Összefoglaló cikket készített a brit The Telegraph, amelyben rámutatnak, hogy Európa politikai térképén a vörös színek kifakulnak: a baloldal, amely évtizedeken át meghatározta és vezette a kontinens közéletét, ma már szinte mindenhol védekezésre kényszerül. Ami néhány éve még hullámvölgynek tűnt, most történelmi trenddé vált — a szocialista és liberális pártok hanyatlása felgyorsult. A lap cikkét kiegészítve, az Európai Unióra koncentrálva áttekintettük a jelenlegi helyzetet
Úgy tűnik, hogy a 2025-ös esztendő hozta el a régóta készülődő fordulatot Európában, amely eredményeként a közhangulat az egész kontinensen gyökeresen megváltozott. Az elmúlt évek politikai feszültségei, a háborús hatásai, a tömeges migráció okozta súlyos gondok és a gazdasági bizonytalanságok nyomán a választók tömegesen fordulnak el a baloldali kormányoktól, és olyan erők felé fordulnak, amelyek szuverenitást, rendet és biztonságot ígérnek.
Nem csupán egy-egy választási eredmény hozott változásokat, a tagállamokban mély társadalmi átrendeződés zajlik. Az emberek egyre rosszabb körülmények között élnek, ez pedig az erőviszony átrendeződését hozta számos országban.
Az Európai Unión belülről és kívülről is sorra állnak a példák: az Egyesült Királyságban Keir Starmer brit miniszterelnök Munkáspártja a túlélésért küzd, Franciaországban Emmanuel Macron francia elnök olyan válságba került, amelyből nehezen lesz kiút, Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök korrupciós botrányba keveredve igyekszik kormánya zuhanó népszerűsége ellenére a felszínen maradni, Németországban történelmi mélyponton áll a két hagyományos kormányzópárt, miközben az Alternatíva Németországért (AfD) tört az élre.
Valamennyi esetben közös, hogy a migrációt elutasító, és az Európai Uniót megreformálni akaró jobboldali erők javára változott a helyzet.
Az alábbi térképen a kék szín különböző árnyalataival jelölve találhatók az EU azon tagállamai, ahol a jobboldali európai politikai csoportok adják a legfőbb kormányerőt. Fekete sávos jelölést alkalmaztunk azokban a tagállamokban, ahol ugyan nem a bevándorlásellenes jobboldal van kormányon, de időközben az országuk legerősebb és legtámogatottabb pártjává váltak.
Valószínűleg az európai politikai fordulatról vízióit gyakran megosztó Orbán Viktor sem gondolta, hogy jóslata ilyen hamar beteljesül. A magyar miniszterelnök februári beszédében 2025-öt az áttörés évének nevezte.
„Tizenöt éven keresztül a magyar kormány kisebbségben volt a legfőbb kérdésekben, azonban ez megváltozik, ugyanis az amerikai választások áttörést hoztak a világpolitikában. Többségbe kerültek a migrációt ellenző, családbarát és patrióta erők” – fejtette ki véleményét az év elején Orbán Viktor.
Európai áttekintés
Brit baloldal: egyedül maradt és összetöppedt
A brit Munkáspárt 2024-es magabiztos választási győzelme Keir Starmer vezetésével rövid kivételnek bizonyult. A párt alig egy évvel később már ismét zuhanórepülésben van, a brit bevándorlásellenes jobboldal tört az élre Nigel Farage Reform UK mozgalmával. Jelenleg a Reform UK 35 százalékos támogatottságon áll, miközben a kormányzó Munkáspárt népszerűsége már a 20 százalékot sem éri el.
Starmer egyre kétségbeesettebb módon próbálja visszaszerezni a kezdeményezést, „rasszistának és erkölcstelennek” nevezve Farage migrációellenes álláspontját — de a közvélemény már nem hallgat rá. Ami Nagy-Britanniában történik, az nem kivétel: immár a kontinens egésze a jobboldal felé pártolt.
Franciaország: Macron a szakadék szélén
Franciaországban Emmanuel Macron kísérlete a politikai ellenőrzés megőrzésére szintén kifulladt. Miután tavaly nyáron vakmerően előre hozott választásokat írt ki, három kormánya is megbukott egymás után. Az utolsó próbálkozás, Sébastien Lecornu rövid életű kabinetje, mindössze 27 napig húzta.
A közvélemény-kutatások szerint a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülése 34 százalékon áll, míg Macron pártja a harmadik helyre csúszott vissza mindössze 16 százalékos támogatottsággal. A francia elnöknek már csak egy célja maradt: megakadályozni, hogy a Nemzeti Tömörülés foglalja el az elnöki Élysée-palotát 2027-ben.
