Az ellenzék egyik vesszőparipája, hogy az egészségügyi állapotok gyalázásával nyerjen magának szavazatokat. Nem ritka részükről a hazudozás, csakhogy a tényeknek könnyen utána lehet járni. Cikksorozatban hívjuk fel figyelmet a folyamatos ferdítésekre. A második részben a várólistákkal foglalkozunk.
Nem szeretjük a dollármédiát idézni, de a dolgok megértéséhez ezúttal is muszáj. Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos, csípő- és térd specialista, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnöke a Népszavának azt állította, hogy a 35-40 feletti testtömeg indexszel (BMI) élő embereket már nem lehet megoperálni, míg le nem fogynak. Szerinte 35-40-es BMI határ bizonytalan küszöb, olyan szubjektív döntésre ad lehetőséget az orvosnak, amit szakmai evidencia nem támaszt alá. Vagyis azt állította, hogy a kövér emberek nem kaphatnak térd és csípőprotézist.
Ami teljes hazugság!
Először is érdemes megnézni, hogy ki is az a Hegedűs Zsolt. Már az is árulkodó, hogy a kormányt örökké fúró, és Orbán-fóbiás orvosi kamarában volt komoly szerepe. De igazából minden cselekedetére magyarázatot az ad, hogy kiderült: a Tisza Párt egészségügyi szakértőjeként dolgozik, vagyis itt meg is van cáfolva a „függetlensége”.
És akkor lássuk a valóságot. Tény, hogy változott a protézisekkel kapcsolatos protokoll, de szó sincs arról, hogy túlsúlyos, vagy fogyatékossággal élő betegeket kizárnák az ellátásból. Olyan, hogy ezeket a betegeket tilos várólistára tenni, az új protokollban nem szerepel.
Az eljárásrend éppen azt a célt szolgálja, hogy a műtét kivitelezésére valamilyen okból esetleg átmenetileg nem alkalmas, de az ellátására jogosan igényt tartó betegek minden esetben felkerüljenek a várólistára, és az „ideiglenes” akadály megszűnését követően, további hosszas várakoztatás nélkül mihamarabb ellátásban részesüljenek.
Egyébként egyáltalán nem újdonság, hogy a szakmai irányelvekhez kapcsolódóan, a NEAK eljárásrendeket készít. Jelen esetben is ez történt, de a kiadott protokoll ennek megfelelően nem a műthetőség kérdését szabályozza, hanem hogy miként mozgatható a beteg a várólistán. A protokoll tehát nem az orvosoknak szól, hanem az egészségügyi intézményeknek és a NEAK-nak, mint várólistákat ellenőrző hatóságnak. Vagyis az orvos dönthet a betegek sorsáról.
A műthetőségről az illetékes szakmai tagozatok által készített és 2024 májusában kiadott szakmai irányelv rendelkezik, melynek kapcsán tömeges betegpanasz nem érkezett, illetve a szakmai szervezetek részéről sem fogalmazódott meg kritika.
Természetesen minden egyes beteget egyénileg kell vizsgálni, és a műtét elvégzéséről vagy halasztásáról mindig az orvos dönt. A szabályozás alapelvei pontosan azokat a betegeket védik, akiknél egészségkárosodást is okozhatna az adott műtét elvégzése. A részletes szabályok azt is meghatározzák, hogy az ideiglenes akadályozó szakmai kritérium megszűnését követően a lehető legkorábban el kell végezni a műtétet, vagyis ilyen esetekben már nem kell a betegnek újbóli várakozási idővel számolni.
Cikksorozatunk első része:
A városlistákról tényszerűen: korántsem olyan rossz a helyzet, mint sokan hiszik
Borítókép: Illusztráció