Kifecsegi a Tisza legféltettebb titkait – a legtöbben csak ennyit tudnak Magyar Péter alelnökéről, Tarr Zoltánról. Az igazság azonban egészen más, Tarr valójában kulcsfigura, olyannyira az, hogy bármekkorát hibázzon, Magyar Péter nem meri leszedni. Ez pedig nem véletlen. A régi református családból származó Tarr teremtette ugyanis meg Magyar politikai színre lépésének technikai hátterét, de még a kegyelmi ügyhöz is köze lehetett. Emellett a művészvilágba bejáratos családi háttere révén erős fővárosi liberális hátszelet tudott garantálni Magyarnak, korábbi személyes kapcsolatai nyomán pedig bekapcsolhatta őt a Soros-univerzumhoz. Így állt elő a Tisza Párt, amelyben összetalálkozott Magyar Péter bosszúvágya Tarr törtetésével és kapcsolatrendszerével. Bemutatjuk Tarr Zoltánt.
Hetek óta a Tisza Párt alelnökének mondataitól hangos a hazai sajtó. Tarr Zoltán előbb Etyeken azt fejtegette, hogy a kampányban a terveikről nem beszélhetnek, „választást kell nyerni, és utána mindent lehet”. Ezt egy utóbb nyilvánosságra került felvételen azzal fejelte meg, hogy a programjukat már készítik, de azt ameddig lehet, titkolni akarják, így csak a választások előtt és csak kivonatosan mutatják majd be a szavazóknak.
Tarr Zoltán és Dálnoki Áron – Fotó: Facebook
Ezek mellett beszélt arról is, hogy az Európai Parlamentben ő instruálja az ottani frakciók vezetőit, miként reagáljanak a magyar kormány intézkedéseire. Azt is elárulta, hogy szorosan együttműködnek a Donald Tusk-féle lengyel kormányzattal.
Miután széles nyilvánosságot kaptak a vallomással felérő szövegei, Tarr Zoltán napokra eltűnt, hogy aztán magyarázkodó nyilatkozattal álljon elő. Utóbbiban – mintegy megfeddve önmagát – lényegében arról beszélt: meg kell tanulni minden helyzetben politikusként viselkedni. Érdekes ezt attól a Tarrtól hallani, aki több mint egy éve uniós parlamenti képviselő és immár a második magyarországi kampányban vállal fontos szerepet.
A befolyásos keresztapa
Eddigi nyilvános politikai tevékenysége alapján tehát Tarról leginkább az a kép rajzolódott ki, hogy egy tiszta szívű, jó szándékú civil, aki esetlenül, idegenül mozog a politika piszkos manőverektől és hazugságoktól hemzsegő pályáján. Portrénkból kiderült: erről szó sincs.
A Tisza mostani alelnöke régi református családból származik, apja és nagyapja is lelkész volt. Tarr Zoltán a rendszerváltozás idején, 1990-ben érettségizett, ezután református lelkészként végzett. Külügyi vénáját jórészt keresztapjának, Tamás Bertalannak köszönheti, aki szintén nemzetközi vonalon mozgott a református egyházon belül. A kommunista rendszerben, a ’70-es évek végétől az Állami Egyházügyi Hivatal külügyi vezetőjeként tevékenykedett. Az ő közbenjárásával kerülhetett Tarr az amerikai Princeton teológiai szemináriumára két alkalommal is, 1994-1995-ben, illetve 2001-ben.
Tarr nevével a nyilvánosság először 2024. április 6-án találkozhatott, amikor felszólalt a kegyelmi botrány farvizén a politikában alig két hónapja felbukkant Magyar Péter Kossuth térre szervezett tüntetésén. Kormánykritikus beszéde után elbocsátották állami állásából. Merthogy Tarr Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik háttérintézményénél dolgozott, állítólag még beszédrészleteket is írt Nagy Márton miniszternek. Egyébként pedig a próbaidejét töltötte. Akárhogy is, az esetet Magyar Péter arra használta fel, hogy európai uniós parlamenti képviselői helyet ajánljon fel Tarrnak.
