Az elmúlt években rengeteget romlott a megyei jogú város versenyképessége. Hódmezővásárhely folyamatosan csúszik lefelé a települések fejlettségi rangsorában. Egy friss szakmai elemzés szerint mostanra Makó is megelőzte.
Hódmezővásárhely az elmúlt években lejtmenetbe került, a lakossága fogy, a versenyképessége csökken, a településnek nincs komolyan vehető jövőképe. Egy újabb kutatás tanúskodik arról, hogy mióta Márki-Zay Péter a polgármester, a megyei jogú város nemhogy stagnál, hanem konkrétan visszafejlődik. A friss Településindexből az derül ki, hogy Vásárhely az utóbbi esztendőkben jelentősen visszacsúszott a városok rangsorában. Mára már Makó is lekörözte ebben a versenyben – mutatta ki az Egyensúly Intézet.
Makó mára fejlettebb, mint Vásárhely
Hét helyet rontott Hódmezővásárhely a korábbi pozíciójához képest a nemrég nyilvánosságra hozott Településindex szerint. A 15 ezer fősnél nagyobb városok ranglistáján a 2014-ben elért 33. helyezésről a 40.-re csúszott vissza. A fele akkora méretű Makó eközben – az iparra és a turizmusra építve – dinamikusan fejlődik, mára megelőzte Vásárhelyt, hiszen jelenleg a 37. helyen jegyzik. Ami a régiós összevetést illeti, messze Hódmezővásárhely előtt jár a 21.-ként rangsorolt Gyula, a településünkhöz képest jóval kisebb méretű Orosháza (43.), Szentes (44.) és Csongrád (45.) pedig mostanra szorosan a megyei jogú város nyomában lohol. A lista élén egyébként Budaörs, Tata és Gödöllő található. Érdekesség továbbá, a saját kategóriájában a szomszédos Algyő és Székkutas is hatalmasat javított 2014 óta, ezekben a közösségekben tehát – szemben a megyei jogú várossal – tetten érhető az előrelépés.
Az Egyensúly Intézet felmérésének célja, hogy lehetővé tegye a magyarországi települések adottságainak és fejlődésének adatalapú értékelését, egymáshoz viszonyított helyzetük nyomon követését. Évről évre készülő Településindexük 3155 magyar település és 23 budapesti kerület fejlettségét méri, kizárólag nyilvánosan elérhető statisztikai adatok alapján. Az idei jelentésük a 2022-es forrásadatbázisok tükrében ábrázolja az egyes települések fejlettségét.
Az agytröszt szakértői 53 indikátort választottak ki, amelyek képesek megragadni az öt csoportba rendezett települések – fővárosi kerületek; vármegyeszékhelyek; 15 ezer fősnél nagyobb városok; 5 és 15 ezer lakos közötti kisvárosok és nagyobb községek; valamint a kistelepülések – társadalmi, gazdasági és infrastrukturális fejlettségének legfontosabb mutatóit. Az összetett szempontrendszerük figyelembe veszi a helyi gazdasági teljesítményt (például az önkormányzati költségvetési, pályázati támogatásai, az iparűzési adó és az egy főre jutó jövedelem), a társadalmi mutatókat (diplomások aránya, nyilvántartott álláskeresők száma), az infrastruktúra fejlettségét (közműellátottság, közlekedési elérhetőség) és az életminőséget befolyásoló tényezőket (kulturális és egészségügyi szolgáltatások, közbiztonság, lakhatási feltételek) is. A készítők hangsúlyozzák: a gazdasági, társadalmi és infrastrukturális adottságok összehasonlításával azt kívánják megmutatni, hogy egy-egy település fejlettségi szintje hogyan viszonyul a más településekéhez.
Szűkül a gazdasági mozgástér
A szakmai szempontok márpedig azt mutatják: Hódmezővásárhely egyre rosszabbul teljesít. Míg Márki-Zay Péter polgármestersége előtt saját kategóriájában a mezőny első felébe tartozott, mostanra annak második felébe zuhant vissza. Az egyes mutatókat vizsgálva szembetűnő, hogy jelentősen romlott az önkormányzat egy főre vetített költségvetési bevétele, de bezuhantak az állami támogatások, pályázati források is, s nagyságrendileg csökkentek az alapszolgáltatásokon felüli kiadások. Ez mind azt bizonyítja, hogy a gazdasági mozgástér egyre szűkül.
Az önkormányzati utak kiépítettségét tekintve is sokkal rosszabb eredményt mutatott fel a város, mint azelőtt. Komoly visszaesés látszik emellett például az élelmiszerboltokkal és az egyéb belkereskedelmi egységekkel való ellátottság terén, miközben a lakások négyzetméterára nagyon megemelkedett.
Egyes területeken tapasztalható előrelépés is: ilyen többek között a lakosságtól szelektíven elszállított hulladék aránya, a bűncselekmények előfordulásának gyakorisága, az internet-előfizetők és a személygépkocsik száma, valamint a legközelebbi nagyváros (Szeged) közúti elérhetősége.
A számok nem hazudnak: csak lefelé!
Mint beszámoltunk róla, az utóbbi időszakban nem ez az egyetlen felmérés, mely Hódmezővásárhely gazdasági, társadalmi fejlettségének visszaeséséről tanúskodik. Ugyancsak a megye jogú város stagnálása, visszafejlődése olvasható ki az idei szolidaritási hozzájárulás mértékéből is, hiszen nemcsak a megyei jogú városokhoz képest szakadt le döbbenetesen Vásárhely, de még Csongrád-Csanád vármegye jóval kisebb települései, Szentes, sőt, Algyő is elszáguldottak mellette. Szintén a gazdaságélénkítő, ipari beruházások hiánya, a közösség elszegényedése, a gazdaság pangása olvasható ki abból is, hogy Hódmezővásárhely önkormányzata 2025-ben egy forintot sem fizet be iparűzési adótöbbletként a területfejlesztési alapba. Bármilyen csillogós tehát a polgármesteri PR, a számok nem hazudnak: Vásárhely 2018 óta csak lefelé megy, nem felfelé.
