A Donald Trump amerikai elnök és annak nyomán a Mark Rutte NATO-főtitkár által megfogalmazott elvárás, miszerint a tagországok GDP-jük 5 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra, veszélybe sodorta az európai kohéziót a kritikus csúcstalálkozó előtt. Az elvárás jelentős vitákat vetít előre a jövő heti hágai NATO-csúcstalálkozó előtt, ahol közös nyilatkozatot kellene elfogadni a témában – írja a Világgazdaság.
A NATO-n belüli feszültségek hamarosan törésponthoz érkezhetnek, mivel egyes dél- és nyugat-európai országok ellenállnak a védelmi kiadások drasztikus emelésével kapcsoaltos erőfeszítéseknek. Sőt, a héten a spanyol miniszter immár hivatalos úton is nemet mondott Mark Rutte NATO-főtitkár azon követelésének, hogy az országok emeljék katonai kiadásaikat a GDP 5 százalékára. Ez jelentős vitákat vetít előre a jövő heti hágai NATO-csúcstalálkozó előtt, ahol közös nyilatkozatot kellene elfogadni a tárgyban. Mindezt egy olyan időszakban, amikor az unió határán immár több mint három éve zajlik egy háború, amire az amerikai elnök pontot akart tenni, ám éppen az uniós országok tettek neki keresztbe, mondván majd ők segítenek Ukrajnának, hogy tovább vívja háborúját. Közben gazdasági realitásaik ezt láthatóan nem teszik lehetővé.
A NATO-tagországok miniszterei június elején elvi megállapodást kötöttek arról, hogy 2032-re a GDP 5 százalékára emelik a biztonsággal kapcsolatos kiadásokat: ebből 3,5 százalék közvetlenül katonai kiadásokra, 1,5 százalék pedig kapcsolódó infrastrukturális és egyéb, például kiberbiztonsági fejlesztésekre mehetne. A háborús hisztériakeltés kellős közepén, múlt hétfőn, Mark Rutte NATO-főtitkár arra figyelmeztetett, hogy Oroszország öt éven belül készen állhat a szövetség megtámadására, és sürgette az európai tagországokat, hogy gyorsítsák fel védelmi kiadásaik növelésével kapcsolatos terveiket. Londonban Rutte „komoly felkészülésre” szólított fel, és kijelentette, hogy az európai erőknek képesnek kell lenniük megállni a helyüket, ha az Egyesült Államok nem tud azonnal közbelépni.
Bizonytalan a NATO-csúcs kimenetele
Mindenesetre a június 24–25-i hágai csúcstalálkozó próbára teszi majd azon nyugat-európai országok elkötelezettségét, amelyek eddig erősen támogatták az ukrán háborút, ám az ezzel okozott gazdasági visszaeséssel már nehezen küzdenek meg, s immár úgy tűnik, már inkább csak szavakban állnának ki Ukrajna mellett. Közben Sven Biscop, a brüsszeli székhelyű Egmont Intézet agytröszt igazgatója a The Parliament nevű lapnak azt mondta, az amerikai üzenet világos: ha Trump Hágába érkezik, akkor 5 százalékkal a zsebében kell visszamennie Washingtonba. És ez nem véletlen, hiszen Donald Trump jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az oroszok és az ukránok véget vessenek az ádáz háborúnak, ám a nyugat-európai országok klikkje éppen ellene dolgozott az elmúlt hónapokban. Így tehát jogos elvárás Amerika részéről, hogy amennyiben Európa annyira vágyik erre a háborúra, úgy finanszírozza is azt.
Az 5 százalékos cél elérése azonban sok ország számára a jelenlegi kiadási szint megháromszorozását jelentené. A NATO egyik legnagyobb potyautasa, Spanyolország és Portugália még mindig messze elmarad a meglévő 2 százalékos céltól, és ellenállt a szövetség többi tagjának informális felhívásának, hogy a védelmi kiadásokat GDP-arányosan 3 százalékra emeljék. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a közelmúltban jelentette be, hogy idén jelentősen, 10,5 milliárd euróval növeli védelmi kiadásait. A tervek szerint ezzel eléri az észak-atlanti szövetség által meghatározott, a GDP 2 százalékát elváró költekezési célt. De ez a múltbeli elvárás. Az új elvárásokra pedig egy Márt Rutténak csütörtökön elküldött hivatalos levelében reflektált. Pedro Sánchez ebben kerek perec kijelentette, nem hajlandó ennél nagyobb mértékben növelni a védelmi kiadásokat, mivel veszélyeztetné országa gazdaságát, az az adók emelésével és a szociális juttatások megvágásával járna. Így már az NATO-csúcs előtt kérte Ruttét, hogy a véglegesen elfogadandó nyilatkozatból ezt a kitételt, mármint a védelmi kiadások a GDP 5 százalékra történő emelését hagyják ki, vagy azt Spanyolországra ne vonatkoztassák.
Az irreális elvárás alááshatja a NATO egységét
Más országok, mint például Belgium és Olaszország, már most is magas költségvetési hiányokkal küzdenek, és nyilvánvalóan nincs módjuk a többletforrások előteremtésére, kivéve, ha a politikailag kockázatos jóléti megszorítás útjára lépnek. De Portugália és Luxemburg sem valószínű, hogy elérik még idén a 2 százalékos célt. Egyébként a NATO kiadási célja 2014 óta nem emelkedett, amikor a 2 százalékos célt egy walesi csúcstalálkozón határozták meg röviddel azután, hogy Oroszország annektálta a Krím-félszigetet. A NATO 32 tagállama közül 23 elérte ezt a célt. Egyes európai országokban az 5 százalékos cél elérése a törékeny koalíciós kormányok összeomlásának kockázatát jelentené. Az igazság az, hogy az elmúlt három év háborús politikája odavágott az uniós tagországoknak, s már a legnagyobb gazdaságok is gyengélkednek, így igen nehéz lesz elképzelni, miből teremtik elő a szükséges forrásokat. Az a The Parliamentnek nyilatkozó Hendrik Vos, a Genti Egyetem Európa-tanulmányok professzora szerint, „sok ország úgy érzi, hogy az új célkitűzés egyszerűen nem reális, és hogy nem fogják ezt elérni, hacsak nem tesznek olyan dolgokat, mint például a társadalombiztosítás lebontása” – mondta. Az Amerikai Egyesült Államok képviselői közben rendre kiállnak az 5 százalékos cél kitűzése mellett, ráadásul azt is jelezve, hogy ezt a vállalást immár konkrét határidők megfogalmazásával kellene papírra vetni. Ez nem véletlen, hiszen a korábbi 2 százalékos vállalást sem teljesítette pár nyugat-európai ország, s többen csak tíz-tizenegy év után érték el ezt a szintet.
Forrás : vg.hu