mindez nem lenne elég, egy győztes és életerős amerikai konzervatív mozgalom képviselői érkeznek idén a CPAC Hungaryre, nem beszélve a latin-amerikai segéderőkről, akik egyikéből, a tavalyi rendezvényen felszólaló José Antonio Kastból időközben chilei elnök is lett.
Az idei CPAC Hungaryt az a körülmény is különlegessé teszi, hogy alig pár héttel utána országgyűlési választást tartanak. Aki tehát az idei CPAC Hungaryre érkezik, azért jön, hogy visszaadjon valamit a magyar jobboldalnak, amelynél többet az európai konzervatív mozgalomnak nem adott senki sem. Miatta van kitartó európai tanácsi képviselete az Európa 30-40 százaléka által vallott politikai álláspontoknak, miatta létezik az európai politika kitaszítottjait egyesítő Identitás és Demokrácia helyett a Patrióták Európáért, amely az Európai Konzervatívok és Reformerekkel egységfrontban az EP megkerülhetetlen ereje, s egyre gyakrabban képes karakán jobboldali álláspontok felvállalására késztetni az Európai Néppárt erre hajlandó erőit is.
Miatta van az MCC Brussels képében patrióta agytröszt Brüsszelben, és a magyar jobboldal tartja össze kovászként azokat a patrióta erőket, amelyek nélküle talán meg sem találnák egymást.
Aki idén a CPAC Hungaryt megtiszteli, azért is teszi, mert tudja: a magyar konzervatív mozgalom az európai patrióta reneszánsz szíve közepe, itt koncentrálódik a szellemi tőke, a kormányozni tudás, tizenhat év európai politikai tapasztalata a legnagyobb viharok közepette. A kormányzó magyar jobboldal nélkül az európai patrióta mozgalom súlyosan meggyengülne. Nagyon jól tudják ezt a magyar jobboldal ellenségei, de tudják a barátai is.
Ezért most nem maguk miatt, hanem értünk jönnek Budapestre.
Töltekezzünk belőlük! Április 12-e után velük kell kiszabadítanunk az egyre nyilvánvalóbb hanyatlás politikájának karmai közül közös szenvedélyünket, Európát.
Nyitókép: Anadolu via AFP
forrás:mandiner.hu
