Megduplázódott az utazások száma a közösségi közlekedésben, s a „közlekedési alkotmány” elfogadásával a leghátrányosabb helyzetű településeken élők számára is hozzáférhetővé válik az olcsó, biztonságos és jó színvonalú tömegközlekedés. Ezer kilométernyi vasútfejlesztés következik, folytatódik az úthálózat korszerűsítése, s tavasszal az új KRESZ-t is elfogadhatja a kormány – számolt be eredményeiről az építési és közlekedési miniszter.
Az építési és a közlekedési területen elért eredményeket, a megvalósított és a folyamatban lévő fejlesztéseket ismertette éves miniszteri meghallgatásán Lázár János az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában. A politikus összegzésében hangsúlyozta: kiemelten fontos és vállalt feladatának tartja a haza és a haladás ügyét, valamint azt, hogy patrióta és lokálpatrióta gondolkodásmód jellemezze a munkáját. Ennek jegyében az általa vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium célja, hogy a magyar vállalkozásoknak lehetőséget teremtsen, s azon dolgoznak, hogy Magyarország a közepesen fejlett országok sorából a fejlett országok közé léphessen mind az infrastruktúra, mind a szolgáltatások tekintetében.
A legnagyobb munkáltató
Elhangzott: Lázár az egyik legnagyobb létszámmal dolgozó tárcát vezeti, az Építési és Közlekedési Minisztériumnál (ÉKM) jelenleg 1930-an dolgoznak. 27 állami vállalatot felügyelnek, ez összesen 61 ezer magyar munkavállalót jelent. Az irányítása alá tartozik hazánk legnagyobb munkaadója, a közlekedési ágazat: a MÁV és a Volán csaknem 50 ezer főt foglalkoztat. A minisztérium 1700 milliárd, a vállalatok 2000 milliárd forintból gazdálkodnak éves szinten.
Az ÉKM égisze alatt 3056 milliárd forint értékben összesen 566 beruházás van folyamatban Magyarországon. Ezek közül 296 esetében a kivitelezés is zajlik, 270 pedig a tervezési szakasznál jár – számolt be róla a miniszter. Emlékeztetett, a háború gazdasági következményeként 2023-ban 274 projektet kellett felfüggeszteni mintegy 5500 milliárd forint értékben, ám ezek közül mostanra 3295 milliárd értékben 125 már újra is indult. Példa nélkülinek nevezte, hogy a tárca által megrendelt beruházási tervek is 553 milliárd forintra rúgnak. Ennek kapcsán felhívta rá a figyelmet, hogy ma egy autópálya megépítése legalább 6, a vasúté pedig alsó hangon 8 év. Ami nincs megtervezve, azt nem lehet megépíteni. Szerinte az fogja tudni építeni és fejleszteni az országot, aki 2026-ban kiviteli tervekkel rendelkezik. Nem javasolja ugyanis, hogy bárki is a régi rossz gyakorlat szerint kiviteli tervektől függetlenül kezdjen beruházni, mert az legalább 30 százalékos drágulást okoz.
A miniszter kitért rá, Magyarország összesen mintegy 210 ezer kilométernyi úttal és 8 ezer kilométernyi vasúttal rendelkezik. Az úthálózat 30 százaléka szorul sürgős felújításra, a vasút esetében 6 ezer kilométer van használatban, annak fele rossz állapotú – mutatta be az aktuális helyzetet.
Gazdasági és politikai előnyt jelent az autópálya-fejlesztés
Ami az útépítéseket illeti, 305 beruházás van folyamatban 1327 milliárd forint összegben, például az M49-es Nyíregyháza és Szatmárnémeti között, a mohácsi Duna-híd, valamint egy új csomópont kialakítása az M5-ösön és az M44-esen Kecskemétnél – ismertette. A tervek között szerepel az M44-es folytatása Békéscsabától Nagyszalonta irányába a román–magyar határra, de megkezdődik az M47-es építése is Berettyóújfalu és Békéscsaba között. A politikus rámutatott, ezek a fejlesztések mind konkrét és határozott célok alapján meghozott döntésekhez kapcsolódnak. A kormány szempontja volt, hogy Magyarország a térségben kulcs- és hídország legyen, olyan befolyásos és erős gazdasággal, amivel érdemes együttműködni, ezért viszik az autópálya-hálózatot túl az országhatáron. Míg 2010-ben csak három, ma tizenegy autópálya metszi a magyar határt, ami Lázár szerint érdemi és nagyságrendbeli előrelépést jelent gazdaságilag is. Csak az útdíjakból rendkívül jelentős, több mint 880 milliárd forintnyi bevétele van az államnak évente, ennek négyötödét az áthaladó teherfuvarozók fizetik meg. – Mindez komoly pénzügyi előnyt, profitot és politikai befolyást is jelent a térségben hazánk számára. Rajtunk keresztül vezet mindenki útja Nyugat-Európa felé. Magyarország stratégiai előnyhöz és befolyáshoz jut azzal, hogy itt vezetnek át az összeköttetések nyugatra, emellett a belföldi térségek GDP-termelő képessége is a többszörösére nőhet – húzta alá.
