A Voks 2025 véleménynyilvánító szavazáson való részvételre buzdított a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hangsúlyozva, hogy Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása a mindennapi életünket közvetlenül fenyegető veszélyeket hoz magával.
Orbán Viktor a Voks 2025 szavazás utolsó napján azzal érvelt: aki eddig kimaradt a szavazásból, „az most hallgasson a többiekre”, arra a több mint 2 millió emberre, aki már elmondta a véleményét Ukrajna uniós tagságáról.
Hangsúlyozta: a következő néhány év, Magyarország jövőjét és sorsát meghatározó legfontosabb kérdésről van szó.
Kiemelte: Ukrajna uniós tagságával a földalapú támogatás nagy része vagy egésze elvész a magyar gazdák számára, és több százezer ukrán munkavállaló érkezhet Magyarországra, a magyarok pedig elveszíthetik az állásukat.
Példaként említette egy békési gazda és egy budapesti pincér helyzetét. Az előbbivel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha beengedik az unióba az olcsó ukrán gabonát, akkor a magyar gazdák eladni sem tudják vagy csak nagyon nyomott áron tudják eladni, amit megtermeltek. Az utóbbi esetében pedig arra figyelmeztetett: az ukránok uniós felvételét követően nem lesz a magyar kormány kezében eszköz, hogy megakadályozza több százezer ukrán munkavállaló Magyarországra érkezését, a magyar és az ukrán fizetések közötti különbség pedig óriási, és sok millió ember él Ukrajnában, aki ott nem talál megélhetést.
A kormányfő kijelentette: az előjelekből úgy látja, hogy a jövő heti uniós csúcson „csúnya munka lesz”, nagy vitára számít a találkozón.
Kiemelte, két dologra van szüksége, az egyik ebből rendben van, azt tapasztalatnak hívják. Nagy előnynek nevezte, hogy a legrégebb óta Magyarország kormánya van a helyén, és ő a miniszterelnök.
A másik, amire szüksége van, az az erő – mondta, hangsúlyozva: nem az a fontos, hogy mit gondol a magyar miniszterelnök, hanem az, hogy mit gondolnak a magyar emberek. Rámutatott: a kinyilvánított népakarat, mint a Voks 2025, olyan erő, amit nem lehet átugrani, kikerülni, félresöpörni. Ha van tapasztalat és erő, akkor lehet eredményt elérni Brüsszelben – összegzett.
Arra a kérdésre, hogy miért most kell döntést hozni, azt felelte: azért, mert most dől el Ukrajna uniós csatlakozása. Jelezte: tiszteli azokat, akik most kapcsolódtak be a politikába, mindig jó, ha van új szereplő és megújulás, de a tapasztalat és a tények is számítanak. Ha az Európai Unió elindul egy úton, nem lehet megállítani. Ez egy olyan úthenger, ami, ha egyszer sebességbe kapcsol, akkor a maga tempójában végighalad, és letol mindenkit a pályáról – fejtette ki Orbán Viktor. Közölte, az Európai Uniót nem szabad alábecsülni, ott a dolgokat akkor lehet megakadályozni, ha nem engedik megindulni. Ha megindult, akkor módosítgatni talán van mód, de az úthenger végigmegy a pályán.
Akik azt gondolják, hogy majd később állítják meg Ukrajna uniós csatlakozását, azok nem ismerik az európai politikát, mert még nem láttak ilyet – mondta.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy nemcsak Magyarországon, hanem minden országban ugyanaz a képlet, kétfajta politikai erő van: vannak a nemzeti erők, akik nem akarnak bevándorlást, nem akarnak jogköröket átadni Brüsszelnek, nem akarják, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz, és vannak azok a politikai erők, amelyek támogatják az ukrán csatlakozást, eltűrik, elfogadják, talán akarják is a migrációt, és szívesen adnak át hatásköröket Brüsszelnek. Miután ma az európai hatalmi pozíciókat tekintve az utóbbiak – az ukrán- és migránsbarátok, az adjunk minél több jogkört Brüsszelnek csoport – vannak többségben, nyomást gyakorolnak az olyan országokra, mint Magyarország, ahol nemzeti kormány van.
Óriási nyomás alatt vagyunk, ez a természetes közege és állapota az európai politikának: patrióták, hazafiak, nemzeti kormányok az egyik oldalon, és föderalisták, brüsszeliek és ukránbarátok a másikon – tette hozzá Orbán Viktor.
Az Izrael és Irán közötti konfliktusról szólva a miniszterelnök kiemelte: ha Irán a most zajló háború következtében szétesik, akkor „a világ egy jelentős térségének kormányozhatatlanná és ellenőrizetlenné válása” fenyeget.
A konfliktus következményeiről azt mondta: egy hónap alatt ötödével nőtt a Brent típusú olaj ára. A háború fölfelé nyomja az árakat, tehát a háború a magyaroknak rossz – jelentette ki, hangsúlyozva, szintén jelentősen, két és félszeresével növelné a családok és a vállalkozások rezsijét, ha a jövőben nem hozhatnánk be gázt Oroszországból.
