Az unió vezető politikusai, Ursula von der Leyen és Manfred Weber, valamint a TISZA Párt képviselői sem beszélnek az esetleges ukrán EU-csatlakozás brutális következményeiről. Brüsszelben azonban szorgalmasan dolgoznak az „ügyön”.
Magyarország jövője múlik azon, hogy sikerül-e az európai politikai elitnek – Ursula von der Leyennel az élen – végigvinnie a tervet, amely szerint Ukrajnát 5 éven belül, gyorsított eljárásban csatlakoztatnák az EU-hoz. Mindezt Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hónapokban többször is elmondta, kiemelve, hogy ez a lépés tönkreteszi nem csak a magyar, de a többi európai gazdaságot. Az unió vezető politikusai ennek ellenére nem fogják vissza magukat, és sorban teszik a hangzatos nyilatkozatokat a témában, és ez jelzi, hogy a „hajlandók koalíciójában” bizony megvan az ez irányú politikai szándék.
Sőt, ennél jóval többről van szó, hiszen mint kiderült, Brüsszelben már (szó szerint) ezerrel dolgoznak az ügyön. Marta Kos, az EU bővítési biztosa elmondta, „körülbelül ezer ember dolgozik különböző területeken, kizárólag egyetlen ország integrációján”, és hozzátette, hogy személyesen is mindent megtesz az eljárás sikeréért. Senki sem beszél azonban az ukrán EU-csatlakozás rövidebb-hosszabb távú hatásairól, amelyek bizony katasztrofális hatással lennének az uniós országokra, különösen Magyarországra nézve. Ebből szedtük össze a 3 legfontosabbat, íme!
- Csődbe vinné a magyar gazdákat a gyorsított ukrán EU-csatlakozás
Ukrajna EU-csatlakozásával jelentősen, 41 millió hektárral bővülne az unió 157 millió hektáros mezőgazdaságának mérete. Ezáltal Ukrajna válna a Közös Agrárpolitika (KAP) legnagyobb kedvezményezettjévé, a jelenlegi teljes költségvetés mintegy harmadát zsebelné be, ezzel megrövidítve a szigorú uniós előírásokat betartó gazdákat, köztük a magyar termelőket is. A költségvetés agrártámogatásainak jó részét jelenleg területalapon osztják szét, így a keretösszeget elképesztő mértékben csökkentené az ukránoknak adandó pénz.
Márpedig amennyi pénzt Ukrajnába talicskázna az unió vezetése, annyival kevesebb jutna a többi tagállam gazdáinak, azaz a mezőgazdasági támogatások átcsoportosítása miatt a magyar gazdák is nagyságrendekkel kevesebb uniós forráshoz jutnának az eddigiekhez képest. A Magyar Külügyi Intézet számításai szerint Ukrajna csatlakozásával a magyar mezőgazdasági szektor várhatóan évi 672 milliárd forint (1,68 milliárd euró) veszteséget szenvedne el a kieső Közös Agrárpolitikai (KAP) források miatt.
Ez a fent említett versenyhátrány mellett gyakorlatilag a teljes magyar mezőgazdaság totális csődjét jelentené, nem csak kis- és közepes méretű családi gazdaságok kerülnének veszélybe, hanem az egész szektor.
Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonatermelője és exportőre, óriási termőterületekkel és kiváló adottságokkal, azonban keleti szomszédunkban az Európai Unió törvényeinél jóval lazább szabályozások vannak érvényben, és sokkal olcsóbb a munkaerő, épp ezért az előállítási költségeik jóval alacsonyabbak. Amennyiben uniós piacra lépnének a többi európai tagállam gazdálkodói óriási versenyhátrányba kerülnének.
Ukrajna, csatlakozása esetén az európai búzatermés 15 százalékát, a kukoricatermés 49 százalékát és összességében a gabonatermelés 20 százalékát adná. Ez a dömping nyomott árakat eredményezne, és a magyar gazdák nem tudnának versenyezni az olcsó, gyakran rosszabb minőségű ukrán termékekkel.
- A magyar munkavállalók jó részének bére jelentősen csökkenne
Ukrajna csatlakozásával 30 millió ukrán kapna lehetősége arra, hogy az Európai Unió bármely országában munkát vállaljon. Ezzel nagyjából 7 százalékkal bővülne az európai munkaerőpiac. Magyarországon jelen pillanatban nagyjából háromszor akkora a nettó átlagkereset mint Ukrajnában, közel is vagyunk, egyértelmű, hogy sokan döntenének úgy, megéri átköltözni. Az alacsonyabb bérigénnyel érkező ukrán munkavállalók versenyhelyzetet teremtenének a már eddig is munkaerőhiánnyal küzdő magyar szektorokban (építőipar, vendéglátás, mezőgazdaság), és ez akár 10–20 százalékos reálbér-csökkenést eredményezhetne.
Az ukrán vendégmunkások aránya Magyarországon 2025 elejére elérte az 5 százalékot a mezőgazdasági és építőipari szektorban. Az ebben az ágazatban dolgozó ingázók 30–40 százaléka ukrán állampolgár.
