Miközben Brüsszel újabb milliárdokat önt Ukrajnába, a nagyhatalmak csendesek. Sem Peking, sem Újdelhi nem hajlandó nyomást gyakorolni Moszkvára, valamint az amerikai támogatás is elillani látszik. Európa egyre inkább egyedül marad a háború szomszédságában – írja a Mandiner.
Csaknem 13 kilométeres szakaszt újít fel a Magyar Közút Vásárhely és Tótkomlós között. Négy hónapos munkára számíthatnak az arra közlekedők.
Az Európai Bizottság nyílt üzenetet küldött a tagállamoknak: nincs kibúvó a „migrációs szolidaritás” alól, minden kormánynak végre kell hajtania az új szabályokat – akkor is, ha azok nyíltan szembemennek a nemzeti érdekekkel. A brüsszeli nyomásgyakorlás Magyarországot is célba vette, miután Orbán Viktor egyértelművé tette: hazánk nem hajtja végre a migrációs paktumot.
A külgazdasági és külügyminiszter videóban számolt be az energiabiztonságot érintő egyeztetéseiről. Közölte, hogy három fontos megállapodást kötöttek Washingtonban, Moszkvában és most Isztambulban. Szijjártó Péter arra is kitért, hogy most Brüsszellel és Kijevvel kell megküzdeni a magyar energiaellátás biztonságának megőrzéséért.
A rekordgyorsasággal, „fű alatt” lekevert önkormányzati ingatlanértékesítés kapcsán joggal merül fel a kérdés: biztos, hogy csak 414 milliót ért a Liszt Ferenc-iskola épülete? S vajon honnan, minek a rovására csoportosították át a nővérek a vásárláshoz szükséges forrásokat? A vásárhelyiek kénytelenek a sötétben tapogatózni, de szeretnének tisztán látni.
„Ha a mai trendek folytatódnak, a kontinens húsz év múlva vagy még annál is rövidebb időn belül felismerhetetlenné válik. Ebből adódóan jelenleg messze nem egyértelmű, hogy az európai országok rendelkezni fognak elég erős gazdasággal és hadsereggel ahhoz, hogy megbízható szövetségesek maradjanak” – szól az amerikai ítélet, melyhez nemcsak Brüsszelnek, de Orbán Viktornak is volt egy pár szava. Amerika lesújtó ítéletet mondott a kontinensről.
Magyarország pénteken hivatalosan is kizárta, hogy eurókötvényeket bocsásson ki Ukrajna támogatására, ami a brüsszeli bizottság B-terve lett volna, ha Belgium nem egyezik bele a zárolt orosz vagyon felhasználásához. Mindeközben Friedrich Merz német kancellár a belga miniszterelnököt győzködi.