Történelmi jelentőségű diplomáciai siker: miközben Brüsszel a háborús pszichózisban égve a kötelező sorkatonai szolgálatot és a fegyverszállításokat erőlteti, Magyarország a globális béketeremtés elitklubjának alapító tagjává vált. Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére Davosban megalakult a Béketanács, amely az ENSZ tehetetlenségét ellensúlyozva, a nemzetek szuverenitására és a józan észre építve teremthet rendet a lángba borult világban. Orbán Viktor miniszterelnök személyes részvétele és alapítói státusa jelzi: Magyarország geopolitikai súlya sosem volt még ilyen nagy. A Magyar Nemzet cikke.
A régi világrend recseg-ropog, a nemzetközi intézmények, élükön az ENSZ-szel, láthatóan képtelenek kezelni a XXI. század kihívásait. Ebben a vészterhes időszakban, amikor Európa nyugati fele a háborús eszkaláció szélén táncol, Davosban, a Világgazdasági Fórumon 2026. január 22-én valami egészen új kezdődött el. Donald Trump amerikai elnök aláírta a Béketanács alapító okiratát, és ebben a történelmi pillanatban Orbán Viktor miniszterelnök nem csupán megfigyelőként, hanem a döntéshozó asztalnál ülő alapító tagként volt jelen.
Nem ENSZ-pótlék, hanem a cselekvés fóruma a Béketanács
Bár a liberális fősodor és a nyugati sajtó igyekszik kisebbíteni a kezdeményezés jelentőségét, a tények mást mutatnak. A Béketanács eredetileg a gázai konfliktus rendezésére és az övezet újjáépítésére jött létre (Trump húszpontos béketerve alapján), ám a szervezet mandátuma mára globálissá bővült. Nagy Dávid biztonságpolitikai szakértő szerint
a testület célja a stabilitás előmozdítása, a törvényes kormányzás helyreállítása és a tartós béke biztosítása a világ bármely válsággócában.
A szervezet működése szakít a bürokratikus és gyakran tehetetlen ENSZ-modellel. Itt minden tagállam egy szavazattal rendelkezik, a döntések egyszerű többséggel születnek, a végrehajtó tanács pedig negyedévente számol be. A tagság három évre szól, és bár felröppentek álhírek egymilliárd dolláros „belépési díjról”, ez Magyarország esetében nem felel meg a valóságnak: hazánk részvétele az amerikai elnök és a magyar kormányfő közötti szoros szövetségen és a magyar békepolitika elismerésén alapul.
Elitklubban foglal helyet Magyarország
A meghívottak listája önmagában jelzi a szervezet súlyát. Az alapítók között találjuk az Egyesült Államok mellett a Közel-Kelet kulcsszereplőit (Izrael, Szaúd-Arábia, Törökország, Egyiptom), de a meghívottak köre kiterjed Oroszországra, Kínára és Indiára is.
Ebben az illusztris társaságban Magyarország részvétele felbecsülhetetlen diplomáciai fegyvertény.
Egyedülálló dolog Magyarország számára, hogy egy ilyen nagy volumenű nemzetközi kezdeményezésben nemcsak egy külső szemlélő, hanem ott ülhet az asztalnál és a Béketanács alapító tagja. Ez kis államként mindenképpen felértékeli Magyarország geopolitikai súlyát
– fogalmazott Nagy Dávid.
Ez visszaigazolása a „keleti nyitás” és a nyugati szövetségi rendszerben elfoglalt patrióta álláspontunk sikerének. Ahogy Kiss Rajmund, az MCC diplomáciai műhelyének vezetője rámutatott: Magyarország híddá vált Kelet és Nyugat között.
Brüsszel elszigetelődik, a háborúpártiak idegesek
A Béketanács létrejötte éles kontrasztot mutat az Európai Unió jelenlegi állapotával. Miközben Donald Trump és Orbán Viktor a békét építi, Brüsszelben továbbra is a háborús pszichózis uralkodik.
A megosztottság látványos: míg a lengyel ellenzék (PiS) sürgeti a csatlakozást a Béketanácshoz, addig Donald Tusk kormánya inkább a brüsszeli és berlini iránymutatást követi. De nemcsak külföldön, itthon is világosak a frontvonalak. A hazai baloldal és a Tisza Párt, Magyar Péter vezetésével, továbbra is a brüsszeli háborús héják kottájából játszik. Orbán Viktor találóan fogalmazott az olasz sajtónak Davosban:
Én itt vagyok a Béketanácsban, a többi európai vezető nincs. Akkor ki az elszigetelt?
Dollármilliárdok és a washingtoni csúcs
A Béketanács nem a szép szavakról szól, hanem cselekvő erőről. Donald Trump bejelentette, hogy a tagállamok máris több mint ötmilliárd dollárt ajánlottak fel a Gázai övezet újjáépítésére. A szervezetnek konkrét tervei vannak a biztonság fenntartására, sőt, a hírek szerint pontos információkkal rendelkeznek a terrorizmus támogatóiról is, akiket kizárnak a jövőbeni rendezésből.
A munka gőzerővel folytatódik: a testület alakuló ülését február 19-én tartják Washingtonban, ahol Orbán Viktor ismét személyesen képviseli a magyar érdekeket. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint nem volt kérdés, hogy Magyarország csatlakozzon-e a kezdeményezéshez.
A mi álláspontunk egyértelmű: a háborúból kimaradunk, a nemzetközi béketörekvéseket pedig támogatjuk
– fogalmazott a tárcavezető.
Vége a liberális világrendnek
A Béketanács megalakulása nem kevesebbet jelent, mint a technokrata, liberális diplomácia végét és a szuverén vezetők, a személyes kapcsolatok és a nemzeti érdekek reneszánszát. Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője szerint Trump projektje a progresszív liberalizmusra épült világrend lebontásának mérföldköve.
Magyarország felismerte az idők szavát: a süllyedő, háborúpárti brüsszeli hajó helyett a béke és a józan ész oldalára állt. Orbán Viktor szavai az X-en mindennél pontosabban írják le a helyzetet:
🕊️🌎 It is time for change. The old international structures meant to safeguard peace have lost their strength. New initiatives are required. Hungary was honoured to join President @realDonaldTrump‘s peace-focused initiative, aimed at delivering real results. A historic moment:… pic.twitter.com/rWKYZ9GMCb
— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) February 18, 2026
Eljött a változás ideje. A béke megőrzését szolgáló régi nemzetközi struktúrák elvesztették erejüket. Új kezdeményezésekre van szükség. Magyarország megtiszteltetésnek tartja, hogy csatlakozhatott Donald Trump elnök békeorientált kezdeményezéséhez, amelynek célja valódi eredmények elérése.
Forrás: Magyar Nemzet
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök a Béketanács alapító okiratának aláírásakor Davosban (Fotó: MTI/Miniszterelnöki kommunikációs főosztály/Fischer Zoltán)