Ukrajnában idén sem tartják meg az októberre tervezett önkormányzati választásokat – jelentette be a Központi Választási Bizottság. A döntés oka a továbbra is fennálló hadiállapot, amely a törvények szerint kizárja a választások megrendezését. A 2020-ban megalakult választási bizottságok egyelőre a helyükön maradnak. Az ukrajnai választások megtartásához előbb a hadiállapotra vonatkozó jogszabályokat kellene módosítani. Egyesek szerint azonban az van a háttérben, hogy Zelenszkij retteg a választásoktól.
A Központi Választási Bizottság bejelentette, hogy az október végére ütemezett önkormányzati választásokat idén sem tartják meg, mivel az országban továbbra is érvényben van a hadiállapot. A jelenlegi választási bizottságok, amelyeket még 2020-ban alakítottak meg, a helyükön maradnak, amíg új testületek fel nem állnak. Az ukrán választási törvény szerint a rendes helyhatósági választásokat minden ötödik év októberének utolsó vasárnapján kell megtartani Ukrajnában. A választások kiírásáról az ukrajnai parlamentnek kellett volna döntenie legalább 90 nappal a szavazás előtt. Azonban az orosz–ukrán háború miatt bevezetett hadiállapot ideje alatt semmilyen választást nem tartanak. A Központi Választási Bizottság hangsúlyozta: nincs lehetőség új területi választási bizottságok kialakítására, amíg a parlament nem dönt a választások kiírásáról. A bizottság alelnöke, Szerhij Dubovik hozzátette, hogy ehhez módosítani kell a hadiállapotra vonatkozó törvényt is – írja az UNN.
Korábban arról is beszámoltunk, hogy Zelenszkij tisztogatást tartott az ukrán vezetésben és messzire küldte az erős embereket. Július közepén az ukrán elnök bejelentette Ukrajna következő miniszterelnökét és elindította a kormány átalakítását. Az ukrán parlament végül július 17-én jóváhagyta az új miniszterelnök személyét, valamint az új kabinet összetételét is. Jelentős átalakuláson ment keresztül Ukrajna vezetése, több minisztérium élére új vezetők kerültek. Volodimir Zelenszkij elnök szerint a friss vezetés hatékonyabban tudja majd kezelni az ország előtt álló háborús és diplomáciai kihívásokat.
Az átalakulás különösen fontos a Washingtonnal való jövőbeni együttműködés szempontjából is.
2025. július 22-én új törvényt fogadott el az ukrán parlament, majd még aznap Volodimir Zelenszkij elnök is aláírta. Az új jogszabály széles hatáskörrel ruházza fel a legfőbb ügyészt az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség (SAPO) felett. Ami fontos kérdést vetett fel:
Zelenszkij a bizalmasait ültette az ukrán állami pozíciókba, most pedig a korrupcióellenes hatóságokat is szárnyai alá venné?
Sokan attól tartanak, hogy a törvény aláássa az ukrán demokráciát, és megingathatja a nyugati támogatást a háború közepette, így a döntés nemcsak az ukrán lakosság, hanem a nyugati partnerek körében is komoly aggodalmat keltett. Több ukrán nagyvárosában is tüntetések kezdődtek, miután Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a törvényt. Marta Kos, az EU bővítési biztosa is aggodalmát fejezte ki az új törvény miatt, amelyet „komoly visszalépésnek” nevezett. Habár most megfutamodott Zelenszkij és új törvény született, de a bizalmat nehéz lesz visszaállítani.
A korrupció Ukrajnában az egyik fő akadálya annak, hogy az ország csatlakozhasson az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.
Az orosz hírszerző szolgálat szerint amerikai és brit tisztviselők az Alpokban titkos megbeszélést tartottak ukrán vezetőkkel, ahol az ukrán elnök leváltását vitatták meg. A háttérben Zelenszkij korrupcióellenes szerveket érintő törvénymódosítása is szerepet játszhat, amely nyugati kritikákat és belföldi tiltakozásokat váltott ki. A hivatal szerint az amerikaiak és a britek közölték, hogy Zaluzsnijt, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnokát kívánják elnöknek jelölni Zelenszkij utódjaként.
Forrás: MagyarNemzet
Fotó: STR/Ukrainian presidential press-ser