Szombaton kisorsolta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az országos pártlisták szavazólapi sorrendjét az április 12-i országgyűlési választásra. A Fidesz–KDNP az utolsó, a Tisza Párt a harmadik lesz a szavazólapon. Három jelölőszervezet, a Fidesz–KDNP, a Mi Hazánk és a Tisza tud indítani minden választókerületben jelöltet.
Kisorsolta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), hogy az április 12-i parlamenti választáson az országos pártlisták milyen sorrendben szerepeljenek a szavazólapon.
Az országos listák sajtónyilvános sorsolását a bizottság két tagja végezte el: Ormándi Edina (Jobbik) egy urnából az országos listák sorszámát húzta ki, Kicsi Zselyke, a bizottság választott tagja pedig egy másikból a jelölőszervezethez tartozó sorszámot. A párt- és a nemzetiségi listák sorszámát adminisztratív okok miatt egy sorsolással húzták ki, de a pártlistás szavazólapon természetesen nem szerepelnek majd az országos nemzetiségi önkormányzatok.
A nemzetiségi listákat figyelmen kívül hagyva a pártlisták sorrendje:
Magyar Kétfarkú Kutya Párt,
Tea Párt Közösség,
Tisztelet és Szabadság Párt,
Mi Hazánk Mozgalom,
Demokratikus Koalíció,
A Szolidaritás Pártja–Magyar Munkáspárt,
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség–Kereszténydemokrata Néppárt.
Az országos listán a mandátumok kiosztásának alapja a pártlistákra, illetve a nemzetiségi listákra leadott szavazat, valamint az egyéni választókerületekből származó töredékszavazatok, amelyeket egyéni mandátumszerzéshez nem számítanak be. Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.
Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ötszázalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.
A mandátumok kiosztásakor először az országos listáról a kedvezményes nemzetiségi mandátumokat osztják ki, ha egyik nemzetiség sem kaphat a szavazatszám alapján kedvezményes mandátumot, akkor mind a 93-at a pártok között osztják szét.
Az országos listákat szombaton 16 óráig lehetett bejelenteni. A határidőig hét pártlistát jelentettek be, továbbá 12 országos nemzetiségi önkormányzat állított listát. Az országgyűlési választáson országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát akkor állíthatott, ha a közgyűlés erről február 2-ig döntött. Továbbá szükséges volt a listaállításhoz a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása. A Szerb Országos Önkormányzat közgyűlése Budapest Főváros Kormányhivatalának tájékoztatása szerint a határidő lejártáig nem döntött a jelöltekről, ezért az önkormányzat nem állíthat nemzetiségi listát. A Nemzeti Választási Bizottságnak a bejelentett listák sorrendjének sorsolását a listák bejelentésére rendelkezésre álló határidő után kellett elvégeznie. Elképzelhető, hogy a pártlisták száma kevesebb lesz, ez abban az esetben fordulhat elő, ha kiderül, hogy valamelyik szervezetnek nincs meg a listaállításhoz szükséges 71 egyéni jelöltje a fővárosban és 14 vármegyében.
Még 91 jelöltről nincs döntés
Lejárt az egyéni választókerületi jelöltállítás, továbbá az országos listaállítás határideje is. Az NVB-hez a 106 egyéni választókerületben 872 jelöltet jelentettek be.
Pénteken 16 órakor járt le az egyéni választókerületekben a jelöltállítás határideje, az országos listák bejelentésére pedig szombaton 16 óráig volt lehetőség.
Az egyéni jelölteket az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok (oevb) vették nyilvántartásba, ennek feltétele legalább 500 érvényes ajánlás benyújtása volt. A 106 egyéni választókerületben 872 jelöltet jelentettek be, amelyből 660 jelöltet vettek nyilvántartásba az oevb-k szombatig.
Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok mellett működő irodák négy napon belül elvégzik a benyújtott ajánlások ellenőrzését, amely alapján az illetékes oevb dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről.
