Kecskeméten, a Four Points by Sheratonban rendezték meg idén a Radio Workshop 2025 szakmai konferenciát, amely a magyar rádiózás 100 éves jubileuma előtt tisztelgett.
A múlt
Pontos megegyezés nincs azt illetően, hogy ki volt a rádió feltalálója. Nikola Tesla, Guglielmo Marconi és Alekszandr Popov egymástól függetlenül találták fel a szikratávírót (Marconi Tesla asszisztense volt Amerikában, ahol láthatta Tesla kutatásait és azok eredményeit). Marconi 1901-ben sikeresen bemutatta a rádióhullámok vezeték nélküli sugárzását és detektálását, amiért 1909-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Tesla beperelte azzal a váddal, hogy ellopta a találmányát. 1943-ban az Amerikai Legfelső Bíróság hivatalosan is Teslának tulajdonította a rádió feltalálását. Azt viszont tudjuk, hogy Marconi 1902-ben már tudott Morse-jeleket küldeni Milánóból, illetve ő fejlesztette ki kereskedelmi, haditechnikai értelemben jól használható eszközzé a szikratávírót.
Később, az 1910-es években kezdték el a nagyobb hatótávolságú rádiók fejlesztését. Az első rádióadást, amely emberi hangot közvetített, Lee de Forest valósította meg 1910. január 12-én. A Tosca előadását közvetítette a Metropolitan operaházból. Az adást néhány száz készülékkel hallgatták.
Amerikai és angol tudósok 1920-ra kidolgozták a mai rádiók elvén alapuló készüléket, amely emberi hang, és zene továbbítására is alkalmas volt. Az első kereskedelmi rádióadó, a KDKA 1920-ban, a Pennsylvania állambeli Pittsburgh-ben kezdte meg működését. Az RCA 1929-ben kezdte meg rendszeres műsorszolgáltatását. Nagy-Britanniában 1922-ben, Budapesten már 1925. december 1-jén elindult a rádióadás.
Mindennek az őse: a Magyar Rádió
A Magyar Rádió (MR) 1925 és 2015 között Magyarországon működő magyar nemzeti közszolgálati rádiós intézmény volt.
Magánvállalkozásként a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. részeként kezdte meg működését, majd a második világháború után (a Magyar Központi Híradó Rt. részeként) államosították. 1950-től Magyar Rádióhivatal (MRH) néven, 1957-től a Magyar Rádió és Televízió (MRT) részeként működött, majd 1974-től már önálló szervezetként, Magyar Rádió néven.
A Puskás Tivadar-féle telefonhírmondó 1893-ban szólalt meg először, s 1925 végéig működött önállóan, majd a rádióval közösen egészen 1943-ig. A háborút követően nem indították újra, maradt a rádió.
Magyarországon a rendszeres rádiós műsorsugárzás 1925. december 1-jén indult meg Budapesten. Kozma Miklós (a Rongyos Gárda tagja) tevékenysége alatt jött létre az első korszerű tömegmédium Magyarországon. Az intézmény akkor még a telefonhírmondóval egyesülten, Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. (MTR) néven működött, s akkor a Magyar Távirati Irodát (MTI) is magában foglalta. Ezt az új helyiséget csak a „drót nélküli” testvér használta. Kezdetben egy 20 kW-os nagyadóval, két vastorony közé kifeszített, úgynevezett T-antennával működött a rádióállomás. Mivel szűkké vált a Rákóczi út két emelete, ezért a szerkesztőség 1928-ban a Nemzeti Múzeum mögötti Palotanegyedbe, az akkori Sándor utcába (ma Bródy Sándor utca) költözött, ahol Gerlóczy Gedeon tervei alapján egyúttal elkészült az első stúdiópalota. (Mellette 1928-ban a kisebb univerzális 1-es, 1935-ben pedig a legendás 6-os számú zenekari terem a Bródy Sándor utca felől, 1960-ban pedig a legnagyobb, 22-es számú zenekari terem a Szentkirályi utca felöli épületben.) Az Esterházy-palota mellett akkor még állt a nemzeti lovarda, amely a főváros 1944–1945 idején zajlott ostromakor dőlt romba. (Ennek helyén az 1952-ben épült bunkerstúdió áll, amit műsorkészítésre sosem használtak. 1969-ben adták át a hozzáépített új irodaházat az antennatoronnyal.)
1933-ban megépült a lakihegyi adótorony, amely Európában rekordnak számító 314 méteres magasságba emelkedett, december 2-án avatták fel ünnepélyesen az új, 120 kW-os „óriásadót”, amely a „Budapest I.” műsorát sugározta.
A Rádió 7 – 30 év tapasztalat – 3 frekvencia
Szereted a 90-es, 2000-es évek és napjaink slágereit? Szeretnéd tudni, mi történt Vásárhelyen, Makón és a régióban?
Egy igazi barátra vágysz, aki vidámmá varázsolja a reggeli ébredésed, elrepíti a munkaidőd és hazakísér délutánonként? Aki non-stop fergeteges hangulatot varázsol az otthonodban, az irodádban vagy épp az autódban? Aki megsúgja, hol készülnek rólad drága fényképek a 43-ason, merre számíts forgalmi dugóra a 47-esen, milyen ruhát adj a család kicsi kincseire és időnként fantasztikus ajándékokkal, nyereményekkel lep meg?
