A polgári körök egy új formáját, a Digitális Polgári Körök megalakulását, létrejöttét jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az erdélyi Tusnádfürdőn, a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén megtartott szombati előadásán. A kormányfő öt pontba szedve ismertette elképzeléseit a beszéd elején.
Orbán Viktor miniszterelnök a Tusványos néven ismertté vált erdélyi közéleti fórumon tartott előadása során öt fontos közéleti témát érintett. A kormányfő újdonságként jelentette be a Digitális Polgári Körök létrejöttét, melyet – ismertetése szerint – azért hoznak létre, mert
a polgári, konzervatív, keresztény közösségnek is kezdenie kell valamit azzal a digitális körrel, ami most ellenséges és ez – mint Orbán Viktor fogalmazott –„ így nincs jól”.
Orbán Viktor azt mondta: aki ma az online térben is vállalja a nem liberális meggyőződését, azt megtámadják, ezért a modern kornak megfelelő formában kell valamit tenni. Az építés, országépítés kultúráját a digitális térben is meg kell teremteni és kell egy hely azoknak, akik a direkt politikai csatákban nem feltétlenül akarnak részt venni, de az ország építésében igen – vázolta.
A 2026-os országgyűlési választásokkal kapcsolatban a miniszterelnök a voksolás demokratikus jellegét hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy az maga a demokrácia, a választás mindig nyílt, az eredmény annak megfelelően alakul majd, ahogy az emberek döntenek.
Orbán Viktor kitért rá, hogy saját felméréseik szerint a kormánypártok a 106 egyéni választókerület közül nyolcvannak a megnyerésével számolhatnak, de hangsúlyozta, hogy 2022-ben 87-et nyert meg a Fidesz-KDNP. „Miért adnánk ennél alább?” – kérdezte a kormányfő.
A külhoni magyarság számára az ellenzék politizálását kockázatnak nevezte és azt mondta: a Brüsszelből irányított ellenzék krédója az, hogy Nagyvárad román föld. A nemzeti kormányra lehet számítani és a határon túliaktól azt kérte, hogy ők is álljanak ki magukért – tette hozzá a kormányfő.
Lesz-e harmadik világháború? – Így maradhat ki Magyarország
Orbán Viktor ezzel kapcsolatban ismertetett egy közvélemény-kutatást is, amely szerint a nyugati országokban sokan hisznek abban, hogy 5-10 éven belül kitör egy konfliktust.
„A vihar előszelét nem mindig követi vihar. De vannak baljós árnyak”
– mondta ezután Orbán Viktor.
Ezután a kormányfő ismertette, hogy az I. és II. világháborúnál milyen előjelei voltak a világégésnek. Ezek közt sorolta fel azt, hogy erősödik a rivalizálás a nagyhatalmak közt – szerinte ez most látható a világ három vezető katonai hatalma, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország közt is. De előjel szokott lenni az is, hogy a világégések előtt emelkedni szokott a kisebb méretű fegyveres konfliktusok száma világszerte, felerősödik a fegyverkezési verseny, blokkosodik a világ gazdaságpolitikai szempontból, és felerősödik a migráció – ezek a tényezők mind-mind jelen vannak most szerinte.
„A világháború esélye folyamatosan nő”
– vonta le a következtetést a kormányfő majd azzal folytatta: a magyarok számára ebből az következik, hogy Ukrajnát még akkor sem szabad felvenni az Unióba, ha Brüsszel „a feje tetejére áll”.
Majd felidézte: a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egy évvel ezelőtti, kijevi tárgyalásán nem tudta meggyőzni az államfő, hogy az idő nem nekik dolgozik, és ezért béketárgyalásokat kellene kezdeniük. Ez azt mutatja, hogy egy-egy ország önmagában keveset tehet a békéért, akkor viszont lehet esélyük, ha szövetségre lépnek egymással a megbékélés érdekében – fejtette ki.
Mindeközben Magyarországnak is fel kell készülnie arra az eshetőségre, hogy elérheti a háború, úgymond „föl kell készülnünk a kimaradásra” – tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint ma a világ hat erőközpontjából (ezek közt az alábbiakat sorolta fel: az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, India, türk államok, Brüsszel) 5-tel jó viszonyt ápolunk. és ez is segíthet.