Országszerte 91 olyan, határidőben bejelentett jelölt van, akinek a nyilvántartásba vételével kapcsolatos döntést legkésőbb kedden hozzák meg a bizottságok.
Országos listát az a jelölőszervezet állíthatott, amely legalább 71 egyéni választókerületben, a fővárosban és legalább 14 vármegyében állított jelöltet. Az országos listák nyilvántartásba vételéről a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntött és a listaállítási határidő lejártát követően sorsolással állapította meg a listák szavazólapon szereplő sorrendjét.
A nyilvántartásba vett pártlisták ebben a sorrendben szerepelnek majd a szavazólapokon:
Magyar Kétfarkú Kutya Párt,
Tea Párt Közösség,
Tisztelet és Szabadság Párt,
Mi Hazánk Mozgalom,
Demokratikus Koalíció,
A Szolidaritás Pártja–Magyar Munkáspárt,
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség–Kereszténydemokrata Néppárt.
Ezen pártok közül a Tea Párt Közösség biztosan nem kerül rá a szavazólapokra, mert nem teljesítette az országos lista állításának követelményeit, ugyanakkor a vonatkozó jogszabályi környezet alapján a sorsolásban még részt vett.
Az országgyűlési választáson a nemzetiségek is állíthatnak országos listát, amelyre a határidő szintén szombaton 16 órakor járt le. Az országos lista állításának lehetőségével 12 nemzetiség élt, a 13 elismert nemzetiség közül a szerb nemzetiség nem állított listát. A nemzetiségek a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén kedvezményes mandátumhoz juthatnak a választáson, ennek hiányában szószólót küldhetnek az Országgyűlésbe.
A jelölőszervezetek összesen 167 536 ajánlóívet igényeltek, ebből 159 283-at vittek vissza szombaton 16 óráig.
A statisztika szerint a Fidesz–KDNP, a Mi Hazánk Mozgalom és a Tisztelet és Szabadság Párt állított mind a 106 választókerületben jelöltet.
Nem indulhatnak a kisgazdák és a demokraták
Nyilvántartásba vette az első választási megfigyelőt az április 12-i országgyűlési választásra a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szombat esti ülésén.
A választási eljárási törvény szerint a külképviseletekre az országgyűlési választáson jelöltet állító jelölőszervezetek, valamint a független jelöltek külképviseletenként két-két megfigyelőt bízhatnak meg a külképviseleti választási iroda munkájának és a külképviseleti szavazás menetének figyelemmel kísérésére. A közös jelöltet állító jelölőszervezetek együttesen jogosultak két megfigyelő megbízására.
Az NVB szombaton nyilvántartásba vette az első külképviseleti megfigyelőt, akit
a Demokratikus Koalíció jelentett be a nürnbergi külképviseletre.
Az NVB határozata nem jogerős, ellene három napon belül lehet jogorvoslatot kérni a Kúriától.
A pártlistát és nemzetiségi listát állító szervezetek két-két megfigyelőt bízhatnak meg az országgyűlési egyéni választókerületi (oevk) székhely településekre, a megfigyelők jelen lehetnek a szavazási irat leadására szolgáló urna felügyeleténél.
Az országgyűlési választáson pártlistát állító jelölőszervezetek a Nemzeti Választási Iroda (NVI) mellé legfeljebb öt-öt megfigyelőt bízhatnak meg a szavazási iratok és a szavazatok megszámlálása törvényességének ellenőrzésére.
A megfigyelőket április 2-án 16 óráig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.
Az NVB szombati ülésén visszautasította a felszámolás alatt álló Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, valamint a Demokrata Párt nyilvántartásba vételét jelölőszervezetként az országgyűlési választásra,
a pártokat ugyanis nem az arra jogosultak jelentették be. Az FKgP a nyilvántartásba vételi kérelmét csütörtökön, az ajánlásgyűjtés határidejének lejárta előtt egy nappal, a Demokrata Párt pedig pénteken, az ajánlásgyűjtésre rendelkezésre álló idő utolsó napján nyújtotta be.
forrás: magyarnemzet.hu
