Azt a felelősséget, hogy akár csak egyetlen fiatal is meghaljon Ukrajnáért, nem szeretném vállalni, és nem is fogom – jelentette ki a miniszterelnök szombaton Esztergomban az MCC Feszten.
Az orosz-ukrán háborúval, illetve a béke létrejöttével kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, hogy anélkül nincs értelmes válasz a „mikor lesz béke kérdésére”, mielőtt tisztázzák, hogy mi a háború oka, és ki háborúzik kivel.
A háború oka az erőengyensúly megbomlása, ugyanis „a világpolitikában a fő rendező elv az erőegyensúly”, hiszen „országok vannak, hatalmak vannak, ezeknek erőik vannak, és ezek az erők olyan arányt mutatnak egymáshoz képest, ami nyugalmat eredményez, egy erőegyensúlyt eredményez, és ez adja meg a békét, az építkezést, a gazdaságot, és nincs háború” – fejtette ki.
Rámutatott,
hogy az orosz-ukrán háborút megelőzően a nyugatiak és az ukránok úgy döntöttek: Ukrajna kelet-nyugati ütközőzóna státuszával szakítanak, és elmozdulnak nyugati irányba, ezzel pedig az erőegyensúly, amely az oroszok, a kelet és a nyugat között kialakult, megbillent.
Az volt a kérdés – folytatta -, hogy az oroszok ezt elfogadják-e, vagy valamilyen lépéssel erre válaszolnak. Kitért arra, hogy amikor Magyarország élte ezeket a nehéz napokat 1989 és az 1999-es a NATO-csatlakozás között, „az oroszok elég gyengék voltak ahhoz, hogy ne tudjanak erre semmilyen válaszlépést adni”. Mivel azonban az oroszok időközben megerősödtek, „ma az a realitás, hogy ha bárki közelebb akar menni Oroszországhoz – mint NATO, katonai erő – az oroszok arra válaszolni fognak” – emelte ki, hozzátéve, hogy erre az oroszok jogot formálnak maguknak.
Kiemelte ugyanakkor, hogy „nemzetközi jogilag az oroszoknak nincs igazuk, (.) az ukránoknak van igazuk”, de a hatalmi erőegyensúly szempontjából világos, hogy mit csinálnak az oroszok: ütközőzónát csinálnak, ha nem egész Ukrajnából, akkor Ukrajna azon részéből, amely közel van Oroszországhoz, és „pontosan annyi területet fognak elfoglalni, ahonnan már nem lehet belőni Oroszország területére” – közölte.
A ki kivel harcol kérdésre a miniszterelnök úgy válaszolt, hogy bár „látszólag egy orosz-ukrán háború van”, de azt senki sem gondolhatja, hogy az ukránok egy napot is kibírnának nyugati támogatás nélkül.
„Ha pedig valaki támogat valakit, és az csak azért van talpon, mert ő támogatja, akkor ő is benne van a háborúban. Vagyis az egész Európai Unió – Magyarországot, a szlovákokat leszámítva – kivétel nélkül ma háborúban áll Oroszországgal”
– mutatott rá.
Ez egy proxyháború, ugyanis „itt az ukránok vívnak egy háborút a nyugatiak helyett” és „az Európai Unió legtöbb országa komolyan gondolja (.), hogy Oroszországot egy Ukrajna területén vívott háborúban le kell győzni, és ehhez pénzt, fegyvert és mindent meg kell adni az ukránoknak” – fogalmazott.
Magyarországnak az az álláspontja, hogy nem kell Oroszországot legyőzni Ukrajna területén, hanem vissza kell menni a kiindulóponthoz, meg kell egyezni Ukrajna jövőjéről a nyugatiaknak és az oroszoknak úgy, hogy az elfogadható legyen Ukrajna számára is – húzta alá.
Közölte, hogy Magyarország ezzel egyedül van, és miután nem tudja megváltoztatni az ő gondolkodásukat és tervüket, „Magyarországnak egyetlen lehetősége van”: az, hogy „egy ilyen rendkívül kockázatos háborús helyzetből kimaradjon”
– fogalmazott.
Emlékeztetett arra, hogy az első és a második világháború sem úgy kezdődött, hogy világháborúnak deklarálták, és nem tudni, öt év múlva hogyan fogják majd hívni az orosz-ukrán háborút, de az biztos, hogy „Magyarországnak ebből ki kell maradnia” – emelte ki.
Ez a kimaradás – állította – nem csupán szándék, hanem erő kérdése is. Emlékeztetett: 2022 februárja, az orosz-ukrán háború kitörése óta igyekeznek olyan erőket létrehozni, „ami megtámaszt bennünket, és lehetővé teszi, hogy kimaradjunk egy esetleg kiszélesedő háborúból”. Ez pedig egy komoly ügy, amit nem érdemes kockáztatni – utalt a jövő évi választásokra is szavaival.
