A számtalan balliberális hazugság közül az egyik legnagyobb, és legtöbbet sulykolt, hogy nincs elég orvos, és egészségügyi szakdolgozó. Egy kis utánajárással azonban könnyű kideríteni, hogy ez is csak – finoman fogalmazva is- hatalmas kamu.
Hálapénz helyett várakozás – A magánszférában pótolják kiesett jövedelmüket az orvosok, ezért sincs elég szakember az állami rendszerben. Ezzel a címmel közölt cikket korábban a Népszava, amire rámozdult a dollármédia, és ész nélkül vették át az anyagot, nyilván úgy, hogy nem néztek utána a valóságnak. Most segítünk neki, hogy ne írjanak baromságot legközelebb, bár ez hiú ábránd csak.
Tehát akkor nézzük!
A kormány – egyik legnagyobb, és legfontosabb lépéseként – megszüntette a hálapénzt.
Ezzel az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb béremelési programja valósult meg az egészségügyben.
Számtalanszor hangsúlyozták, hogy a kormány számára kiemelten fontos az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülése, ennek fontos lépesei a kétlépcsős szakdolgozói, illetve többéves orvosi béremelés is. Ezen intézkedések is hozzájárulnak ahhoz, hogy mind a szakdolgozói, mind az orvosi pálya vonzó legyen a pályakezdők számára.
Az orvosi béremelés éves hatása 360 milliárd forint, a szakdolgozói béremelés éves hatása 240 milliárd forint. Az intézkedéseknek köszönhetően, míg 2010-ben egy kezdő orvos bruttó alapbére 129.500 forint volt, addig ez az összeg 2025-ben 687.000 forint. Jelenleg egy 40 éve dolgozó orvos alapbére már bruttó 2.380.000 forint felett, míg 2010-ben ez az összeg egy kicsivel volt több, mint bruttó 260.000 forint.
A megvalósult béremelési intézkedések hatására az egy főre jutó bruttó átlagkereset terén is jelentős emelkedés figyelhető meg. Az orvosok körében közel négyszeresére, a szakdolgozók esetében több mint háromszorosára nőtt az átlagkereset a bázisnak tekintett 2016-os évhez képest, 2010-hez képest pedig még ennél is nagyobb arányú az emelés.
A számok pedig azt mutatják, hogy már előtte is voltak változások.
2010 óta folyamatosan növekszik a Magyarországon dolgozó orvosok és szakdolgozók száma, míg 2010-ben az érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok és fogorvosok száma majdnem 9.000 fővel, a szakdolgozók száma pedig közel 20.000 fővel nőtt.
Komoly lépés volt az orvoshiány kezelésére, hogy megemelték az orvisi egyetemi karok keretszámát, és például a 2011-ben bevezetett Rezidens Támogatási Program 6 ösztöndíj-típust tartalmaz. A rezidens ösztöndíj program indulása óta összesen 9224 (8956 orvos és 268 gyógyszerész) szerződést kötöttek meg, melynek finanszírozására a kormány összesen 43,7 milliárd forintot biztosított.
A 8511 orvos ösztöndíjas közül 3259 fő jelenleg is végzi a szakorvosképzését, így részt vesz a hazai ellátásban, 3720 fő, aki már befejezte a szakképzését és a szerződésnek megfelelően az államilag finanszírozott ellátó rendszerben teljesíti a vállalt tevékenységvégzési kötelezettségét, 1191 fő, aki már a szerződésben vállalt kötelezettségét teljesítette, vagyis az ösztöndíj folyósításával megegyező ideig végzett szakorvosi tevékenységet az állami ellátórendszerben.
Az egészségügyi szakdolgozók átlagos havi keresete 2010-ben bruttó 170 900 forint volt, a legutolsó béremelést követően a havi átlagkereset megközelítette a bruttó 800 ezer forintot.
Az egészségügyi szakdolgozók korábbi bértáblája 2024. március 1-jétől sávos bértáblára módosult. Ennek lényege, hogy a korábbi tíz fizetési osztály helyett öt fizetési osztályt vezettek be és azon belül a dolgozót az ellátott munkakör, valamint szakterület szerint alap és kiemelt kategóriába sorolták.
Az új, sávos bértábla minimum és maximum összegei között a jogszabályok betartásával a munkáltató állapítja meg az emelés mértékét és az új bért, és lehetőséget ad arra, hogy például a teljesítmény, vagy a végzettség figyelembevételével differenciáljon a dolgozók között.
Forrásaink szerint a kormány célja az is, hogy tovább javuljanak az egészségügyi szakdolgozók, a szakképzésben résztvevő orvosok és szakorvosok lakhatási körülményei. Ezért hívták életre az „Egészségügyi szakellátók szállóinak fejlesztése” című projektet, melynek keretében országosan 13 kórház 15 helyszínén, több mint 30 ezer négyzetméteren, összesen 1504, a mai kor követelményeinek megfelelő szálláshely kialakítására került sor, 13 milliárd forintértékben.
Amiket itt leírtunk, egyébként nyilvánosak, nem kellett kémkedni utánuk, vagyis a dollármédia is beszámolhatott volna minderről. Őket azonban inkább a gyűlölet, az álhírgyártás, és az uszítás hajtja.
