Eddig is megfeszített költségvetéssel működött a szabadkígyósi kastély, és a törvény által előírt kötelezettségekből nem lehet faragni – jelentette ki kapunknak a műemléki ingatlant eddig fenntartó NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője. Oláh Zsanett portálunknak adott interjújában elmondta, egy olyan kastély sincs ma Magyarországon, amely nyereségesen működne. Kiemelte: ha Vásárhelyhez kerül a kastély, akár aznap elkezdheti a város a felújítását.
– Márki-Zay Péter vásárhelyi polgármester többször elmondta, hogy a szabadkígyósi Wenckheim-kastély felújításra váró, lezárt részeit nem tekinthette meg. Ez igaz?
– Szeretném cáfolni ezt az állítását. Március 12-én egy levélben kettő időpontot határozott meg, amikor meg szerette volna nézni ezeket a részeket, de nekem nem volt alkalmas. Megírtam neki akkor e-mailben, hogy természetesen van lehetőség erre, de az a két nap nem volt megfelelő. További napokat jelöltem meg és kértem, hogy mondja meg, mikor lenne neki jó. Ezt több ízben megtettem, telefonon és e-mailekben is, a kollégám és jómagam is. Három hétig nem kaptunk választ.
E hét szerdán volt az utolsó ilyen próbálkozásunk. Ekkor annyit jelzett vissza a kolléganője, hogy a hétfői napon tud egyeztetni polgármester úrral, és akkor fognak egyeztetni arról, mikor szeretné esetleg megnézni.
Tehát az állítással szemben a valóság az, hogy nincs olyan tényező, ami gátolná azt, hogy ő megtekintse a felújításra váró részeket.
Várom a polgármester úr időpont javaslatait, hogy mikor alkalmas neki, és természetesen én magam is ott leszek, és megmutatom neki valamennyi ingatlant.
– De amikor ott járt például az őt támogató képviselőkkel, akkor előre bejelentkezett, vagy csak elmentek?
– Jelezte, hogy meglátogatják. Ott is voltak, kaptak egy tárlatvezetést, ahogy bármilyen más vendég, és aztán távoztak.
– Akkor miért nem nézhette meg a lezárt területeket?
– Azért, mert én magam szeretném neki megmutatni. Ezek alapvetően olyan részek, amelyek a nyilvánosság számára nem látogathatóak, és szeretnék ott lenni, mikor látja ezeket az épületrészeket.
– Az is elhangzott, hogy ha Vásárhelyhez kerül a kastély, évekig hozzá sem lehet nyúlni.
– Ebből a szempontból jó hírem van polgármester úrnak, mert biztosan elkerülte a figyelmét, hogy a GINOP-pályázatból érintett kulturális fejlesztések tekintetében valóban van egy hároméves fenntartási időszak, de az csak a kiállítást érinti.
Tehát, amennyiben Vásárhely örökbe fogadja a kastélyt és rendelkezik majd örökségvédelmi és építési engedéllyel, akkor a felújítást abban a pillanatban el tudja kezdeni. Ezek az épületrészek, amelyeket ő vállalt, a törvényben foglaltak szerint nem képezik részét annak a fejlesztésnek, amelyben a hároméves fenntartási időszak van.
Sajnos van neki rossz hírem is, mert az általa említettek alapján a kastély hasznából szeretné a fejlesztést megtenni. Ezt én nem látom kivitelezhetőnek, tekintettel arra, hogy egy olyan kastély nincs Magyarországon, amely nyereségesen működne.
Egészen konkrétan a 2022-es és 2023-as nyilvános adatok szerint az átlagos éves költségvetésünk, vagyis a 200 millió forint 60 százaléka bérköltség volt, és további 20-30 százalék rezsiköltség és karbantartási költség. Miután az elmúlt években nagyon szoros költségvetéssel dolgoztunk, ezért vissza kellett fogni valamennyi kiadásunkat.
Vannak törvényi előírások, például arra vonatkozóan, hogy a kastélyt milyen módon kell őrizni, védeni, vannak szolgáltatások, amelyeket nyilvánvalóan nyújtani kell, és olyan létszámmal dolgozik a kastély, amely az alapvető szolgáltatásoknak a nyújtását tudja biztosítani, nem túl magas bérrel.
Gondolom, hogy polgármester úr nem azzal gondolja kezdeni, hogy elküld embereket, vagy csökkenti a bérüket. Így aztán nem nagyon látom kivitelezhetőnek, hogy bármilyen módon is ebből nyereség legyen, és egyáltalán ne kellene ehhez további költségvetési forrást biztosítania.
A másik rossz hírem pedig az, hogy ő valamennyi ingatlanra vonatkoztatva vállalta az állagmegóvás és fejlesztési feladatokat, és ugye a kastély, amelyet ő említett, hogy hány milliárdból újult meg, és hogy mekkora része van még hátra, az csak egy épület.
Ezen kívül további négy épületrész, vagy épület tartozik a helyrajzi számhoz, amelyet ő örökbe fogad. Nyilván ahhoz, hogy tudjon bevételt növelni akár a jegyárakból, akár további szolgáltatások nyújtásával, ahhoz fejlesztenie kell. Ez pedig alapvetően pénz nélkül nem fog menni.
– Tehát a nagy költségcsökkentés, meg hogy csak meg kell fordítani a kiadási és a bevételi oldalt, álom?
– Ahogy említettem, mi az elmúlt két évben nagyon szoros költségvetésből dolgoztunk. Az évi körülbelül 200 millió forint körülbelül 80 százaléka bérköltség, valamint olyan közüzemi díjak és olyan karbantartási, törvényi kötelezettségek, amelyeken nem tudom elképzelni azt a módot, amivel faragni lehet.
Fontos látni, hogy a magyarországi kastélyok a múzeum törvény hatálya alá tartoznak, amely azt jelenti, hogy számos ünnepnapon, amelyen egyébként a legmagasabb a látogatószám, díjmentesen kell a törvényből fakadóan biztosítani a látogathatóságot. Ilyen esetekben eleve nem tudunk bevételt termelni a belépőjegyekből. Ezen túl számos olyan látogatócsoport van, akár a diákok, akár a tanárok, akár a nyugdíjasok, akiket szintén ingyenesen, vagy akár nagyon nagy kedvezménnyel kell, hogy beengedjünk. Ez is egy olyan paraméter, amely korlátozza azt a lehetőséget, hogy bevételt tudjunk maximalizálni.
Ez azért is van így, mert a kastély működtetése elsősorban közfeladat. A köznek szeretnénk biztosítani, és ehhez igyekeztünk társítani további bevételtermelő képességet, amely azt gondolom egyébként, hogy a lehetőségeinkhez mérten szép számokat tudtunk elérni.
De az tény, hogy ez jelen pillanatban a mostani szolgáltatásokkal nem tudja kitermelni önmagát további költségvetési forrás bevonása nélkül.
Oláh Zsanett már korábban is adott interjút lapunknak. Akkor azt mondta: legalább 7 milliárd forint kell a szabadkígyósi kastély fejlesztéséhez.