Az elhízás világszinten a 21. század egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémájává vált: a WHO előrejelzése szerint 2035-re minden második felnőtt túlsúlyos vagy elhízott lehet. Magyarország egyedülálló példát mutat ebben a helyzetben: a népegészségügyi termékadó (NETA, közismert nevén csipszadó) immár több mint egy évtizede működik, és bevételei az egészséges életmódot ösztönző programokat finanszírozzák. A magyar modellre pedig az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is figyel.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai alapján az életmód felel az egészséget meghatározó tényezők 36 százalékáért, miközben az egészségügy csupán a 11 százalékáért. Az életforma megváltoztatása számtalan nehézségbe ütközik, globálisan egyre szélesebb körű kihívássá válik. Ilyen akadályok a mozgásszegény, ülő életmód, és ezzel szoros összefüggésben a modern infokommunikációs technikai eszközök kiterjedt használata – írja elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
A WHO számos elemzésében és ajánlásában fogalmaz meg javaslatokat a kormányoknak az egészségtelen életmód visszaszorítására. Ezeknek az ajánlásoknak az egyik kiemelt eleme az egészségtelen élelmiszerek és üdítőitalok fogyasztásának visszaszorítása. Ennek eszközei többek között a termékkategória adóztatása és az egészséges élelmiszerek támogatása. A nemzetközi szervezet javasolt lehetőségek között szerepel a magas zsírtartalmú, sózott vagy cukrozott élelmiszerek marketingjének korlátozása és az egészségtelen élelmiszerek figyelmeztető címkékkel való ellátása is.
Ezzel kapcsolatban az Oeconomus elemzése felidézi:
Magyarországon 2011 szeptemberétől lépett életbe a népegészségügyi termékadó (NETA, azaz csipszadó), amely az egészségtelen élelmiszerek egy meghatározott csoportjára és a cukrozott üdítőitalokra vonatkozik. Jelenleg Európában ez a legrégebb óta folyamatosan hatályban lévő szabályozás.
Emellett számos további intézkedés is érvényben van Magyarországon, amelyek az egészséges életmódra való áttérést ösztönzik, ahogyan WHO is felhívja a figyelmet a támogató programok jelentőségére.
Pár éve, 2023-ban 15 új programot jelentettek be, amely a NETA-bevételekből rendelkezésre álló keretösszegből valósul meg, és amelyet az egészségügy és a szabadidősport képviselői közösén dolgoztak ki. E projektek az Aktív Magyarország program részeként valósulnak meg, és a közvetlen mozgásra ösztönzés mellett az infrastruktúra kiépítésében is szerepet játszanak.
Az idei év jelentős változásokat hoz az aktív életmód támogatásában, amik az egészségesebb életvitel előmozdítását segítik, hogy a Szép-kártya új, az Aktív magyarok zsebbel bővül.
Ennek keretében béren kívüli juttatásként havi legfeljebb tízezer forintot adhat a munkáltató kedvező, 28 százalékos adózással. A munkavállaló ezt az összeget kizárólag a saját egészségének megőrzésére vagy aktív kikapcsolódásra költheti el.
Emellett az Aktív Magyarország az aktív turizmus a párhuzamosan folyó – aktivitást ösztönző – fejlesztések hatására az aktív életmódra nevelés részét képezi. Magyarországon egyre többen túráznak gyalog, kerékpárral, vízitúráznak vagy éppen síelnek szabadidejükben. A belföldi turizmus 45 százalékának már volt aktív eleme 2022-ben az Aktív Magyarország adatai alapján. A Mozgás receptre elnevezésű program keretében az Aktív Magyarországért felelős államtitkárság kezdeményezése a fizikai aktivitást háziorvosok ajánlják és írják majd fel azoknak, akiknek az egészségi állapotán javíthat a megfelelő mozgásforma. A fentieken túl a sportért felelős államtitkárság elindította a Sportoló Nemzet programot – sorolja a tanulmány.
Egyesült Királyság: évek óta napirenden a csipszadó
Az Oeconomus írása megemlíti az Egyesült Királyságot és az Amerikai Egyesült Államokat mint két olyan országot, amelyek a csipszadó bevezetésének lehetőségét fontolgatják. Az előbbi esetében felidézik: már a 2010-es évek elején, a magyar, dán, finn, francia és olasz adóügyi intézkedések időszakában kezdték vizsgálni a szigetországban hasonló lépés bevezetését. Ugyanakkor – amellett, hogy folyamatosan napirendre kerül – csupán korlátozott előrelépés történt. 2018 óta van hatályban a cukrozott üdítőitalokra kiterjedő adónem, de az egészségtelen élelmiszerek vonatkozásában nem vezettek be hasonló intézkedést. A téma egyébként a briteknek azért sürgető, mert az Egyesült Államok lakosai mellett nemzetközi szinten is a legmagasabb arányban fogyasztanak ultrafeldolgozott élelmiszereket. Egy 2024-es tanulmány alapján az Egyesült Királyság lakosságának 72 százaléka támogatja az egészségtelen élelmiszerek magasabb adóját, ha az összegyűjtött pénzt közvetlenül az egészséges ételek megfizethetőbbé tételére fordítják.
A brit pénzügyminisztérium vizsgálja, hogy a 2018-ban hatályba lépett cukoradót ki lehet-e terjeszteni más termékekre. Ugyanakkor a kérdés évek óta napirenden van a brit politikában, de javarészt a piac önszabályozó folyamatait helyezik előtérbe, vagyis a vállalatok saját belátására bízzák az egészségesebb összetevőket tartalmazó élelmiszerek terjesztésének arányát.
USA: államonként változó szabályozás
Az Egyesült Államokban nincs egységes szabályozás az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adókkal kapcsolatban, de egyes területeken érvényben vannak a szabályozó eszközök. Azonban 2025 fordulatot hozott az Egyesült Államok kormányzatának ultrafeldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatos hozzáállásában. Donald Trump második elnöksége alatti amerikai adminisztráció „Make America Healthy Again”, vagyis a „Tegyük újra egészségessé Amerikát!” mozgalom névjegyévé vált az ultrafeldolgozott élelmiszerek elleni küzdelem. Ugyanakkor a program ennél lényegesen szélesebb körű, elsősorban a krónikus betegségekre és a gyermekek egészségére koncentrál. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal tervezi az élelmiszer-előállítás teljes körű szabályozását, ugyanakkor a különböző partnerek érdekeinek ütközése miatt a program fokozatosan halad előre – derül ki a tanulmányból.
Forrás: Magyar Nemzet
Borítókép: Archív