A kisgyermekeknél a túlzó képernyőhasználat nemcsak a figyelmi, a beszéd- vagy az alvási és evési problémákkal lehet összefüggésben, hanem előidézheti a „virtuális autizmust” – figyelmeztetett a Magyar Nemzet megkeresésére Hal Melinda, az MCC vezető kutatója.
A digitális gyermekvédelem egy sürgető és politikán felül álló téma, azonnali cselekvésre van szükség – reagált Hal Melinda klinikai szakpszichológus, miután a napokban Orbán Viktor arra kérte Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökét, nyújtsa be ismét a digitális gyermekvédelemről szóló javaslatát. Az MCC vezető kutatója szerint nem túlzás azt mondani, hogy egy mentális katasztrófa kellős közepén vagyunk, azonnali cselekvésre és beavatkozásra van szükség, hogy a digitális ártalmaktól meg tudjuk óvni a gyermekeinket.
Mi a baj a túlzott képernyőidővel?
– Kisgyermekkorban a túlzott képernyőidő, az okostelefon, tablet vagy televízió mérték és kontroll nélküli jelenléte visszafordíthatatlan károkat okoz a gyermekek idegrendszerében – hívta fel a figyelmet Hal Melinda, hozzátéve,
nem véletlen, hogy a WHO hároméves kor alatt nulla perc képernyőidőt javasol.
Megjegyzi, a jelenség súlyosságát bizonyítja az is, hogy a KSH szerint Magyarországon több mint százezer megkésett fejlődésű és sajátos nevelési igényű gyermek van, de az elmúlt években egyre csak nő az eltérő fejlődésű gyermekek száma, de a mozgásfejlődés mellett a szociális készségek elmaradása is aggasztó.
– Ezek a problémák pedig szorosan összefüggnek a túlzott képernyőidővel. A mentális egészség kérdését nagymértékben befolyásolja a digitális tér, ez különösen igaz a három és öt év közöttiekre. Ez az időszak kiemelten fontos egy kisgyermek életében, ebben a korosztályban elsajátít bizonyos készségeket: ha például valaki nem tanult meg beszélni ötéves koráig, feltételezhető, hogy már soha nem is fog – jelezte, kiemelve, hogy ebben a korban a gyerekekre még „ragadnak” az ismeretek, sokkal könnyebben tanulnak új készségeket, ez igaz a nyelvtanulásra, a finommotorikára és a mozgáskoordinációs készségekre is.
A képernyőidő viszont mindezektől elveszi az időt, elvész a fókusz, ezzel együtt pedig a lehetőség is, hogy az elemi kötődés, az érzelmekkel való bánásmód kialakuljon. Behozhatatlan lemaradást szenvedhetnek el a kicsik a képernyők hatására.
A szakember megemlíti, a szülők jószándékú törekvése is káros, ilyen, amikor valamilyen applikáció által „képzik” az óvodáskorú gyermeket. – Hároméves koráig egy gyermeknek a legfőbb támogatást azáltal tudjuk megadni, hogy biztosítjuk az érzelmi kötődést és a mozgás lehetőségét. Ha ez nincs, és az érzelmi funkciókat nem fejlesztjük, a mozgás pedig lecsökken, a kognitív területek sem fejlődnek – mutatott rá szakember, majd azzal folytatta:
Ma Magyarországon a háromévesek közel fele nem tud visszaismételni egy három-négy szavas mondatot. Nehezen használják a saját anyanyelvüket, a szókincsük nagyon csekély.
Hal Melinda figyelmeztet, a kisgyermekeknél a túlzó képernyőhasználat nemcsak a figyelmi, a beszéd- vagy az alvási és evési problémákkal lehet összefüggésben, hanem előidézheti a „virtuális autizmust”, amelynek tünetei lehetnek a:
kevesebb szemkontaktus,
a gyermek arcjátéka, mimikája kevésbé kifejező,
nehéz a játékba vonni, figyelmét megszerezni,
szociális készségei lecsökkennek, érzelmei nem különülnek el egymástól.
A kutatások azt is igazolták, hogy a tüneteket az is felerősítheti, ha a szülő maga is folyamatosan az okostelefonját nézi, ezáltal pedig ritkábbak a közös figyelmi helyzetek, az érzelmi kapcsolódás elmarad, a verbális és nonverbális interakció csorbát szenved.
A szülők jószándékú törekvése is káros, ilyen, amikor valamilyen applikáció által „képzik” az óvodáskorú gyermeket (Forrás: Pexels)
– Azt látjuk, hogy rengeteg óvodáskorú gyermek esetében probléma, hogy a kommunikáció visszamaradott, és elhatalmasodnak a magatartásproblémák, de egyre több az SNI-vel diagnosztizáltak száma, ez pedig feladja a leckét már most is: hogyan fogjuk „iskoláztatni” és a megfelelő módon fejleszteni őket? Ezek a kicsik hamarosan kiskamaszok lesznek, ám már most híján vannak a megfelelő érzelmi, szociális és kreatív képességeknek, kerülik a szemkontaktust, a beszéd- és szövegértésük elmaradott, feltételezhető, hogy a későbbiekben is folyamatos lemaradásban lesznek más gyerekekhez képest – emelte ki.
A klinikai szakpszichológus szerint fontos, hogy a digitális gyermekvédelem kérdése túlmutasson a politikai pártokon, és helyet kapjon a parlamentben, majd a gyakorlatban is, mert ha nem teszünk semmit, a mai kisgyermekek sem a hazai, sem a nemzetközi térben nem fognak tudni teljesíteni, a gazdaságunk és ezzel együtt a családjaink is veszélybe kerülnek.
– Támogatom, hogy a Mi Hazánk Mozgalom felvetésére valósuljon meg, hogy ezek a Big-tech cégek fizessenek be egy lelki egészség alapba, amelyből digitális detoxikáló kampányokat tudjuk majd finanszírozni a gyermekeinknek. Ugyanakkor magunkról se feledkezzünk meg, hiszen a gyerekek a szülői példából tanulnak leginkább, adjunk teret tehát annak, hogy a digitális eszközeinket háttérbe szorítjuk, és a személyes társas kapcsolódást választjuk. Ebben a kérdésben legyen nemzeti összefogás, különben mentális versenyképességünk csökken. Annak ellenére történik mindez, hogy a sikeres élet kulcsa az érzelmi ingelligenciában és empátiában rejlik – összegzett Hal Melinda.
Forrás: magyarnemzet.hu
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)