Minden jelöltet – így például a tévévitán azóta nagyot bukó Kulja Andrást, az uniós pénzek blokkolását dicsérő Kollár Kingát, vagy a Meta volt jogtanácsosát, Dávid Dórát – megszavaztatta a választóival, Tarrt viszont nem. Akkoriban ez nem is igen volt feltűnő. Tarr befutó helyet kapott a listán, be is futott, és nem csak az Európai Parlamentbe, hanem a pártvezetésbe is, ugyanis két héttel az uniós szavazás után, 2024 júniusában alelnök lett.
A feleség is részt vett a hergelésben
Kisvártatva kiderült, nem csak a Tisza elnöke és alelnöke „bomlasztotta belülről a rendszert”, Tarr felesége, Jékely Berta is állami alkalmazott volt, hiszen az Építési és Közlekedési Minisztériumban dolgozott. Egészen a tavaly év végi lefokozásáig, amit maga a miniszter indokolt meg. Lázár János úgy fogalmazott: „házastársának aktív politikai szerepvállalása óta eltelt több hónap alatt türelmesen tekintettünk Jékely Berta egyre fokozódó politikai aktivitására”. Majd hozzátette, hogy Tarr felesége aktívan részt vett a kormány elleni hergelő kampányokban és valótlanságokat terjesztett a munkáltatójáról.
Tarr Zoltán feleségének személye más ok miatt is érdekes – erre a Kontextus videósorozata mutatott rá, amelyből egyébként sok részlet kiderült. Jékely Berta Áprily Lajos református költő dédunokája és unokatestvére Péterfy Bori zenésznek, Péterfy Gergely írónak és Péterfy Sarolt irodalomtörténésznek.
A Péterfy család évek óta hangos kritikusa a konzervatív kormánynak. Péterfy Gergely számtalan alkalommal bírálta a kormányzati intézkedéseket, feleségével, Péterfy-Novák Évával a közelmúltban Olaszországba költöztek, hogy onnan szervezzék a „hazai ellenállást”. A kisebbik Péterfy-lány tavaly felháborodva posztolt arról, hogy Balog Zoltán beszédet mondott a Baár-Madas Református Gimnázium tanévnyitóján. Noha fél évvel a kegyelmi botrány után került erre sor, mégis szokatlanul erős támadás volt a püspök ellen. Nem mellékes, hogy a Péterfy család szinte elsőként állt ki Magyar Péter mellett.
Tarr mindent átadott Magyarnak?
Annyi biztos, hogy Tarr Zoltán 2023 július elején civil szervezetet hozott létre Legyél a változás Egyesület néven. A szervezetet Budapest II. kerületének egyik ingatlanába jegyezték be, éppen oda, ahová Bárdos Barnabás és felesége Benedict 2002 Befektetési és Szolgáltató Kft. nevű vállalkozása is megtalálható. Hogy mindez miért fontos? Mert Bárdos Barnabás nem más, mint a Tisza Párt egyik pénzügyese. Sajtóinformációk szerint ő volt az, aki idén tavasszal segédkezhetett abban, hogy a Tisza Párt környezetéhez eljusson az a legalább százmillió forintos támogatás, amelyet Bige László baloldali milliárdos adott.
Bárdos ugyanakkor a kormányellenes fellépéseiről ismertté vált Molnár Áron mozgalmának, a noÁrnak is dolgozott pénzügyesként. Azt meg már csak zárójelben jegyezzük meg, hogy Molnár Áron a Péterfy család közeli barátja. Ahogy azt is, hogy Molnár felesége az a Duda Éva, aki a Magyar Péterrel a kezdetektől együttműködő, a rendezvényein fellépő Nagy Ervin színész volt élettársa. Ezek után az már szinte szóra sem érdemes, hogy a noÁr egyesület szó szerint ugyanazzal a szöveggel mutatja be magát a bírósági névjegyzékben, mint a Legyél a változás.
Magyar Péter a 2024 áprilisi Kossuth téri gyűlésen jelentette be, hogy átvette Tarr egyesületét. A szervezet elengedhetetlen volt ahhoz, hogy Magyar a politika színpadára felléphessen. Magyar Péter tehát nem csak az egyesületet kapta meg Tarrtól, hanem Bárdost pénzügyesnek, noÁrékat, Nagy Ervinéket pedig támogatónak.
