2025 október 20. - Vendel

Lengyelországból felszólították Berlint, hogy állítsák le a nyomozást az Északi Áramlat felrobbantása miatt

Varsó nyíltan nekiment Berlinnek: a lengyel kormány szerint Németország az orosz érdekeket szolgálja, ha tovább üldözi azokat az ukránokat, akik felrobbantották az Északi Áramlat gázvezetékpárját. „Aki a putyini háborús gépezetet támadta, nem bűnöző, hanem szövetséges” – üzenték a németeknek.

A feszültség egyre nő Lengyelország és Németország között, miután Varsó nyíltan felszólította Berlint, hogy szüntesse meg a nyomozást az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásának ügyében. A lengyel nemzetbiztonsági hivatal vezetője, Slawomir Cenckiewicz szerint a német eljárás érthetetlen és ellentétes a szövetségi érdekekkel, hiszen a robbantás a Putyin háborús gépezetének egyik pénzforrását vágta el – derül ki a Financial Times cikkéből.

A 2022 szeptemberében történt támadásban ismeretlen elkövetők víz alatti robbanásokkal rongálták meg az Oroszország és Németország között futó Északi Áramlat 1 és 2 vezetékpárját. A svéd és dán hatóságok már lezárták vizsgálataikat, de a német ügyészség tovább nyomoz, sőt európai elfogatóparancsot is kiadott több ukrán gyanúsított ellen.

Az egyik feltételezett elkövetőt Lengyelországban tartóztatták le, egy másikat Olaszországban, a kiadatási eljárás még tart. Varsó azonban egyre kevésbé hajlandó együttműködni Berlin igazságügyi szerveivel.

Lengyelek: akik az orosz háborús gépezetet támadták, nem lehetnek ellenségek

Cenckiewicz szerint Németország hibát követ el, ha olyan embereket akar felelősségre vonni, akik a háború idején Oroszország gazdasági infrastruktúráját gyengítették.

„Ha Németország olyanokat üldöz, akik elvágták Oroszország egyik fő bevételi forrását, akkor világos ellentét feszül Varsó és Berlin között” – fogalmazott a nemzetbiztonsági vezető.

„Ez a vizsgálat nem szolgálja sem Lengyelország, sem a NATO érdekeit. Jogilag talán védhető, politikailag azonban a Kreml malmára hajtja a vizet” – tette hozzá.

A robbantások idején a vezetékek már nem szállítottak gázt, mivel Moszkva korábban elzárta a csapokat, és az Északi Áramlat 2 sem kezdte meg működését.

Donald Tusk sem akar felelősségre vonást

Donald Tusk lengyel miniszterelnök már szintén elutasította a kiadatást, mondván: „Az Északi Áramlattal nem az a baj, hogy felrobbant, hanem az, hogy egyáltalán létezett.”
A kijelentés újabb diplomáciai vihart kavart. Berlin szerint a jogállamiság nem politikai alku tárgya, és a gyanúsítottak elleni eljárásnak folytatódnia kell. A német kormány attól is tart, hogy ha kiderül: a támadást NATO-területről indították, az komoly biztonsági és politikai kérdéseket vet fel.

Háborús logika vs. békeidő rendje

A mostani vita újabb jele annak, hogy Lengyelország és Németország eltérően értelmezi az orosz agresszió utáni korszakot. Varsó katonai logikában, Berlin jogi logikában gondolkodik. Miközben Németország továbbra is a jogállamiság elveire hivatkozik, Lengyelország szerint a realitás az, hogy háborús körülmények között a stratégiai érdek felülírja a formális jogot.

Elemzők szerint a vita szimbolikus ütközet az európai rendről: arról, hogy a kontinens a háborús logikát vagy a béke rendjét tekinti-e elsődlegesnek.
A lengyelek véleménye egyértelmű, nem tűrik, hogy a Németország által épített orosz energiafüggőséget erősítő vezeték felrobbantóit elítéljék. A valódi kérdés, hogy Berlin lenyeli-e, hogy futni kell hagynia a kárára elkövetett gazdasági terrocselekmény elkövetőit.

Kiemelt kép: Donald Tusk lengyel miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/PAP/Adam Warzawa

forrás: hirado.hu

 

Promenad24
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.