Orbán Viktor azt mondta: az orosz-ukrán a háborúnak nem lesz vége addig, amíg az Amerikai Egyesült Államok elnöke és az Oroszországi Föderáció elnöke nem ülnek le egymással, és meg nem állapodnak. Se a jog, sem a bonyolult diplomáciai műveletek nem vezetnek eredményre, az kell, hogy a két, katonailag talán legerősebb vezetője a világnak leüljön és megegyezzen – jelentette ki.
Hozzátette:
nem csupán az orosz-ukrán háborúról kell megegyezniük, hanem minden olyan kérdésről, amely a világ számára fontos.
Például a fegyverkezésről, mert beleléptünk egy fegyverkezési versenybe. Iszonyatos mennyiségű pénzből akarunk fegyvereket vásárolni: már a nemzeti össztermék öt százaléka ez a NATO-ban, az EU pedig óriási hiteleket vesz fel, hogy abból fegyvereket vásároljon. Ha hitelből veszel fel valamit, annak meg kell térülnie, egy fegyver pedig úgy térül meg, „ha használod” – jegyezte meg.
Orbán Viktor hozzátette: benne vagyunk egy rendkívül veszélyes fegyverkezési spirálban, amit kell állítani. Ezt csak fegyverzetkorlátozási megállapodásokkal lehet, tehát a Nyugatnak meg kell állapodni az oroszokkal: a legnagyobb fegyverzeti fajták esetében mekkora tételeket működtet egyik és a másik.
Emellett meg kell állapodni a világ energiaellátásáról, mert ha kizárjuk az oroszokat az energiakereskedelemből, az lehet, hogy jó az amerikaiaknak, akik belépnek sokkal drágábban eladni a saját olajukat meg gázukat, de ez hosszabb távon tönkre fogja tenni a világgazdaságot
– közölte.
Hozzátette: meg kell állapodni arról is, hogy mi lesz az oroszokkal szembeni szankciókkal. Bemehet-e a külföldi tőke Oroszországba, és az oroszok fektethetnek-e be más országok gazdaságába. Ezeket a kérdéseket nem lehet ukrán-orosz kétoldalú katonai tárgyalásokkal elrendezni, és amíg ezek a kérdések nincsenek elrendezve, a háború sem lesz elrendezve – jelezte.
Ukrajna megsegítéséről szólva megjegyezte: amikor Ukrajnából a menekültek naponta tízezrével elindultak, Magyarország mindet befogadta, ma is van több tízezer ukrán az országban.
Hangsúlyozta azonban:
Magyarország az egyetlen ország, amelyik azt mondta, hogy csak annyi segítséget kaphatsz az államtól, mint amennyit egy magyar, ingyen pénz nincs.
Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy bennünket az ukránok soha sem kérdeztek meg arról, hogy mi legyen a válaszuk az orosz támadással szemben.
„Konzultációt nem tartottak, tanácsot nem kértek, az ő döntésükbe bennünket nem vontak be” – mondta. Hozzátette: nekünk nem volt alkalmunk befolyásolni azt, hogyan válaszoljanak az oroszoknak, háborúval, tűzszünettel, békével vagy hogyan.
Ha nem vontak be bennünket a háborús döntésetekbe, utána csak annyit kérhetnek tőlünk, ami az elemi keresztény segítségnyújtási kötelezettség – emelte ki.
Azt, hogy mi tönkretegyük magunkat értük, azt nem kérhetik, márpedig ha mi most odamegyünk, adunk pénzt, fegyvert, később meg katonát, abba mi is tönkre fogunk menni – mutatott rá.
Azt a felelősséget, hogy akár csak egyetlen fiatal is meghaljon Ukrajnáért, nem szeretném vállalni, és nem is fogom
– jelentette ki a miniszterelnök.
Arról, hogy mennyire reális az a fenyegetés, hogy „az orosz kisgömböc idejön, és bekap bennünket”, Orbán Viktor szerint komolyan kell foglalkozni, mert „volt már akkora az orosz kisgömböc, hogy idejött, és bekapott bennünket”.
A kormányfő abból indul ki, hogy Oroszország 140 millió ember, az EU több mint 400 millió ember, a britek további 70 millióan vannak, nem beszélve az amerikaiakról. Oroszország katonai költségvetésénél az EU országainak katonai költségvetése többszörösen nagyobb.
Úgy fogalmazott:
sokkal többen vagyunk, sokkal több a pénzünk, sokkal fejlettebb a hadiiparunk, és itt vannak mögöttünk az amerikaiak. Akkor hogy fognak minket lenyelni az oroszok, amikor azt a négy megyét se tudják már mióta elfoglalni Ukrajnában?
– tette fel a kérdést.
Az a kiindulópont, hogy „az oroszok jönnek, aztán elfoglalnak bennünket”, irreális feltételezés, és nem szabad ebből levezetni a politikai lépéseket – jelentette ki.
Orbán Viktor kiemelte: irreális előfeltevésből csak téves politikai döntések következhetnek.
MTI