A magyar kegyelmi ügy
A közelmúlt főbb eseményei után – melyeket egyébként egyes pontjain a sajtó már taglalt – térjünk át a régebbi történésekre. Azok mutatják be ugyanis, ki is valójában Tarr Zoltán, és hogy Tarr jóval többet hozhatott Magyar Péter konyhájára egy egyesületnél és néhány közreműködőnél.
Elsőként térjünk vissza az egyesület ügyére, és 2023-ra. A Legyél a változás Egyesületet három hónappal azután jegezték be Tarr Zoltán nevére, hogy Novák Katalin akkori köztársasági elnök 2023 áprilisában aláírta az utóbb botrányt kiváltó kegyelmi határozatot.
Tarr Zoltán a református egyházban régi ellenlábasa volt Balog Zoltánnak, akit kapcsolatba hoztak a kegyelmi üggyel. Figyelemre méltó, hogy Novák Katalin döntésének híre – ami egyébként már másnap nyilvános volt az Országos Bírósági Hivatal oldalán, de csak egy évvel később került nyilvánosságra – szinte azonnal keringeni kezdett az egyházon belül. Nem elképzelhetetlen, hogy a kegyelmi döntés Tarr fülébe jutott, akinek szerepe lehetett a botrány kirobbantásában. Az ugyanakkor tény, hogy Tarr egyből rácsatlakozott az ügyre, s szinte azonnal bírálni kezdte és lemondásra szólította fel régi ellenfelét, Balog Zoltánt.
Egy tavaly májusi interjúban a HVG-nek úgy fogalmazott: „Az egyház azt mondja, belső ügyről van szó, de belül még sincs „Balog-ügy”, nem akarják és nem képesek megoldani belülről ezt a mély erkölcsi válságot, ezért kívülről kell segíteni azokat az embereket, akik nem tudnak ilyen nyíltan beleállni, mint én. Nem kerestem a lehetőséget, hogy felszólaljak. Magyar Péterrel egyik közös ismerősünk hozott össze.” Ebből az interjúrészletből is érzékelhető, hogy Tarr személyes riválisaként tekintett Balog Zoltánra és a kegyelmi ügy kapóra jött neki, hogy politikai ambícióit összekapcsolja a református püspök elleni hadjárattal.
Sikkasztás gyanúja
Tarr egyházi időszakából egy történetet érdemes felidézni, a zsinati hivatal vezetőjeként ugyanis belekeveredett egy sikkasztás gyanúját felvető ügybe, még a Gyurcsány-kormány idején. Az akkori Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) tartalékából 115 millió forint érkezett az egyház számlájára, felújítások támogatására. Tarr Zoltán úgy került képbe, hogy a zsinat elnöksége megbízásából kérte a felhasználási cél megváltoztatását. Az új cél a Károli Gáspár Református Egyetem egyik épületének rekonstrukciója lett. Tarr Zoltán maga küldte el az elszámolásról szóló beszámolót a szakállamtitkárnak.
Az elszámolás négy számlát tartalmazott, köztük egy 52 milliós (készpénzes!) számlát. Egy könyvvizsgálat az egyetem költségvetésével kapcsolatban hiányosságokat tárt fel, sőt, egy, az OKM-hez érkezett bejelentés szerint az egyház vezetése a 115 millió forintot nem a célnak megfelelően használta fel és felmerült a sikkasztás és a csalás gyanúja. Vizsgálat azonban nem indult az ügyben.
Egyháztól a multikhoz
Tarr Zoltán 2015-ben viharosan távozott a református egyháztól, és egyrészt aktivizálta magát politikailag, másrészt a multivilágban találta meg számítását. A telekommunikációban működő Invitel-Invitechnél helyezkedett el, ahol sok befolyásos ember megfordult körülötte. Tarrt a cég többször kiküldte külföldre – ilyen volt például az az út, amikor 2017-ben Pozsonyba látogatott, az ITAPA nevű nemzetközi informatikai konferenciára. Tarr ugyanazon a pódiumbeszélgetésen vett részt, amelyen Madarász Csaba is. És a kapcsolódásoknak, véletlen találkozásoknak még nincs vége. A pozsonyi ITAPA konferencián ugyanis a Globsec is jelen volt, egy prágai Globsec-rendezvényen pedig Tarr is felszólalt.