Az mondta, „nyilvánvaló csalás, ügyeskedés, a jogállam brüsszeli megszégyenítése”, amit Brüsszel ez utóbbi kérdésben tesz, hiszen miután a magyar vétó miatt nem sikerült megtiltani az oroszországi energiahordozók behozatalát, most egyhangú döntést nem igénylő kereskedelempolitikai döntésként akarják meghozni azt.
Orbán Viktor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy e „kiharcolt jog” elvétele az ezeréves magyar államiság általunk ismert formájának megszűnését jelentené, hiszen Magyarország kül- és gazdaságpolitikájáról nem Budapesten döntenének, hanem a brüsszeli bürokraták határoznának.
Brüsszel olyasmit akar, ami a magyarok érdekével ellentétes. Miért kellene ezt nekünk elfogadni? Hát harcoljunk az érdekeinkért! – fogalmazott Orbán Viktor az oroszországi energiahordozók kitiltása kapcsán.
Hangsúlyozta: a 300 ezer család zsebében 55 milliárd forintot hagyó kamatstop nélkül az érintettek mintegy egytizede azonnal csődbe menne a „kifizethetetlenül magas kamatfizetési kötelezettség” miatt.
A miniszterelnök azt mondta, az intézkedésre addig van szükség, amíg a nemzeti bank nem lesz abban a helyzetben, hogy az alapkamaton keresztül a kamatokat lecsökkentse.
Szólt arról is: árrés-szabályozás nélkül a legtöbb termék ára jelentősen megemelkedne. A kereskedők „többet akarnak keresni, de ez szerintem indokolatlan profit”. „Van egy szint, ami után már tönkreteszi az embereket” a kereskedők haszna – jelentette ki Orbán Viktor.
Az árrés-szabályozás lényegét úgy összegezte, „a multik profitja kisebb lesz, mert a családokhoz kerül” ez a forrás.
Az árrés-szabályozás nem más, mint a családok megélhetésének költségét kordában tartó, az áremelkedést fékező eszköz, amely korlátozza a multik profitját, de jó a magyar családoknak. Ezt akarja kivenni a kezünkből Brüsszel – fogalmazott Orbán Viktor, jelezve, mivel nem voltunk hajlandóak eltörölni, eljárást indítottak. Azt is mondta, az álláspontok nem fognak közeledni egymáshoz, ezért az unió hosszú pert indít majd az Európai Bíróságon. A miniszterelnök annak a reményének adott hangot, hogy mire az eljárás véget ér, az árak normalizálódnak, „és az egész vitának már nem lesz a magyar családokra nézve jelentősége”.
Orbán Viktor a kedden elfogadott 2026-os költségvetésről szólva úgy értékelt: a jövő évi az „akarat költségvetése”, amelyben a nehéz idők ellenére nagy célokat tűzünk ki.
Orbán Viktor arról beszélt: értelemes és vállalható álláspont lenne azt mondani, hogy ilyen időkben az ember ne tűzzön ki célokat, az is szép, ami van. De mi nem ilyenek vagyunk. Nem fogjuk ölbe tett kézzel, várakozva nézni, hogy hogyan alakul a világhelyzet, hanem „célokat tűzünk és elérjük. A 2026-os költségvetés ennek a bizonyítéka” – fogalmazott a miniszterelnök.
Közölte: a kormány július 1-jétől 50 százalékkal megnöveli a gyermekek után járó adókedvezményt, ez tehát az augusztusi fizetésekben már látszódni fog. Ugyancsak július 1-jétől adómentessé teszik a gyedet és a csedet, októberben 15 százalékkal, majd januártól újabb 15 százalékkal megemelik a 10 ezer lakosúnál kisebb települések önkormányzati dolgozóinak a fizetését – sorolta, hozzátéve, azon dolgozik, hogy 30 ezer lakosig megemeljék az önkormányzati dolgozók fizetését.
A kormányfő jelezte azt is, hogy januárban megemelik megint 50 százalékkal a gyermekek után járó adókedvezményt, és akiknek legalább két gyerekük van, azokat élethosszig kivezetik a jövedelemadó fizetése alól.
Ezek óriási célok, és annak ellenére, hogy háború van, és „fenyeget bennünket sok minden”, „körömszakadtáig” ragaszkodni fogok ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjük – jelentette ki Orbán Viktor.
Lehet, hogy vannak gazdasági nehézségek és messze nem tökéletes minden, de vannak olyan célok, amelyek fontosak a magyar családoknak, és a kormánynak ezeket a célokat el kell érnie. Mivel pedig a költségvetési törvényben vannak rögzítve, ezeknek a céloknak az elérése a kormány törvényi kötelezettsége – szögezte le Orbán Viktor a Kossuth rádióban.
MTI