Történelmi jelentőségű a 2026-os magyar választás: minden eddiginél nagyobb a tét, miközben a nemzetközi figyelem és a külföldi befolyás kérdése is erősen jelen van. A voksolás nemcsak a hazai, hanem az európai politikát is meghatározhatja, ezért is avatkozott közbe Brüsszel és Kijev – írja a Mandiner.
Magyarország történetének 10. szabad parlamenti választását tartják április 12-én. A kerek szám mindenképpen egyedi voksolást jelképez majd, mivel a mostani parlamenti választás teljes mértékben egyedülállónak számít hazánk 1990 óta íródó történetében. De mégis miben egyedülálló ez a 2026-os voksolás, szemben az elmúlt 36 évvel? Mit keres itt Brüsszel és Kijev?
Ezért lépett a külföld
Teljes joggal sokan az 1990-es első szabad választást tartják mai napig a legfontosabbnak. A több évtizedes kommunista diktatúra után valóban történelmi esemény volt az akkori voksolás, de mivel a régió többi országában is hasonló események történtek, így nem volt kiemelkedő az akkori választás. 1994-ben, 1998-ban, majd 2002-ben a választások abból a szempontból hoztak tapasztalatot, hogy az aktuális kormányok valóban leválthatók. 2006-ban először tudott egy kabinet hatalmon maradni, majd 2010-ben egy pártszövetség (Fidesz–KDNP) önmagában tudott kétharmados többséget szerezni. 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben pedig a kormányzó szuverenista-patrióta erők tudták megtartani az ország vezetését.
Míg 2010 előtt a magyar választások sok esetben csak mellékes hírként szerepeltek a világsajtóban, addig az elmúlt 15 évben egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a határokon túl is a magyarországi voksolásnak.
Azzal, hogy Orbán Viktor 2015-ben nemet mondott az illegális migrációra, majd falat építteetett az ország déli határaira. Ezzel párhuzamosan pedig a munkára és a családok támogatására helyezte politikájának súlypontját, ami miatt egyből a liberális mainstream legfőbb ellensége lett. Már a 2018-as parlamenti választásnak egyes liberális erők nemzetközi jelentőséget tulajdonítottak, majd ez 2022-ben tovább fokozódott.
Az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta Magyarország a korábbiakhoz képest is még jobban a nemzetközi érdekcsoport hálójába került.
Azzal, hogy az Európai Unióban egyedül Orbán Viktor ragaszkodik ahhoz, hogy a két fél közötti konfliktust nem fegyverekkel, hanem tárgyalásokkal kéne rendezni, valamint Budapest ellenzi Ukrajna uniós tagságát, Magyarország döntő pozícióba került.
Mára a napnál is világosabb mindenki előtt, hogy hazánk az egyetlen olyan ország az unióban, amely gátat szab Ukrajna végtelen támogatásának.
Magyarország mostanra a valós méretéhez képest sokkal nagyobb világpolitikai jelentőségre tett szert, köszönhetően a fent bemutatott lépéseknek. Így kapott a 2026-os magyar parlamenti választás nemzetközi jelentőséget, mivel minden szereplő számára egyértelmű, hogy hatalmas a tét. Sőt nyugodtan ki lehet jelenteni, soha nem volt még ekkora a tét 1990 óta a magyarországi választásokon. A tét nagyságának köszönhetően a direkt külföldi beavatkozások száma is rettentő mértékben megugrott. Kik és mit akarnak itt befolyásolni?
Magyarország világpolitikai tényező?
Orbán Viktor több nemzeti konzultáció és szavazás után teljesen érhető okokból azt képviseli, hogy Ukrajna nem lehet az Európai Unió tagja. Mivel több millió ember osztozik a kormányfő álláspontjában, ezért a miniszterelnöknek ebben a kérdésben nincsen mozgástere. Ha Orbán Viktor a nép akaratával szemben változtatna álláspontján Ukrajna ügyében, az teljesen logikus módon a politikai karrierjének a végét jelentené.
Így a helyzet adott, ha a jelenlegi kormány marad hatalmon, akkor Ukrajna belátható időn belül nem lesz az unió tagja.
Ezt a helyzetet reálisan ismerte fel Kijev. Zelenszkij és csapata számára hosszú ideje teljesen világos lett, hogy amíg Orbán Viktor a kormányfő, addig nem lehet reális az uniós tagságuk. A kijevi háborús politikai elit ezért már hosszú ideje keresi azt a politikai szereplőt, akinek a hatalomra jutásával elérhetik a magyar vétó kiiktatását. Azt követően, hogy a Magyar Péter által meghirdetett tiszás pártszavazáson a voksolók közel 60 százaléka Ukrajna uniós tagságára voksolt, az események felgyorsultak.
A Tisza Párt egyébként már korábban is hitet tett Ukrajna mellett, amikor a párt EP-képviselői ukrajnás pólóban hallgatták Zelenszkij beszédét,
de Magyarnak volt több olyan nyilatkozata, ami nem teljesen egyezett Kijev álláspontjával.
A pártszavazás után látványosan eltűnt az Ukrajna tematika a Tisza Pártban. Mindezt tetőzte, hogy Magyar kapcsolatba került a Tseber Roland nevezetű ukrán kémmel, akit a magyar hatóságok később kiutasítottak az országból. A háttérben látványosan megerősödött az ukrán vonal a Tisza Párton belül. Ennek lett az eredménye, hogy Magyar Péter hetekig hallgatott arról, hogy Zelenszkij politikai okokból elzárta a Barátság vezetéket 2026 januárjában.
Magyar hallgatása egyértelmű beismerése volt annak, hogy Zelenszkij és köre összejátszik a Tisza vezetésével.
A két fél közötti kapcsolatot bizonyította a napokban lebukott két tiszás informatikus esete is, akiket az ukrán titkosszolgálatok szervezhettek be.
Kijev tehát egyértelműen beavatkozott a választásokba, mivel lett egy olyan politikai szereplő Magyarországon (Tisza Párt), amely folyamatos hallgatásával bizonyítékát adja annak, hogyha hatalomra kerülne, akkor nem gátolná a kijevi akaratot. Magyar az utóbbi hónapokban egyszer sem mert megszólalni ukrán témákban, így többek között arra sem tellett tőle, hogy elítélje a kárpátaljai magyarokat is sújtó kényszersorozásokat. A hallgatás pedig, bizony, beleegyezés. De van itt még egy másik súlyos beavatkozási kísérlet is!
Forrás, fotó: Mandiner