Előbb tisztázzuk, kicsoda Madarász Csaba, majd azt fejtjük ki, mi is az Globsec. Elöljáróban annyit: a kulcskifejezés mindkét alkalommal a Soros-univerzum.
A befolyásolási gépezet fogaskerekei
Madarász Csabát a hazai Soros-világ egyik fontos háttérembereként tartják számon. Az ő szervezete az e-Demokrácia Műhely Egyesület, amelyről mindent elmond, hogy 2022-ben részesült a guruló dollárokból. A hazai nemzetbiztonsági szolgálatok feltárták, hogy mintegy 18 millió forintot kaptak az Action for Democracytól (A4D) a legutóbbi választási kampányban. Az A4D volt az a szervezet, amely beavatkozott a 2022-es magyarországi választásokba és a baloldalhoz irányított több mint hárommilliárd forintnyi – minden bizonnyal jórészt Soros Györgytől származó – dollárt a tengerentúlról. Márki-Zay Péterék kampányának legfontosabb feladatait a Bajnai Gordon nevével fémjelzett DatAdat cégcsoport végezte el, így az amerikai pénz számottevő része is oda került. Az Action for Democracy-t az a Korányi Dávid vezeti, aki az MSZP-ből indult és Bajnai bizalmasának számított. A magyar mellett például a lengyel választásba is beavatkozó A4D-ről pedig annyit mindenképpen meg kell említeni, hogy a tanácsadó testületében olyan szereplők találhatók meg, mint Kati Marton, Charles Gati, Evelyn Farkas, vagy éppen Wesley Clark. Őket a „Soros legfontosabb emberei” címet viselő cikksorozatban mutatta be részletesen a Magyar Nemzet.
Az sem mellékes, hogy Korányiék éppen Magyar Péter politikai színre lépése előtt támogatták meg a DatAdat utódját, azt Estratos Digitalt, közel félmilliárd forinttal. Az Estratos pedig gyorsan fel is bukkant Magyar mögött, nem is akármilyen körülmények között. Tavaly február 29-én regisztrálták a Talpramagyarok.hu oldalt, vagyis azt a honlapot, amely az akkor még párt nélküli Magyar Péter közösségét mutatta be. Az oldal adatvédelmi tájékoztatójában az adatkezelők között ott virított az Estratos neve is.
Miután lapunk beszámolt erről, az adatvédelmi tájékoztatóból egyszerűen kitörölték az Estratost. Amikor pedig a kérdéseinkre akkor még válaszoló Magyar Péternek ezt felvetettük, hajmeresztő feleletet adott: mivel nem akartak érte fizetni érte, ezért az adatvédelmi tájékoztatót egyszerűen átvették máshonnan, így került fel a DatAdat-érdekeltség a honlapjukra. Mint az később bemutattuk, az Estratos ügyfelei között számtalan közéleti-politikai szereplő van Európában, idehaza ilyen például a noÁr mozgalom.
De ne engedjük el az e-Demokrácia-szálat se! Madarász Csaba egyesülete adja ki a „Nyomtass Te Is!” nevű kiadványt, amit jellemzően baloldali aktivisták osztogatnak, dobálnak be a postaládákba országszerte. A lapba a kormány és a jobboldal kapcsán pozitív hírek sosem kerülnek be, hazugság viszont annál több. A kiadvány – amely tehát Korányiéktól is kapott pénzt – beállt Magyar Péter mögé és immár együtt terjesztik a lapot Magyarék propagandanyomtatványával.
