Megfizet Európa: hatalmas energiaszámlát hagyott jóvá Von der Leyen Amerikának

Ursula von der Leyen az uniós polgárok zsebéből ígért meg 750 milliárd dollár értékű energiaimportot az Egyesült Államoknak, miközben 2024-ben az EU ennek alig tizedét vásárolta meg. A megállapodás mögött sem közös uniós mechanizmus, sem logisztikai vagy piaci realitás nem áll. A nemzetközi sajtó politikai gesztusról beszél, Donald Trump viszont ünnepel: szerinte „ez az amerikai energia győzelme”. Európa közben eladta az energiapiaca függetlenségét – írja a Magyar Nemzet.

Gyakorlatilag átadta az Európai Unió energiapiacát az Egyesült Államoknak a hétfői vámmegállapodás részeként az Ursula von der Leyen vezette brüsszeli tárgyalótestület – ilyen és ehhez hasonló vélemények olvashatók a nemzetközi sajtóban annak kapcsán, hogy az EU azt ígérte: három év alatt 750 milliárd dollár értékben importál energiahordozókat az USA-ból. Ide értendő a cseppfolyós földgáz (LNG), a kőolaj, a szén és a nukleáris fűtőanyag is.

Elérhetetlen cél, kiárusított energiapiac

Az évente 250 milliárd dolláros összeget mindenekelőtt össze kell vetni a jelenlegi helyzettel. Az EU szén- és LNG-importjának nagyjából felét, tengeri olajbeszerzéseinek pedig ötödét biztosítja az USA – ismertette Hortay Olivér, a Századvég Energia- és klímapolitikai üzletágának igazgatója közösségimédia-felületén. A szakértő szerint Ursula von der Leyen egyszerűen eladta az unió energiapiacát az USA-nak. A 2024-es adatok szerint ugyanis az Egyesült Államokból az EU-ba érkező energiatételek az alábbiak voltak:

Olaj: 40 milliárd dollár,

LNG: 22 milliárd dollár,

szén: 3 milliárd dollár.

Ez összesen 65 milliárd dollárt tesz ki, és bár más nemzetközi források 75 milliárd dolláros végösszegről szólnak, még ez is eltörpül a célszámhoz mérve. Az Energy Aspects tanácsadó cég egyik vezetője, Amrita Sen határozottan kétségbe vonta a 750 milliárd dolláros importcél megvalósíthatóságát, mondván, a tízszeres növekedést sem logisztikailag, sem a szerződések terén nem lehet elérni.

Politikai gesztus az unió védelme helyett

A megállapodást konkrét üzleti terv híján politikai gesztusnak nevezik sok helyen. „Nincs olyan közös uniós mechanizmus, amely lehetővé tenné az ekkora volumenű központosított energiaszerződéseket. A tagállamok önállóan döntenek” – írta elemzésében a MarketWatch, rámutatva a magyar kormány által rendszeresen hangoztatott alapelvre. A lap egyúttal abszurdnak nevezte a megállapodást. Hozzátehetjük: Oroszország még 2024-ben is az unió második legnagyobb földgázbeszállítója volt. Ausztria tavaly a vezetékes földgáz kilencven százalékát Oroszországból szerezte be, és számos más tagállam is jelentős mennyiségű orosz energiaterméket vásárol. Az alternatív források, ez esetben az amerikaiak, szükségszerűen, legalább rövid távon drágábbak is. Tehát a brüsszeli vezetés ezúton is az uniós állampolgárok zsebéből venné ki a pénzt és adná az USA-nak, összhangban az Oroszország elleni szankciós törekvésekkel, amelyek az energiahordozókat érintik.

Amerika nyert

Donald Trump szemszögéből nézve persze más a helyzet. Az Egyesült Államok elnöke teljesen más szavakat használt az aláírást követően, többek között azt mondta, hogy „A megállapodás nemcsak az európai vállalkozások, hanem az amerikai munkások és ipar számára is előnyös”, valamint, hogy „ez az amerikai energia győzelme”. Nem meglepő, hogy az amerikai gazdasági szektorban többen örömmel fogadták a hírt. A Farm Bureau Federation közleményében úgy fogalmazott: „Az amerikai agrárszektor új aranykora eljött. Az EU bioüzemanyag-nyitása új piacokat nyit meg számunkra, különösen etanol- és szójatermékek terén”.

Az Európai Unióban pedig megmaradtak a korábbi problémák: rövid távon ugyan sikerült lezárni a vámháborút, de fennmaradtak a gazdasági kihívások, az agrárium keserves helyzete és a geopolitikai korlátok is.

Forrás: Magyar Nemzet