Makón tartott szakmai fórumot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, ahol a résztvevők a magyar mezőgazdaság helyzetéről és a támogatási rendszer jövőjéről egyeztettek. A rendezvényen elhangzott: a gazdák számára idén a megszokottnál korábban érkeznek meg a támogatások.
Viski József hangsúlyozta, hogy a jelenlegi hétéves uniós ciklusban mintegy 5600 milliárd forintnyi közös agrárpolitikáról, ezen belül egy 3100 milliárd forintos vidékfejlesztési politikáról beszélhetünk. – Magyarország egyedüliként és a legnagyobb mértékben egészítette ki az uniós támogatásokat. Ennek köszönhetően 80 százalékos, vagyis a legnagyobb mértékű kiegészítéssel élt Magyarország, ezáltal két és félszeresét adjuk annak, amit egy uniós tagállam biztosít a gazdáinak – ismertette az államtitkár.
Véleménye szerint azonban nemcsak a források nagysága fontos, hanem azok hatékony és gyors felhasználása is. Ennek érdekében az elmúlt időszakban felgyorsították a kifizetéseket: míg korábban jellemzően május–júniusban zárultak a támogatási kifizetések, idén már március végéig megérkeznek a gazdákhoz az összegek. Emellett a termelők korábban és nagyobb arányú előlegekhez is jutnak.
A fórumon elhangzott, hogy a gazdák egyre nehezebb körülmények között dolgoznak. A szélsőséges időjárás – aszály, fagyok, viharok –, valamint az energia- és inputanyagárak emelkedése komoly terhet jelent az ágazat számára. A gyorsabb támogatási kifizetések célja, hogy ezekre a kihívásokra részben választ adjanak.
Jakab István arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió jelentős átalakításokat tervez a közös agrárpolitikában. A jelenlegi, kétpilléres rendszer megszűnhet, és egy egységes támogatási modell léphet a helyére, amelyben a tagállamokkal külön-külön állapodnának meg.
Ez a változás szerinte veszélyeket is hordoz: megszűnhet az önálló agrárköltségvetés, és erősödhet a politikai feltételek szerepe a támogatások elosztásában. Emellett az is felmerült, hogy a jövőben csak a főállású gazdálkodók kaphatnának támogatást, ami Magyarországon különösen érzékenyen érintené az ágazatot, hiszen a gazdálkodók jelentős része nyugdíjas.
Jakab István kitért arra is, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások – például a Mercosur-megállapodás – hátrányos helyzetbe hozhatják az uniós termelőket az eltérő szabályozási feltételek miatt.
Czirbus Gábor hangsúlyozta: a magyar vidék ereje a gazdák kitartásában és munkájában rejlik, ugyanakkor egyre több termelő már nem a fejlődésben, hanem a túlélésben gondolkodik.
A Fidesz vásárhelyi-makói országgyűlési képviselőjelöltje kiemelte: az öntözésfejlesztés és a vízgazdálkodási beruházások fontosságát, valamint azt, hogy olyan támogatási rendszerekre van szükség, amelyek valóban eljutnak a gazdákhoz.
A politikus határozottan bírálta a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat is, hangsúlyozva: nem engedhető meg, hogy alacsonyabb minőségű importtermékek kiszorítsák a hazai termelőket.
A magyar mezőgazdaság megőrzése stratégiai kérdés. Ehhez erős érdekképviseletre, határozott politikai kiállásra és a gazdák támogatásának fenntartására van szükség – hangzott el a fórumon.
Fotók: Czirbus Gábor hivatalos Facebook-oldala