A Tisza Párt EP-képviselői – Forrás: Facebok
A nagyhalak
Arra is térjünk ki, mi is az a Globsec. Önmeghatározása szerint egy pozsonyi székhelyű atlantista agytröszt, nem kormányzati szervezet (NGO), vezetőségében pedig – hogy, hogy nem – ott ül Bajnai Gordon és Varga Zoltán, a Centrál Média tulajdonosa, miközben Korányi Dávid tanácsadó. Évente rendezik meg a Globsec Bratislava Global Security Forumot, ami mára a világ öt legfontosabb biztonságpolitikai konferenciájának egyikévé nőtte ki magát. A szerteágazó tevékenységi körrel rendelkező agytröszt elsősorban manipulatív kutatásaival, elemzéseivel és tanulmányaival próbált meg belenyúlni a magyar belpolitikába a 2022-es választást megelőzően. Azt sugalmazták, hogy hazánk oroszbarát politikát folytat, a Kreml fogságába esett. Míg az Action for Democracy pénzzel és tanácsadókkal, a Globsec kutatásokkal segítette az ellenzéket. Jó tudni azt is, hogy a Globsec mögött áll Soros György hálózata, az amerikai kormány és a NATO is. Vagyis újra Korányi, Bajnai és Soros.
S ha ez nem lenne elég, még egy adalék a globalista bekötéshez. Idén áprilisban Tarr Zoltán Brüsszelben részt vett egy megbeszélésen a magyar külpolitikáról: az Atlantic Council képviselőjével tárgyalt. A szervezet több szálon, anyagilag is kötődik a Soros-családhoz és fegyvergyártókhoz. Korányit – ki mást? – energiadiplomáciáért felelős külsős főmunkatársként foglalkoztatják a szervezetben.
Tarr tehát korábban kapcsolatba került a hazai Soros-világ egyik fontos háttéremberével, Madarász Csabával, akinek a szervezete ma már a Tisza kiadványait is terjeszti. Emellett Tarr bekapcsolódott egy olyan agytröszt munkájába, amelyben Bajnai Gordon és Korányi Dávid is ott ül, és gyorsan megjelent Magyar Péteréknél a Bajnai nevével fémjelzett, a választások befolyásolására is képes Estratos nevű cég.
Megbízható globalista csapat
A globalista kapcsolatrendszerét támasztja alá az a névsor is, amellyel Tarr manapság együtt dolgozik. Azzal, hogy Tarrt a Tisza EP-delegációja vezetőjévé tették, az egyik legfontosabb pozíciót, a nemzetközi kapcsolatok kezelését szignálták rá. Tarr nem is akárkit vitt magával. Elsőként Greff Dórát vette maga mellé: a nő korábban emberi jogi önkéntes volt az Amnesty Internationalnél. Másik asszisztense: Makkai-Kovács Anikó, aki az Artemisszió Alapítványnál volt gyakornok, a szervezet rajta van Soros fizetési listáján. Ide sorolható Hajdú Márton is, ő Tarr Zoltán delegációvezetői munkáját segíti. Hajdú egy igazi brüsszelita, kilenc éve dolgozik az Európai Parlamentnek, az elmúlt években a Manfred Weber-féle Európai Néppártnak, de előtte az Európai Bizottságnál is megfordult. Hajdú feladata, hogy segítse a képviselőket integrálni a brüsszeli folyamatokba.
Tarr Zoltán Roberta Metsolával, az EP elnökével – Forrás: Facebook
A varsói vonal
Brüsszel mellett fontos Varsó is. Tavaly október 23-án a Tisza rendezvényén felszólalt Michal Wawrykiewicz lengyel EP-képviselő, a politikust Tarr hívta meg Budapestre. Mint kiderült, Wawrykiewicz neve szerepelt a kétes hírű National Endowment for Democracy, vagyis NED kifizetési listáján. A szervezet amerikai kormányzati pénzekből működik, és hogy mit is csinál, arról elég felidézni a guruló dollárok botránya kapcsán készült magyar nemzetbiztonsági dokumentumot. Eszerint a NED lényegében a CIA hivatalossá tett megjelenése külföldön.
A lengyel kegyelmi ügy
Visszakanyarodva: Wawrykiewicz keményvonalas globalista és tagja az Európai Néppárt frakciójának. Szorosabb kapcsolatot ápol Donald Tusk lengyel kormányfővel és Manfred Weber néppárti frakcióvezetővel is. Tavaly Poznanban ugyanazon a konferencián adott elő, mint Alex Soros. Érdekes hasonlóság, amire a Kontextus videója mutatott rá, hogy Wawrykiewicz és társasága a jobboldali lengyel elnököt egy kegyelmi üggyel igyekezett megbuktatni – alig egy hónappal azelőtt, hogy a kísértetiesen hasonló akció lezajlott itthon.