A csatlakozás után ez a szám ugrásszerűen nőne, tartós ingázásba és letelepedésbe fordulva, ami csak tovább növelné az alapbérek lefelé húzását és a tartós munkanélküliséget a vidéki régiókban, tovább fokozva a társadalmi feszültségeket.
De ez nem csak a Magyarországon, hanem a külföldön dolgozó magyarokat is érintené, hiszen az ukrán vendégmunkások Ausztriában is olcsóbban dolgoznának.
A családtámogatások, gyermeknevelési támogatások és a 13. havi nyugdíj finanszírozása is komoly nehézségbe ütközne, a rendszer költsége az ukrán EU-csatlakozással évente 200–300 milliárd forinttal emelkedne. Ez az összeget a kormányzati büdzsében a közszolgáltatások, egészségügy és oktatás rovására lehet csak előteremteni. Elemzők szerint, ha a bérek 5–10 százalékkal csökkennek, a fogyasztás is visszaesne 3–4 százalékkal, és ez éves szinten 0,5–1 százalékos többletveszteséget jelenthet a magyar GDP-növekedésből.
- Az Európai Unió a háborút is importálná Ukrajna felvételével
A Magyar Külügyi Intézet tanulmánya szerint Ukrajna EU-csatlakozása új koordinációs mechanizmusok bevezetését tenné szükségessé, ám egyértelmű az Európai Unió jelenleg képtelen Ukrajna biztonságát garantálni. Ukrajna NATO-csatlakozásának pedig reálisan szemlélve gyakorlatilag nulla az esélye, így az ukrán állam biztonsági garanciáit legfeljebb bilaterális egyezményekkel lehetne megoldani.
Az Európai Unió kölcsönös segítségnyújtási záradéka nagyon hasonlít a NATO híres 5. cikkelyéhez. Amennyiben egy országot támadás ér, önállóan, azaz az Európai Tanács konszenzusa nélkül aktiválhatja azt, és ez esetben a többi tagállamnak a segítségére kell sietnie.
Ez azt jelenti, hogy ha Ukrajna EU-tag lenne, aktiválhatná a cikkelyt, ami – legalábbis jogilag – automatikusan hadviselő féllé tenne minden EU tagállamot.
Feltehetően erre gondolt Orbán Viktor, amikor úgy fogalmazott, „ha felveszik Ukrajnát az Európai Unióba, felveszik a háborút is”. Az említett cikkelynek nincs végrehajtási utasítása, ezért eddig nem látott értelmezési vitát okozna, amely a tagállamok közti megosztottsághoz vezetne. Az ellenfél viszont automatikusan hadviselő félnek tekinthetné az Európai Uniót, és amennyiben ez bekövetkezne, a kérdéssel a NATO-nak is foglalkoznia kellene.
Az Európai Unió történetében példátlan, hogy egy háborúban álló ország csatlakozzon a közösséghez, de még ha meg is történne a békekötés, a jogi értelemben lezárt konfliktus utóhatásai olyan veszélyeket rejtenek, amelyeket az unió képtelen lenne kezelni. Az orosz–ukrán háború minden bizonnyal egy olyan békekötéssel zárul majd, amelynek eredményeként Ukrajna jelenlegi, nemzetközi szinten elismert határai megváltoznak majd.
Amennyiben az Európai Unió felveszi tagjai közé Ukrajnát, egy állandó háborús veszéllyel fenyegető konfliktusövezetet vesz fel, az ezzel járó feladatokkal és költségekkel. Ezzel a lépéssel eltűnne az Európai Unió és Oroszország közötti pufferzóna, amelyet eddig épp Ukrajna jelentett, és a két nagyhatalom közvetlenül határossá válna egymással. Ezzel pedig az európai közösség biztonsági helyzete is drasztikusan megváltozna.
Súlyosan traumatizált társadalom, rendezetlen helyzetű kisebbségek, óriási belső feszültségek, és rengeteg ellenőrizetlenül szabadon keringő fegyver – ez az az Ukrajna, amit az EU felvenne tagjai közé. Csomagban kapnánk még egy Oroszországgal közös határt, és egy külső biztonsági fenyegetést.
Az Európai Néppárt frakciójában ülő tiszás politikusok sem sokat beszélnek minderről, hiszen ha megtennék, valószínűleg nem azzal az eredménnyel zárult volna az Ukrajna EU-csatlakozásának népszerűségét vizsgáló szavazásuk, amivel. A TISZA Párt vezetői büszkén jelentették be, hogy a Nemzet Hangja című szavazáson a kitöltők nagy többsége támogatja Ukrajna felvételét az EU-ba (58,18 százalék igen, 41,82 százalék nem).
A párt pedig ugyan szavakban és nyílt levelekben az ellenkezőjét próbálja mutatni, valójában igyekszik ennek megfelelni, hiszen a korábban az EP-ben ukrán zászlós pólóban feszítő képviselőik a néppárti vonalhoz igazodva áprilisban megszavazták azt az előterjesztést, amely Ukrajna EU-taggá válását sürgeti, sőt ennek elősegítésére nagy összeggel (cca. 35 milliárd euró) támogatná a háború sújtotta országot.
Nyitókép: Mandiner-grafika
forrás: mandiner.hu