A kormányfő szerint Magyarországnak négy területen kell önállóvá válnia azért, hogy bármilyen helyzetben helyt állhasson a jövőben.
Ezek a hadiipar, az energiaipar, az élelmiszeripar és a digitális képességek – mondta Orbán Viktor, aki szerint e téren nemzeti hatáskörben kell elvégezni a munkát, mert az Európai Unió ebből a szempontból „nem ér semmit.” Magyarországnak emellett regionális szereplővé kell válnia, együtt kell működnie a környező országokkal azért, hogy kimaradhasson a háborúkból – tette hozzá a kormányfő, miközben arról is beszélt, hogy a humán erőforrások területén, az oktatásban is fejlődni kell. Emellett elengedhetetlen feltétel az, hogy Magyarország nem zárkózhat be semmilyen blokkba, a nyugati és a keleti országokkal egyaránt szükség van a gazdasági kapcsolatokra
Lesz-e európai háború? – Már van is
Orbán Viktor szerint „európai háború nem lesz, hanem van”, hiszen az orosz-ukrán háború egy ilyen konfliktus. A kormányfő szerint Európa „2014 óta játszik a tűzzel, vagy mondhatnám a pokollal”.
A miniszterelnök ezután kritizálta azokat, akik úgy írják le Oroszország és Ukrajna háborúját, mint egy autoriter és egy demokratikus hatalom konfliktusát, majd hozzátette: a Nyugat szerinte nem értette meg, hogy Ukrajnának a hozzájuk való csatlakozása egzisztenciális válságot jelenthetne Oroszországnak. „Minden ilyen mozdulat megbontja az erőegyensúlyt, az ellenérdekelt fél részéről […] azonnali reakciót vált ki. Ebből az a tanulság a Nyugat részéről, hogy a háborút a jó szándék is kiválthatja”, ha rossz helyen és időben jelenik meg – tette hozzá. Szerinte Ukrajna nyugati csatlakozását – ellentétben például a német újraegyesítéssel, amelynél ideálisak voltak a körülmények – „rosszkor, rossz helyen, rossz módszerrel jelenítettük meg”, ennek lett a vége a háború.
Orbán Viktor azt mondta: a háború nem döntés, hanem végkifejlet és arra figyelmeztetett, hogy amennyiben nem lesz globális rend, akkor csak regionális túlélési formák lesznek, hozzáfűzve, hogy szerinte az EU már belépett a háborúba.
Magyarországnak békepárti és nemzeti kormánya kell, hogy legyen
Orbán Viktor a magyar belpolitika alaptételének nevezte, hogy Magyarországnak békepárti és nemzeti kormánya legyen és célként fogalmazta meg, hogy ennek érdekében sem a DK-t, sem a Tiszát ne engedjék hatalomra jutni.
A 2028-34-es uniós költségvetési ciklus tervezetéről szólva a kormányfő emlékeztetett, hogy aszerint
a pénz 20 százaléka Ukrajnába menne és ami marad, azt is háborús készülődésre fordítanák.
„Brüsszel utat nyitna a liberális politikának, Oroszországban visszatérne a jelcini politika és indulhatna a biznisz”
– fogalmazott.
Nem engedünk a nemzeti szuverenitásból
A miniszterelnök azt mondta, hogy a Magyarországnak járó uniós pénzek felét már sikerült hazahozni és hamarosan meglesz a másik fele is, de úgy, hogy semmit sem fogunk feladni a nemzeti szuverenitásból, miközben amennyiben a Tisza Párt kerülne kormányra, úgy ők feladnák a jelenlegi Ukrajna-politikát, elfogadnák az uniós migrációs paktumot, lemondanának a gyermekvédelemről, a rezsicsökkentésről és a multinacionális cégek megadóztatásáról.
Vagyis, ők is hazahoznák a pénzt, csak a szuverenitásról való lemondás árán.
„Akkor inkább hozzuk haza mi!”
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
Kiemelt kép: Orbán Viktor Tusványoson. (Forrás: hirado.hu)
forrás: hirado.hu