Nézzük a sikeretlen akció részleteit! Még 2024 januárjában Andrzej Duda kegyelmet adott két börtönbüntetésre ítélt kormánytisztviselőnek, akik a jobboldali Jog és Igazságosság pártot, a PiS-t erősítették.
A vád szerint törvénytelen módszereket alkalmaztak egy korrupcióellenes akció során, még 2007-ben a korrupcióellenes központi iroda vezetőiként. Csakhogy erős a gyanú, hogy lépre csalták őket, így a köztársasági elnök kegyelmet adott nekik.
A lengyel vonal kapcsán érdemes felidézni azt a napokban nyilvánosságra került hangfelvételt, amelyen Tarr Zoltán a kiváló lengyel kapcsolatokról beszélt, méghozzá a már említett Donald Tusk kormányfő nevével fémjelzett globalista csoporttal.
A Tisza Párt alelnöke egy budapesti belső fórumon azt mondta: „Nagyon szoros kapcsolatban vagyunk a lengyelekkel, van egy külön csapat, amelyik ezzel foglalkozik, hogy részben a felkészülésben, illetve most már a másfél év tapasztalatával a lebonyolításban is szerezzünk olyan információkat, olyan tanulságokat, amelyeket itthon, Magyarországon is fogunk tudni használni jó reménység szerint, és így készülünk”. Ez arra a már régóta sejtett forgatókönyvre utal, amelynek értelmében Brüsszel lengyel módra végrehajtott kormányváltást képzel el Magyarországon.
Teljes behódolás Brüsszelnek
Ezt készítik elő az Európai Unió vezetői szorosan együttműködve a Tisza Párttal és azon belül is a Tarr Zoltán vezette EP-delegációval, amelynek persze tagja Magyar Péter pártelnök is. A Tisza EP-képviselői többször bizonyították elkötelezettségüket a Manfred Weber vezette Európai Néppárt iránt. Gyakorlatilag a teljes behódolás politikáját folytatják az Európai Parlamentben. Brüsszelből mozgatják őket, amit Tarr Zoltán meg is erősített a nyilatkozataiban.
Egy Soros-hálózathoz köthető lengyel televíziónak adott interjújában kiállt Ukrajna EU-tagsága mellett, ami ellentétes a magyar érdekekkel, illetve elítélően beszélt arról, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal feltérképezte azt a politikai korrupciós rendszert, amelynek szálai az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségétől, a USAID-től az Európai Unión át a magyar politikáig és a balliberális médiáig érnek. Ehhez elég hozzátenni a napokban kiszivárgott hangfelvételt, amelyen Tarr azt mondta, Magyarországnak fel kell adnia a szuverenitása bizonyos részeit az Európai Unióban és ezt ők örömmel tennék.
Manfred Weberékkel is jó kapcsolatot ápol a TIsza Párt – Fotó: Facebook
Összegezve tehát Tarr nem egy véletlenül megtalált kormányváltást akaró civil, akit elnyomott a hatalom. Ehelyett egy erős liberális hátszéllel rendelkező karrierista képe rajzolódik ki, aki politikai ambícióit előbb a református egyházban próbálta megvalósítani, aztán kapcsolatot alakított ki a sorosista körökkel, hogy végül a kegyelmi botrányon nyerészkedve váljon megkerülhetetlen szereplővé Magyar Péter mellett. Tarr ezután megbízható összekötő lett a brüsszeli körök felé is. Az alelnök pozícióját mi sem írja le egyértelműbben, mint az, hogy bár a Tisza legféltettebb titkait mondta mikrofonba, retorzió mégsem éri. De valószínűleg nem is érheti: Tarr Zoltán jelentős szerepet vállalhatott a Tisza létrejöttében és megerősödésében, így Magyar Péter színre lépésében.
Akárhogy is, a Tisza Pártban Magyar Péter bosszúvágya találkozott Tarr Zoltán egyházi múltjával, liberális, a művészvilágba bejáratos családi hátterével, multinacionális-globális kapcsolatrendszerével és a Soros-univerzumbeli helyismeretével.
Forrás: Magyar Nemzet
