Mutassuk meg, hogy Magyarország a béke szigete – buzdít mindenkit az idei október 23-i békemeneten való részvételre Orbán Viktor miniszterelnök. Immár a tizenegyedik alkalommal rendez békemenetet a szervező CÖF–CÖKA, az utóbbi tíz alkalommal pedig magyarok százezrei vettek részt az eseményen. A mostani lesz a harmadik békemenet az orosz–ukrán háború kitörése óta, ami még fontosabbé teszi a kiállást a kormány békepárti politikája mellett. A Magyar Nemzet cikke.
Sorsdöntő békemenet lesz október 23-án, ami ismét megerősítheti a kormány politikájának a helyességét. A békemenet gyülekezője 9 órától lesz a budapesti Elvis Presley téren, ahonnan a menet 11 órakor indul, hogy a Margit hídon, a Nyugati téren és az Alkotmány utcán keresztül megérkezzenek a Kossuth térre.
Az október 23-i békemenet útvonala (Grafika: Magyar Nemzet)
Az utóbbi években Orbán Viktor október 23-i ünnepi beszédeiben többször is a nemzetközi folyamatokra és azoknak a Magyarországra gyakorolt hatásairól értekezett.
Magyarországért és a magyar szabadságért most azzal tehetjük a legtöbbet, hogy nem veszünk részt mások háborújában
– fogalmazott tavaly a miniszterelnök.
Hatalmas a békemenet tétje
A békemenetet szervező CÖF–CÖKA sajtótájékoztatóján Bayer Zsolt, lapunk publicistája elmondta, hogy a legelső békemenet volt az október 23-i eseményhez mérhető fontosságú békemenet. Emlékeztetett, hogy akkor két éve szorongatta a birodalomépítő erő a magyar kormányt, ahogy azt most is látjuk.
Európa vezetői szinten mindenáron háborúba akarnak lépni. Alig maradt józan hang, ami az unióban ennek szembe megy. Ennek a józan hangnak a képviselője a magyar miniszterelnök
– fogalmazott.
Szerinte ma már annyira nem számít semmi az unió vezetőinek és az Európai Parlamentnek, hogy köztörvényes bűnözök mentelmi jogát is képesek fenntartani.
Október 23-án a magyar nemzet fellázadt a Szovjetunió ellen. Most az Európai Unió viselkedik úgy velünk, ami tűrhetetlen
– húzta alá.
Több százezres tömeg a békemeneteken
Immár hosszú időre nyúlik vissza a békemenetek története, az elsőre még 2012-ben került sor. A mostani a 11. békemenet lesz a sorban.
Az eddigi békemenetek listája:
- január 21.
- március 15.
- október 23.
- február 5. (A békemenetet Gyulán tartották)
- október 23.
- március 29.
- március 15.
- október 23.
- március 15.
- június 1.
A békemenetek közös vonása, hogy rendre több százezres tömeg vesz rajtuk részt.
Kiállás a kormány mellett
A 2012 januárjában tartott első meneten mintegy négyszázezren álltak ki a hazai és nemzetközi támadások kereszttüzébe került Orbán-kormány mellett. Ilyen hatalmas tömeg hazánkban még soha nem demonstrált regnáló kormány mellett. Ezt követően 2014-ig még öt békemenetet tartottak, négyet Budapesten, egyet Gyulán. Minden fővárosi rendezvényen több százezren álltak ki a nemzeti kormányért, és tettek hitet hazánk függetlensége és szuverenitása mellett. A menethez csatlakoztak a határainkon túl élő magyarok és a kormány iránti szimpátiájukat kifejezni kívánó lengyelek is.
A 2014-es országgyűlési választások előtt egy héttel szervezett hatodik megmozdulás a szervezők szerint minden idők legnagyobb békemenete volt, és egészen biztosan hozzájárult a Fidesz második kétharmados győzelméhez.
Három héttel a 2018-as országgyűlési választások előtt megrendezett hetedik békemenet is csaknem négyszázezer embert mozdított meg. Három és fél év kihagyás után 2021-ben ismét útjára indult a békemenet. Az október 23-ra meghirdetett eseményen – több százezer résztvevővel – a tizenöt évvel korábbi, gyurcsányi rendőrterrorra is emlékeztek.
A harmadik békemenet a háború árnyékában
A kilencedik békemenetet 2022. március 15-én, két héttel az országgyűlési választások előtt szervezték meg. A magyar emberek akkor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ünnepén egyértelmű üzenetet küldtek Brüsszelnek és a magyar baloldalnak abban a tekintetben, hogy nem kívánnak belekeveredni semmilyen háborúba, nem kívánnak sem fegyvereket, sem katonákat küldeni a frontvonalra.
A miniszterelnök beszédében kiemelt szerepe volt az ukrajnai háborúnak.
Amióta létezik közös magyar nemzeti emlékezet, mindig ugyanazt akartuk: legyen béke, szabadság és egyetértés. Ugyanakkor ez nem maradhat puszta óhaj, mivel a békéhez, a szabadsághoz és az egyetértéshez erőre van szükség
– mondta Orbán Viktor békemenet után.
A legutolsó békemenetre 2024-ben az európai parlamenti választások előtt került sor, amelyet ismét az ukrajnai háború árnyékában rendeztek. Azonban a sok százezer résztvevő ismét hitet tett a békepárti politika oldalán.
A 2022-es békemenethez hasonlóan a tavalyi eseményen is hangsúlyos volt az orosz–ukrán háború helyzete.
Csak akkor maradhatunk ki a háborúból, ha a magyar választók megerősítik a kormányt. Csak akkor maradhat ki Magyarország a háborúból, ha miénk lesz Európa legnagyobb választási győzelme
– fogalmazott a tavaly júniusi békemenet után tartott beszédében Orbán Viktor.
Mit jelezhet előre a békemenet?
Jellemző, hogy a békemeneteket sorsfordító események, főleg választások közeledtével szoktak tartani, a rengeteg számú résztvevő pedig a kormánypártok hatalmas győzelmét vetítette előre. Így fél évvel a választások előtt kiemelt jelentősége van annak, hogy
a magyarok ismét világos üzenetet küldjenek a békemeneten arról, hogy a kormány és a béke oldalán állnak.
A miniszterelnök kedden a Harcosok Klubjában közzétett bejegyzésében tudatta, hogy már készül az ünnepi beszéde fejben már alakul, lassan tollra és papírra veti a gondolatait.
Orbán Viktor ünnepi beszéde a békemenet végén, 13 órakor kezdődik.
Míg egy másik bejegyzésben a kormányfő jelezte, hogy most mindennél fontosabb a béke melletti kiállás.
Október 23-án csatlakozz te is a békemenethez, és mutassuk meg együtt, hogy Magyarország a béke szigete!
– hangsúlyozta a kormányfő. Hozzátette:
legyünk ott minél többen.
A többség a béke oldalán áll, többen leszünk, mint a brüsszeli háborús meneten
– írta egy másik bejegyzésben a kormányfő.
Forrás: Magyar Nemzet
Borítókép: Békemenet (Fotó: Mirkó István)