Le Pen már nyíltan felszólította Macront a parlament feloszlatására. „A bohózatnak vége. Franciaországot káoszba sodorja, aki tovább halogatja az elkerülhetetlent” – mondta a politikus, aki a kormányzóképes erő legismertebb arcaként áll készenlétben.
Spanyolország: Pengeélen táncolnak a szocialisták
A spanyol baloldal vezetője, Pedro Sánchez az utolsó jelentős szocialista miniszterelnök az EU-ban, aki jelenleg korrupciós vádak sodrásában próbál hivatalban maradni. Népszerűsége komolyan megtorpant, már a 2023-as választásokon sem tudott győzni pártja, de a baloldali–szeparatista koalíciós partnerei segítségével kormánytöbbséget hozott össze.
Sanchez a népszerűsége csökkenése miatt új taktikához folyamodott: radikális Izrael-ellenes retorikával próbálja mozgósítani saját tábora maradékát, népirtónak nevezve Jeruzsálemet, de a számok így sem neki kedveznek: a jobboldali pártok kiemelkedően jól állnak. A Spanyol Néppárt 34 százalékon, a bevándorlásellenes Vox pedig 16 százalékon áll – együttesen pedig könnyedén kormányt alakíthatnak a következő választás után.
Európa új politikai rendje
Az Európai Unió 27 tagállamából tizenhárom országot az Európai Néppárt (EPP) miniszterelnökei vezetnek, mint például Friedrich Merz Németországban, Donald Tusk Lengyelországban, vagy Karl Nehammer Ausztriában. A politikai csúcstalálkozókon már jó ideje az EPP diktál, míg az Európai Szocialisták Pártja (PES) mindössze néhány vezetőt tud felmutatni: Sánchez Spanyolországban, Frederiksen Dániában, valamint a litván és máltai kormányfőket, a Szlovákiát vezető Robert Ficót és pártját várhatóan heteken belül kizárják a csoportból.
Időközben szaporodak a tagállamok, ahol a szuverenitáspárti jobboldal kapja a főszerepet a kormányzásban. Magyarország kormánya mellett a nemzetállami megközelítést képviseli még Giorgia Meloni Olaszországban, valamint Geert Wilders kormánypártja Hollandiában. A múlt heti cseh választással ismét egy patrióta vezető került egy újabb uniós tagállam élére Andrej Babis cseh miniszterelnök fölényes győzelmet aratott.
Európában a szociáldemokrata és liberális kormányok álltak az élén annak a politikának, amely felszámolta az ipari munkásság lehetőségeit, és tömegeket idegenített el a hagyományos baloldaltól.
„A munkásosztály elhagyta a baloldali pártokat” – fogalmazott Pawel Zerka, az European Council on Foreign Relations elemzője „Sokan ma inkább a szélsőjobboldalra szavaznak, mert a választók azt érzik, egyedül ők beszélnek az emberek hangján.”
A fiatalabb generációt sem tudta megszólítani a baloldal: ők a zöldekhez vagy a radikális újbaloldalhoz sodródtak, míg az idősebb, hagyományos választók a bizonytalanság és a migráció káros hatásai miatt egyre inkább a jobboldalhoz húznak.
„A baloldal már nem tud elmesélni egy hiteles 21. századi történetet. Középen áll, de nem inspirál. Nem forradalmi, csak technokrata” – mondta Margaritis Schinas, az Európai Bizottság korábbi alelnöke.
A számok önmagukért beszélnek: 2024-ben a The Telegraph összesítése szerint a baloldali pártok átlagos európai szavazataránya 34 százalék alá esett, miközben a jobboldaliaké meghaladta az 51 százalékot – a legmagasabb arányt a hidegháború vége óta.
Az Európai politikai történetében ritkán van olyan pillanat, amikor egy egész ideológia fárad ki, de úgy tűnik most ez történik. A választók megelégelték a gazdasági kilátástalanságot és az erőltetett migrációt, ezért új irányba fordulnak.
Kiemelt kép: Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Patrióták Európáért-frakció vezetőinek találkozóján a brüsszeli Magyar Házban 2024. október 17-én. Mellette Andrej Babis korábbi cseh miniszterelnök, az ANO párt elnöke (b2), Geert Wilders, a holland Szabadságpárt elnöke (b) és Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes, a Liga párt elnöke (j2) (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
forrás: hirado.hu
