ragadozó madár

Egy magányos fa csúcsa kiváló leshely az apró termetű tövisszúró gébicsek, kis őrgébicsek, szalakóták, de a nagyobb vörös vércsék, egerészölyvek és a pusztai területeken csúcsragadozóként jelenlévő parlagi sasok számára is. Minden fáért órási a harc!

A parlagi sasok, rétisasok és kerecsensólymok között is lehet barátság? S ha igen, mi az oka? Mutatjuk!

A leggyakrabban előforduló ragadozó madarunk nem kifejezetten félénk természetű, nem kerüli messzire az emberi településeket, előszeretettel vadászik az utak mentén, s akár kertekben, gyümölcsösökben is megfigyelhető.

Királykákat, csízeket, süvöltők, de akár ragadozó madarakat is megfigyelhetnek a kirándulók a szabadkígyósi Nagyerdőben!

A vörös vércsék általában a levegőben lebegnek, onnan kémlelik a gyepet, majd hirtelen lecsapnak áldozatukra. A Kardoskúti-pusztán azonban különleges vadászati megoldást választottak. Vajon miért?

Több ezernyi vadlúd jár be éjszakázni, illetve nappal a táplálkozó területekről inni, valamint fürdeni. A récékre ugyanakkor ezernyi veszély leselkedik a sasok és a sólymok képében.

Vörös vércséket, rétisasokat, parlagi sasokat, egerészölyveket, kerecsensólymokat és karvalyokat is felfedezhetnek a madárbarátok a kardoskúti térségben.

Vannak olyanok, amelyek csoportosan telelnek, mások viszont magányosan, illetve párban töltik napjaikat. Mutatjuk, hogy élnek a hódmezővásárhelyi és környéki baglyok!

Kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk: az Európai Unióban élő állományának több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel, és világszinten a Kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya a fajnak.

Tiszta, szélcsendes időben látványos nászrepülésüket is megfigyelhetik a madárbarátok, jellegzetes magas hangú „kli-kli-kli-kli-kli” kiáltásaikat messziről hallhatják.