A Csercsa Balázs, egykori Tisza Párt tag által közzétett dokumentum szerint egy esetleges Tisza-kormány 2028 végéig eladná az állami kézben lévő MOL-részvényeket és privatizálná az MVM legalább 75 százalékos tulajdonrészét. Emellett kivezetnék a védett árakat és leválna az orosz energiahordozókról, melyek ideiglenes áremelkedéshez vezetnének. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint azonban a dokumentum tartalma nem felel meg a valóságnak.
A Tisza Párt „Energiaátállási Tervéről” posztolt Facebook-oldalán Csercsa Balázs, a párt egykori önkéntese, aki az egyházpolitikai munkacsoport vezetője volt, akivel hétfő reggel jelent meg az Indexen exkluzív interjú.
Az oldalszámozás nélküli dokumentum bevezetése szerint
az iráni háború miatt energiaválság alakul ki még a nyár előtt Európában, ezért a Tisza-kormány megalakulása után az egyik legsürgetőbb feladat az lesz, hogy azonnali korrekciókat hajtson végre a magyar energiapolitikában.
Emellett az áll benne, hogy meg kell oldani Magyarország konfliktusait az Európai Bizottsággal és Ukrajnával, melyhez kompromisszumokra lesz szükség: az orosz energiahordozók kivezetésére. „Ez a fordulat lehetőséget ad arra is, hogy a Tisza szakítson a Fidesz-kormányok túlzott állami kontrollra épülő modelljével – a hatósági árszabályozással és a hazai szereplők mesterséges előnyben részesítésével”. Az Európai Bizottság iránymutatásaihoz igazodva pedig liberalizálni kell a magyar energiapiacot.
A „helyzetértékelés” szerint az országnak csatlakoznia kell a RePowerEU kezdeményezéséhez, az orosz energiahordozók kivezetése pedig az orosz–ukrán konfliktus rendezését is elősegítené, valamint az egyoldalú orosz olaj- és gázfüggést is kezelné. Kritikával illetik a védett árakat, melyek nem csak szembe mennek az EB iránymutatásaival, de nagy terhet tesznek az értéklánc szereplőire. „A Tisza-kormány megalakulása után ezt a két kihívást – az orosz energiabeszerzések leépítését és a túlzott állami szerepvállalás visszaszorítását – azonnal kezelni kell”.
Mindezek végrehajtását négy pontban határozták meg:
A védett üzemanyag ár kivezetése,
a lakossági áram- és gázárak piacosítása, a hatósági árak kivezetése
A Mol Dunai Finomítójának átállítása a nyugati olajra, melyhez 1 milliárd euróra és két évre lesz szükség,
Egyszeri, két évre szóló Energiafüggetlenségi Adó (EFA) bevezetése a megtakarításokra, a rezsicsökkentésre alap 600 milliárd forintját a költségvetési hiány csökkentésére fordítanák. Az adókulcs mértéke 1-1,5 százalékos lenne, az ebből befolyó összeget pedig a Mol finomítójának átalakítására fordítanák.
„A fenti lépéseket haladéktalanul, az új parlament megalakulását követően végre kell hajtani” – áll a dokumentumban.
A „tervezett ütemezés” szerint már az országgyűlés alakulóülésén be kell nyújtani a törvényjavaslatot, amely kimondja az orosz eredetű benzin és gázolaj magyarországi behozatalának azonnali tilalmát. Ezzel egyidejűleg törvényt kell benyújtani a közérdekű alapítványokban elhelyezett MOL részvények feletti állami kontroll visszaszerzéséről.
Az alakulóülést követő hetekben energia veszélyhelyzet kihirdetéséről írnak, majd arról, hogy fel kell állítani az energiaátállási cselekvési terv végrehajtásáért felelős stábot. Azonnali Mol közgyűlést hívnának össze, ahol új igazgatósági tagokat delegálnának. Az alakülőülést követő három hónapban pedig új megállapodásokat kell kötni, hogy az ország nagy mennyiségű benzin- és gázolajhoz jusson, az MVM-nek pedig a gazdasági miniszter felügyelete mellett új, nem orosz gázszállítókat kell keresnie. Az új gázszállítókkal először rövid, majd középtávú szerződéseket kötnének a dokumentum szerint.
Az ütemezés végső pontja szerint:
2028 végéig végig kell vinni az állami kézben lévő MOL részvények eladását és az MVM legalább 75 százalékos tulajdonrészének privatizációját! Ez végleg lezárja az energiaszektor piaci alapokra helyezésének folyamatát!
A dokumentum három fő politikai kockázatot azonosít, amelyekre a Tisza-kormánynak fel kell készülnie. Az első a lakossági energia árak emelkedése: az orosz energiáról való leválás és az árszabályozás kivezetése nyomán az áram- és gázszámlák a jelenlegi szint 2-2,5-szorosára nőhetnek. Erre a javasolt kommunikációs válasz az, hogy a drágulásért a Fidesz-kormányok örökségét – a túlzott orosz függést és az eladósítást –, valamint Mészáros Lőrinc energiacégeit kell felelőssé tenni, sőt felvetni azok államosítását.
A második kockázat az üzemanyagárak emelkedése, amelyek
az előzetes becslések szerint literenként megközelíthetik, a dízel esetében meg is haladhatják az ezer forintot;
melyet a benzinárstop és a védett árak okozta piaci torzulásokkal, valamint az iráni háborúval és Trump politikájával magyaráznának.
A harmadik kockázat az Energiafüggetlenségi Adó bevezetése, amellyel a Fidesz adóemelést fog emlegetni – erre a javasolt válasz az, hogy az adó terheit a NER gazdagjaira kell hárítani a közvélemény előtt, akikre külön vagyonadót is kivetnének, ennek behajtását „nehézkesnek” tartják.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke hétfő reggeli Facebook-bejegyzésében arról ír, hogy a „Mészáros Lőrinc-féle Index és Orbán Viktor ismét közösen hazudnak.” „Egy árva szó sem igaz a propaganda által hamisított energetikai anyagból” – kommentálta a Csercsa Balázs által közzétett dokumentum tartalmát.
( Borítókép: Papajcsik Péter / Index)
forrás: index.hu
