A taláros testület Alaptörvény-sértőnek minősítette a brutális vásárhelyi telekadót. Márki-Zay Péter szerint egyedi esetről van szó, Markó Csaba viszont emlékeztetett, a zártkerti ingatlantulajdonosok közül sokan panaszkodtak az eltúlzott adómérték miatt.
Ahogy a Fidesz-KDNP arra többször is felhívta a figyelmet: Hódmezővásárhely az elmúlt években az adó-, az ár- és a díjemelések városa lett. A Márki-Zay-féle önkormányzat számos alkalommal, jelentős mértékben emelte meg a különböző díjtételeket és adókat. A novemberi és decemberi közgyűléseken hozott döntések értelmében 2026. január 1-jétől újabb drasztikus áremelések sújtják a vásárhelyieket: a közétkeztetéstől a parkoláson és a strandbelépőn át az építmény- és telekadóig minden területen drágul az élet. Eközben a városvezető a korábbi, gigantikusra szabott telekadójával is bekerült az országos hírekbe: az Alkotmánybíróság ugyanis Alaptörvény-sértőnek minősítette az önkormányzat által bizonyos ingatlantípusokra évekig alkalmazott telekadó mértékét.
A balliberális HVG számolt be elsőként róla: egy vásárhelyi polgár azért ment perre, mert kevesebbért tudta eladni a telkét, mint amennyi adót be akart tőle vasalni a város. Ezt az adókivetést nem csak ő érezte súlyosan aránytalannak. Az ügyet tárgyaló Szegedi Törvényszék bírája az Alkotmánybírósághoz fordult, mert ő is úgy látta: a helyi adórendelet sérti az Alaptörvényt.
Az érintett helyi telektulajdonosra a Márki-Zay-féle önkormányzat 2024-ben öt évre visszamenőleg összesen 1,2 millió forint adót vetett ki a rendeletben szereplő 140 forint/négyzetméteres kulcs szerint. A szántóként hasznosított, zártkerti művelés alól kivett közművesítetlen terület egyébként legfeljebb 10 százalékban építhető be. Miközben 1,2 millió forint telekadót követelt a város, a tulajdonos ugyanebben az évben csak 1 millióért tudta eladni a telket, mely tehát nem is ért annyit, mint amennyi adót akkor Márki-Zayék be akartak hajtani. A bíróság által kirendelt szakértő is megerősítette: a telek egyes évekre megállapított értékéhez képest az adó 18 és 31 százalék között mozgott, ami azt jelenti, hogy az elévülési időn belül elvonta az ingatlan értékét.
Az Alkotmánybíróság december 11-i határozatában kimondta: „a telekadó az elévülési ciklusban egyértelműen felemésztette az adótárgy értékét a szakvéleményben foglalt becsült értékhez képest”. A taláros testület megállapította, hogy a Márki-Zay-féle önkormányzati rendelet „Alaptörvény-ellenes, sérti az arányos közteher-viselési kötelezettséget és a tulajdonhoz való jogot”, ezért „elrendelte az Alaptörvény-ellenes adómérték alapügyben való alkalmazási tilalmát.”
Az Alkotmánybíróság határozatából az is kiderült, feltehetően a város is észlelhette a súlyos anomáliát, hiszen 2025. január 1-jei hatállyal megváltoztatták az adórendeletet. A zártkerti művelés alól kivett területek esetében 2025-től kezdődően az adó mértéke egységesen évi 50 forint lett négyzetméterenként, miközben korábban 1100 négyzetméter felett 140 forintot gomboltak le a tulajdonosokról. A szóban forgó perben érintett ingatlanra is immár 140 forint helyett csak 50 forint/négyzetméter telekadó vonatkozik. Ez azonban nem változtat azon, hogy a tulajdonostól korábban követelt mértékű adó törvénytelen volt.
Mindezek tükrében joggal merülhet fel: vajon hány telektulajdonostól söpört be az utóbbi években a Márki-Zay-féle önkormányzat Alaptörvény-ellenes nagyságrendű adót az 1100 négyzetméter feletti, művelés alól kivont zártkertek után? Erről érdeklődött a december 17-i közgyűlésen a Fidesz-KDNP frakcióvezetője is. Markó Csaba napirend előtt azt kérdezte a városvezetésről, hány érintett lehet, s számíthatnak-e ők valamiféle méltányosságra, ha most az önkormányzathoz fordulnak. Hozzátette, amikor a város öt évre visszamenőleg elkezdte behajtani ezt az adót, sokan keresték meg panaszukkal a Fidesz-KDNP-t is, s jelezték, hogy túlzottnak tartják az adó mértékét.
A polgármester ugyanakkor válaszában azt állította: egyedi esetről van szó az alkotmánybírósági ügyben, az érintett telek felett nagyfeszültségű vezeték húzódik, emiatt nem beépíthető, nem volt közművesítve sem, s csak földúton volt megközelíthető, ezért rendkívül alacsony az értéke. Kurucz Roland, a közgazdasági iroda vezetője viszont elárulta, a zártkerti ingatlanok tulajdonosai közül ténylegesen sokan nyújtottak be méltányossági kérelmet a városhoz a telekadó kapcsán. Elmondása szerint többen jelentős engedményt is kaptak. Erről a városháza ígérete szerint kimutatást fog készíteni Markó Csaba részére.
Borítókép: Archív