100 év tükrében – Adatok, innováció – így indult a nap
A HEROE (Helyi Rádiók Országos Egyesülete) szervezésében egész napos programmal, hazai és nemzetközi előadókkal, valamint az ország minden tájáról érkező résztvevővel ünnepelte a múltat és rajzolta fel a jövő rádiós térképét. A kezdetben csak vásárhelyi, mára makói és kisteleki adótoronnyal rendelkező Rádió 7 1996 novemberében kezdte meg folyamatos sugárzását.
A szakmai blokkot Jó Balázs, az NMHH igazgatóhelyettese nyitotta meg, aki a legfrissebb hallgatottsági adatokat mutatta be, külön fókuszt helyezve a vármegyei és helyi rádiók teljesítményére.
A történelmi visszatekintést Sávoly Tamás, a Postamúzeum muzeológusa hozta el, aki a magyar rádiózás százéves történetének mérföldköveit idézte fel, külön figyelemmel a közszolgálati archívumok jelentőségére.
A rádiózás kreatív oldalát Kis Kata, a Sláger FM műsorvezetője ragadta meg különleges képlettel – (M/2 + I + A) × BM = EH), amely az emberi tényezők, az intuíció és a márkaélmény kapcsolatát írta le a műsorvezetésben.
AI, hibrid munkavégzés és a zene ereje
Az első nemzetközi előadó, Lee Price, a Radiodays Europe programcsapatának tagja és az Aiir Product Specialistje, a mesterséges intelligencia valós rádiós felhasználásáról beszélt – hangsúlyozva, hogy az AI nem helyettesíti, hanem inspirálja a kreatív gondolkodást.
Harsányi Levente (Nemzeti Sportrádió) és Peller Mariann (Sláger FM) beszélgetése, „30 év a rádióban” címmel, személyes történeteken keresztül mutatta be, miként változott a rádiós szakma és a hallgatói kapcsolódás az elmúlt három évtizedben.
A „Hibrid munkavégzés” témáját Katkics Attila (SBSCONS), Jámbor Csaba (Rádió 1 Gong) és Ürge Dezső (HEROE, RAME) járta körül, valós példákon keresztül bemutatva, hogyan lehet egyensúlyt tartani a rugalmasság és a közösségépítés között a rádiózásban.
Radioplayer és digitális átállás
A digitális rádiózás jövőjét Graham Dixon, a Radioplayer International Engagement Managere, valamint Börcsök Ferenc, a RAB Srbija képviselője közösen mutatták be.
Dixon előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a rádió ereje az egyszerűségében rejlik – a hallgatói élménynek minden platformon természetesnek kell maradnia.
Börcsök Ferenc a Radioplayer szerbiai bevezetésének tapasztalatairól számolt be, ahol már több mint száz rádióállomás csatlakozott a rendszerhez.
A délután a jövőről szólt
A délutáni blokkot Juhász Gergő (Rádió 1) nyitotta meg „Rádió 2.0 – Zene, interakció, élmény” című előadásával, amelyben arról beszélt, hogy a rádió jövője ott kezdődik, ahol a hallgatóval közösen épül a műsor.
Ezt követte Pintér Szabolcs digitális stratéga prezentációja, amely bemutatta, hogyan válik a videó a rádiós márkák új figyelemvalutájává.
Somogyi Zoltán (Sláger FM) „Vegyük fel az algoritmust” című előadásában gyakorlati példákon keresztül mutatta be, miként épül be az AI a napi szerkesztői folyamatokba.
George Cernat (DTS AutoStage, Xperi) előadásában bemutatta, hogyan alakítja át a digitális technológia az autóban zajló rádióhallgatás élményét. Ismertette, miként integrálódik a rádió a modern infotainment-rendszerekbe, és hogyan teszik a vizuális tartalmak, a valós idejű adatok és az interaktív felületek még vonzóbbá a hallgatói élményt a connected car környezetben.
Nemzetközi kitekintés: sales és növekedés más szemmel
A nap zárásaként Gerry Tabio, a Creative Resources Group elnöke kapcsolódott be élőben az Egyesült Államokból.
Előadásában a rádiós értékesítés stratégiai megközelítésének három alappillérét – fókusz, proaktivitás és kreativitás – mutatta be, hangsúlyozva, hogy a rádióipar növekedése tudatos üzleti szemléletet kíván.
Az AudioGlobe Kft. és a Broadmax Kft. közös infópontján a látogatók megismerhették, hogyan működik a rádió–videó stúdió technológia napjainkban, és miként válik láthatóvá az, amit hallunk.
A nap házigazdája Kiss Orsi Kisó volt, aki energikus jelenlétével vezette végig a hallgatóságot a programon.
A konferenciát Ürge Dezső, a HEROE és RAME elnöke zárta, aki összefoglalta a nap szakmai tanulságait, és bejelentette a szervezet tisztújítását. A Radio Workshop programját és szakmai megvalósítását idén is Orbán-Mikus Tamara koordinálta.
A Radio Workshop 2025 bebizonyította, hogy a rádiózás ma is az egyik leginnovatívabb és legemberibb médium: egyszerre őrzi a hagyományokat és alkalmazkodik a digitális korszak kihívásaihoz.
A rendezvény nemcsak a 100 éves múltat ünnepelte, hanem a következő évtized vízióját is kijelölte – ahol az emberi hang, a technológia és a közösség újra egymásra talál.
Fotók: Lékó Tamás
forrás: heroe
100 éves a magyar rádiózás – új korszak küszöbén a rádióipar
