Az alkotmányjogász szerint a párt érvelése csak akkor lehet helytálló, ha igazolni tudják, hogy a Meta valóban beszállt a kampányba.
Bejelentést tett Toroczkai László hétfőn az ATV műsorában, miszerint kedden megóvja a választásokat, mert nem volt biztosított az esélyegyenlőség. A Mi Hazánk Mozgalom elnöke szerint nem volt tiszta a kampány, Magyar Péterből a Facebook csinált miniszterelnököt. Hangsúlyozta, ő az egyetlen európai politikus, akinek sem Facebook-, sem Instagram-oldala nem lehet, pedig még jogerős magyar bírósági végzése is van arról, hogy nem tilthatják ki ezekről az oldalakról.
A pártelnök szerint ezen felületek nélkül nehezebben ér el a választóihoz, ezért sérül az esélyegyenlőség, ezért a Meta beavatkozása miatt óvnak. Bejelentette, hogy kedden
a Nemzeti Választási Bizottságnál az esélyegyenlőség hiányára hivatkozva adnak be kifogást. Ebben más dolgokat is megjelölnek, például külföldi beavatkozást is.
Az NVB döntése után a Kúriáig, az Alkotmánybíróságig, sőt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáig is elmennek.
Megkerestük a Századvég tudományos igazgatóját. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt arról kérdeztük, értelmezhető-e jogilag az, ha egy technológiai platform belenyúl a kampányba? Válaszában emlékeztetett:
a törvény kimondja, a jelölteknek egyenlő esélyekkel kell indulniuk a választáson.
A Kúria szerint azonban nem csak az számít kampánynak, amit a politikusok csinálnak, mert „minden olyan tevékenység kampánytevékenységnek minősül, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására”. Tehát a választási alapelveket nemcsak a klasszikus kampányeszközökkel lehet megsérteni, hanem egy külső szereplő beavatkozásával is. Viszont az is fontos, hogy az esélyegyenlőség megsértését általában akkor mondják ki, ha egy állami szereplő avatkozik be, és ezzel torzítja a versenyt.
Az alkotmányjogász szerint a Mi Hazánk Mozgalom érvelése csak akkor lehet helytálló, ha igazolni tudja, hogy a Meta valóban beszállt a kampányba és működése ténylegesen alkalmas volt a választói akarat befolyásolására, rontva ezzel az esélyegyenlőségen.
Sokakban felmerül a kérdés: e jogi folyamat hatására vajon csúszhat-e a választási eredmények kihirdetése? Ifj. Lomnici Zoltán szerint nem igazán, hiszen a kifogás egy gyors, rövid határidőkhöz kötött jogorvoslati eszköz. Három napon belül be kell adni és három napon belül dönteni is kell róla – vagyis a jogorvoslat eleve úgy van kialakítva, hogy a választási eljárás ne húzódjon el.
Hasonlóképp nem tolódhat el az Országgyűlés alakuló ülése és a kormányalakítás sem. Az alkotmányjogász kifejtette: az alaptörvény egyértelműen rögzíti, hogy az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnöknek a választást követő legfeljebb harminc napon belül össze kell hívnia. Ez egy alkotmányos határidő, amelyet a folyamatban lévő jogorvoslati eljárások önmagukban nem írnak felül. A kormányalakítás pedig szorosan kapcsolódik az alakuló üléshez, hiszen azon választják meg a miniszterelnököt, majd nevezik ki a minisztereket – ezzel pedig hivatalba lép az új kormány.
Tehát amennyiben az alakuló ülés az alkotmányos határidőn belül megtartható, úgy az új kormány megalakulása sem tolódik el érdemben.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint a következő hetek legvalószínűbb forgatókönyve az, hogy nem várható jelentősebb probléma: a Mi Hazánk Mozgalom jogorvoslata határidőn belül lezajlik, a Tisza Párt kormánya pedig minden nagyobb fennakadás nélkül felállhat.
Borítókép: Toroczkai László (Fotó: MTI/Soós Lajos)
forrás: magyarnemzet.hu
