Jogerős ítéletben mondta ki a Fővárosi Törvényszék, hogy a Ripost jogszerűen ismertette a Tisza augusztusban kiszivárgott adócsomagját.
Nincs már fellebezési lehetősége a Tiszának, jogerős ítélet mondta ki, hogy jogszerűen ismertette a párt titkolni akart adócsomagját és a benyújtott helyreigazítási kérelmet elutasították – számolt be róla a Ripost.
Ahogy a Ripost megírta, brutális adóemeléssel készül a Tisza Párt a kormányzásra, Magyar Péterék pedig a beszámoló miatt indítottak sajtópert. A cikk alapját az augusztusban kiszivárgott adócsomag szolgáltatta.
A Tisza Párt keresetében egy olyan tartalmú helyreigazító közlemény közzétételére próbálták kötelezni a Ripost szerkesztőségét, amely szerint a cikk állításával ellentétben nem létezik személyijövedelemadó-emelést előirányzó pártdokumentum a Tisza Pártnál. A párt szerint a Ripost azt a hamis látszatot keltette, mintha a Tisza progresszív jövedelemadó bevezetését tervezné és súlyos szja-emelésre készülne.
A Fővárosi Törvényszék első fokon helyt adott a keresetnek. Az elsőfokú ítéletet azonban a hírportál megfellebbezte. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon megváltoztatta az ítéletet, és a Tisza Párt keresetét indokaik alapján teljes egészében elutasította.
Jogerős ítélet mondja ki, hogy vannak titkos tervek a Tiszánál
A jogerős ítélet szerint a szerkesztőség ellenkérelmében jogosan hivatkozott arra, hogy Tarr Zoltán nyilatkozata – miszerint az adóemelés ügyében „nem mondhatják el az igazat” elégséges ténybeli alappal szolgál azon következtetés levonására, hogy a Tisza Párt hivatalos (a cikk megjelenése után közzétett) programjához képest léteznek a pártban szja-emelésre, progresszív adó bevezetésére vonatkozó programok, programtervek. Ez a következtetés pedig – helyességétől, helytelenségétől függetlenül – politikai vitában kifejtett véleményként a véleménynyilvánítás szabadságának oltalmát élvezi akkor is, ha a felperes azt magára nézve sérelmesnek, politikai hátrányt okozónak tartja.
A másodfokú bíróság indokolása szerint a sajtó-helyreigazítási per kereteit meghaladja az abban való állásfoglalás, hogy egy politikai párt programja ténylegesen tartalmaz-e adóemelésre vagy adócsökkentésre vonatkozó terveket. A választást megelőző időszak (választási kampány) lényege éppen az, hogy a konkurens pártok egymás programját (vagy annak, illetve a választók felé való kommunikálásának hiányát) különböző fórumokon bírálják, az ellenfél politikusai által (akár zárt körben) elmondottakat, a tudomásukra jutott tényeket, birtokukba került okiratokat a hivatalosan közzétett programmal összevetik, értelmezik, kritizálják, azok alapján következtetéseket vonnak le, és ezeket a választók saját javukra való meggyőzése érdekében éles bírálatok és állítások megfogalmazásával közvetítik.
Az ellentétes politikai érdekű pártnak lehetősége van arra, hogy ezeket az állításokat a széles nyilvánosság előtt, a lehető legszélesebb fórumokat felhasználva cáfolja, és a saját álláspontok megjelenítése biztosítja a választók meggyőzésének lehetőségét. Értelemszerű, hogy ezen vita során mindegyik párt arra törekszik, hogy a másik pártnak „politikai hátrányt” okozzon, a politikai hátrány azonban a sértő jelleggel nem azonosítható.
Mivel a Tisza Párt rendezvényén a párt nevében megszólaló Tarr Zoltán nyilatkozatának eredeti és szöveghű voltával kapcsolatos kétely nem merült fel, az alperestől a kifejtendő gondosságot illetően a felperes megkeresése sem volt elvárható. A közöltek kellő mértékű és hiteles ténybeli alapul szolgáltak az értékítélet kialakításához.
Ez a felvétel döntött a Ripost javára:
Az eljárás költségeit teljes egészében a pervesztes Tisza Párt viseli.
Borítókép: Magyar Péter (Fotó:Havran Zoltán)
forrás: magyarnemzet.hu
