Nem tart nyilvános fórumokat, s a média kérdéseire sem válaszol a Tisza Párt jelöltje. Magyar Péter szájzárat tett a makói ingatlanosra, Ferenczi Gábor nemcsak tapasztalatlan újonc a közéletben, de még a terveit, elképzeléseit illetően is titkolózik.
Egyre látványosabban bujkál a választók és a nyilvánosság elől a Tisza Párt hódmezővásárhely-makói jelöltje. Ferenczi Gábor a jelek szerint úgy akar országgyűlési képviselő lenni, hogy nem találkozik, nem beszélget a választópolgárokkal, s nem tájékoztatja őket arról, milyen elképzelései vannak a térséggel kapcsolatban. Joggal merül fel, milyen alapon kér így felhatalmazást, hiszen aki rá szavaz, az legjobb esetben is egy a közéletben teljességgel járatlan, tapasztalatlan kezdőt választ, s nem utolsósorban zsákbamacskát vásárol…
A makói lakáskereskedőről korábban a közösségi médiás megnyilvánulásaiból az derült ki, hogy alapvetően ukránpárti, ukrán agrárlobbista, LMBTQ-barát jelölt, ám az utóbbi hónapokban Magyar Péter szájzárat tett rá, s úgy tűnik, Ferenczi Gábor sem tiltakozik az ellen, hogy kólásdoboznak tartja a pártelnöke.
Ferenczi egyértelműen rejtőzködik a nyilvánosság és az emberek elől is. Nem hirdet, nem tart nyilvános választási fórumokat. Amikor egy-két alkalommal megjelent valamelyik településen, akkor zárt ajtók mögött, kizárólag válogatott közönségnek szólt néhány szót (arckontroll után sok helyi érdeklődőt konkrétan elküldtek), s csak a hozzá lojális médiát engedte be, azaz gyakorlatilag kizárta a nyilvánosságot. Azoknak a sajtótermékeknek nem hajlandó sem nyilatkozni, sem bármilyen kérdésre válaszolni, melyek nem kritikátlanul a Tisza Párt álláspontját képviselik, és nem Magyar Péter szekerét tolják. A Makói Városi Televízió elől például most már látványosan menekül.
A vásárhely-makói térségben élőknek érdemes megfontolniuk, hogyan tudna őket képviselni az a zöldfülű politikusjelölt, aki a jelek szerint magát sem képes képviselni. Ha azért nem beszél, mert Magyar Péter konkrétan megtiltotta neki, az sokat elárul arról, mennyire gondolja komolyan a Tisza a demokráciát és a szabadságot. Ha azért némult meg, mert felkészületlennek tartja saját magát, s nem mer válaszolni a média, illetve a lakosok kérdéseire, nehogy hibázzon, az megint súlyos szegénységi bizonyítványt állít ki róla. Ha pedig azért bujkál, mert sunnyog és titkolózik, az arra utal, hogy nem sok jóra számíthatnak tőle és pártjától a választópolgárok. Hiszen emlékezzünk, Tarr Zoltán Tisza-alelnök jó előre jelezte: „Nem fogok mindent elmondani, mert akkor megbukunk”, illetve „Választást kell nyerni, utána mindent lehet”…
Már négy hét sincs hátra az április 12-i választásig, de a helyzet az, hogy nem lehet tudni, Ferenczi Gábor mit gondol a forrongó világ legfontosabb kérdéseiről: Ukrajna egyre brutálisabb magyarellenes fenyegetőzéséről, az ukrán olajblokádról, az orosz energiáról való leválásról, a háború támogatásáról, Ukrajna uniós csatlakozásáról, az ukrán mezőgazdasági termékek beengedéséről, milyen elképzelései vannak a Dél-Alföld fejlesztéséről, az itteni települések jövőjéről vagy mi a véleménye a Tisza kiszivárgott megszorítócsomagjáról. Egy szót sem mond arról, hogy látja a térség, a világ dolgait, milyen elképzelései, tervei és céljai vannak a politikában. Azt pedig pláne nem hagyja, hogy bárki kérdéseket tegyen fel neki ezzel kapcsolatban.
A kérdés már csak az: milyen alapon és pontosan mire kér akkor bizalmat a választóktól?
