A román gazdasági problémák gyökerét egy súlyos, strukturális egyensúlyhiány, a klasszikus „ikerdeficit-válság” adja a Faktum szerint.
A magyar kormány gazdaságpolitikájának hazai kritikusai gyakran Romániát állítják be pozitív példaként: egyes mutatókban már leelőztek, lehagytak, dinamikusabban fejlődnek, olvashatjuk az ellenzéki sajtóban – írja a Faktum.
A lap arról számolt be, hogy ez a lenyűgözőnek tűnő GDP-adatok felszínes értelmezése félrevezet, mivel a román gazdasági csoda nem a versenyképesség és a fenntartható beruházások,
hanem egy hitelből finanszírozott, prociklikus fiskális politikával fűtött fogyasztási buborék eredménye volt.
A román gazdasági problémák gyökerét egy súlyos, strukturális egyensúlyhiány, a klasszikus „ikerdeficit-válság” adja. Ez két, egymást erősítő problémát jelent: az első az elszabadult költségvetési hiány.
2024-ben Románia államháztartási hiánya a GDP 9,3%-ára ugrott, ami a legmagasabb érték volt az egész Európai Unióban
– teszi hozzá a lap.
A második probléma, hogy ezzel párhuzamosan a tartósan magas folyó fizetési mérleghiány, amely 2025-ben a GDP 8%-át is elérheti.
Az ikerdeficit-hipotézis szerint a túlzott állami költekezés felpörgeti a belső keresletet, ami importot szív be a gazdaságba.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyértelműen a növekvő költségvetési hiányt nevezte meg a külső egyensúlyhiány egyik fő mozgatórugójaként.
A lap összehasonlításképp leírta, míg a magyar költségvetési hiány 2024-ben a GDP 4,8%-a volt, addig a romániai a 9,3%-ot is elérte. A Romániáéhoz hasonló extrém magas hiány globálisan is ritka; a dokumentumban példaként említett más országok adatai a következők: Brazília 8,5%-os, Egyiptom 7,3%-os hiánnyal küzd, míg a válságállapotban lévő Zimbabwe esetében a hiány szintén 9% körül alakul.
Nyitókép illusztráció. Forrása: MTI/EPA/Robert Ghement
forrás:mandiner.hu