Az európaiak képtelenek megfejteni az energiaszámláikat, így a zöldátmenet bukásra van ítélve – figyelmeztet az Eurobarometer friss felmérése.
A zöldátmenet sikerét nem elsősorban a technológiai innováció vagy a piaci reformok döntik el, hanem a fogyasztók bizalma, tájékozottsága és az, hogy mennyire érzik védettnek magukat a szabályozások által. Ez a meglepő következtetés egy friss Flash Eurobarometer-felmérésből rajzolódik ki, amely rávilágít: az európai fogyasztók – különösen a hátrányos helyzetű csoportok – érthetőbb számlákat, nagyobb átláthatóságot és erősebb fogyasztóvédelmet várnak el.
A piaci liberalizáció paradoxona
A felmérés különösen figyelemre méltó eredménye, hogy a liberalizált energiapiacokon, ahol elméletileg szabad a szolgáltatóválasztás, meglepően alacsony a váltási hajlandóság. Ez nem azért van, mert a fogyasztók elégedettek lennének a jelenlegi szolgáltatójukkal, hanem mert
a váltást bonyolultnak, kockázatosnak vagy egyszerűen értelmetlennek érzik.
A probléma gyökere, hogy a fogyasztók döntő többsége egyáltalán nem érti az energiaszámláját, ami alapvetően megakadályozza a döntéshozatalt és a piac hatékony működését.
Kelet-közép-európai sajátosságok
A régióban a lakosság energiapiaci tudatossága kiemelt jelentőségű lenne, mégpedig az európai felmérés szerint azért, mert az úgynevezett energiaszegénység kockázata itt magasabb, a jövedelmek alacsonyabbak, így az energiaárak társadalmi hatása is erősebb. Ez magyarázza a hazai lakossági és kisvállalati rezsivédelem létjogosultságát. A régióban különösen jelentős ez a probléma, mivel a fogyasztók túlnyomó többsége egyszerűen nem érti az energiaszámláját, és még a magasabb képzettségűek számára sem egyértelműek a különböző díjak, kedvezmények, díjstruktúrák, ami gyengíti a zöldtudatosság terjedését.
A zöldáram költségkihívása
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a zöldáram önköltsége általában magasabb a hagyományos energiaforrásokénál. Az energiatárolás rendszerszinten még nem megoldott, az akkumulátoros tárolók és a szivattyús tározók beruházási költségei pedig nagyon magasak, így a zöldáram még hosszú évekig drágább lesz.
Ez a gazdasági realitás pedig megnehezíti a fogyasztók meggyőzését a zöldátállás előnyeiről.
A „naptarifa” és az edukáció szükségessége
Nálunk mérföldkő lesz a lakossági piacon az úgynevezett KIF4 naptarifa bevezetése, amely a vezérelt (korábban éjszakai) tarifát egészítheti ki vagy válthatja fel. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a fogyasztók a nap- és széláramfelesleg idején olcsóbban fogyasszanak energiát, támogatva ezzel a rendszer kiegyensúlyozását.
A döntéshozóknak azonban szembe kell nézniük azzal, hogyha hosszabb távon ösztönözni szeretnénk a tudatosabb energiafelhasználást és a zöldenergia-felesleg nagyobb arányú elfogyasztását – elsősorban tarifarendszer-alapú ösztönzőkkel –, akkor ahhoz rendkívül széles körű kisvállalati és lakossági edukációra, felvilágosításra lesz szükség.
Az egyszerűség lehet a kulcs
Nagyon fontos, hogy a lehető legegyszerűbb, legátláthatóbb idősávos árazást vezessék be az egész régióban. Bár az okosmérők technikailag megkönnyítik a komplex tarifastruktúrák kezelését, az Eurobarometer-felmérés egyértelműen azt mutatja, hogy
Európa-szerte nagy a bizonytalanság és a félreértés az energiaköltségekkel kapcsolatban.
Vagyis a technikai lehetőség önmagában nem elegendő, ha a fogyasztók nem értik a rendszert, nem is fogják használni.
forrás: mandiner.hu