Hozzátette, fontos szempont volt az is, hogy a 25 megyei jogú város számára is biztosítsák a gazdasági növekedés lehetőségét az autópálya-fejlesztéssel. A miniszter kiemelte, ezeken a településeken esély mutatkozik az érdemi gazdaságfejlesztésre, a közlekedés korszerűsítése ezt szolgálja ki. A jövőben még Esztergomot, Baját és Zalaegerszeget kell bekötni a hálózatba – jelentette ki. Arról is beszámolt, hogy míg 2010-ben 1000 kilométernyi négysávos út volt Magyarországon, ezt mára 2500 kilométerre emelték, ami igen komoly előrelépés.
A tárcavezető hangsúlyozta: bárki kormányozza majd az országot 2026-ot követően, elkerülhetetlen, hogy alsóbbrendű, hármassal, négyessel, ötössel kezdődő sorszámú utak felújítására komoly erőforrásokat csoportosítson, külső és belső területeken egyaránt. Ez lehetséges úgy, hogy több adó marad a helyi önkormányzatoknál, de az által is, ha az állam erre külön forrásokat nyit. Lázár szerint óriási gazdasági károkat szenvedünk, ha tíz éven belül nem tudjuk megcsinálni az első útfelújítást, ugyanis egyértelmű, hogy ennyi idő alatt minden út rendbetételre szorul a használat miatt. Ezzel összefüggésben egy rendkívül érdekes adatot is közölt: míg 2010-ben 2,9 millió autó volt használatban hazánkban, addig ez mostanra 4,5 millióra emelkedett, ami robbanásszerű növekedés. Ha így halad tovább az ország, hamarosan elérjük Németország szintjét, ahol 1000 lakosra 600 autó jut. Ez azt mutatja, hogy ha a magyaroknak van rendelkezésre álló forrásuk, akkor a megélhetés mellett első helyen autóvásárlásra fordítják – jelezte.
Újabb ezer kilométernyi vasúti pályát korszerűsítenek
Lázár János a vasútfejlesztéssel kapcsolatban vázolta: 2010-től kezdve 103 projektet valósítottak meg. 2091 milliárd forint értékben 1800 kilométernyi vasúti pályát újítottak fel abból a 6 ezer kilométerből, amit jelenleg használnak az országban. Útfejlesztésre körülbelül 5 ezer, míg vasúti korszerűsítésre hozzávetőlegesen 2 ezer milliárdot fordítottak ez idő alatt. A miniszter ezt azzal magyarázta, hogy ha megkérdeznek egy magyar állampolgárt, az első helyen még mindig azt mondja, hogy legyen út és járda, a vasút csak ez után következik. Jól látható azonban, hogy mindkét területen hatalmas építkezésekről, fejlődésről lehet beszámolni a Fidesz-KDNP kormányzása alatt.
A közlekedésfejlesztést nehezíti, hogy az Európai Bizottság ezen a területen a Magyarországnak járó források 55 százalékát felfüggesztette – hangzott el a meghallgatáson. A miniszter ugyanakkor megerősítette, a kormánynak sikerült kilobbiznia, hogy kedvező, 3,7 százalékos kamattal 1 milliárd euró hitelt vehessen fel az Európai Beruházási Banktól, amihez további 1 milliárd eurót tesznek hozzá önerőként. Emellett 400 milliárd forintnyi uniós pénz is rendelkezésre áll még vasútépítésre. Mindezekből a forrásokból, 1200 milliárd forintból összesen 1000 kilométernyi vasút felújítása következhet majd – közölte.
A legnagyobb vasúti beruházás a Budapest–Belgrád vonalat érinti, február 20-a körül tervezik a pálya átadását. A vonatok a tervek szerint 160 kilométer per órás sebességgel közlekedhetnek, ami 3 órás utat jelent a két főváros között. Lázár egy nemzetközi műszaki ellenőr céget bízott meg a beruházás átvizsgálásával, ha ez műszaki és biztonsági szempontból mindent rendben talál, akkor február közepétől engedélyezik a személyforgalmat – tudtuk meg. Hozzátette még, zajlik a Déli Körvasút építése is, aminek katonai, biztonsági szempontból is kiemelt jelentősége van.
Kitért arra is, hogy jelenleg 164 magasépítési beruházás van folyamatban, ezek mellé társul a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa, ami a Palotanegyed megújulását jelenti, valamint 10 ezer budapesti diák számára egy új központot is. A tervezett 234 milliárd forint helyett 100-110 milliárdból fogják ezt megépíteni – árulta el.
A transzparencia kérdését is szóba hozta Lázár János az állami beruházások kapcsán. Emlékeztetett, 2021-ben még 4938-ból 380 közbeszerzés volt egyajánlatos, 2025-ben az 1605 közbeszerzésből már csak 38. A hazai forrásból megvalósuló pályázatoknál minimum 3, az uniós forrásból finanszírozottaknál legalább 4 pályázó van. Az Európai Bizottság értékelése szerint a harmadik leghatékonyabb közbeszerzési rendszer a magyar a skandináv országok után, ezt az elmúlt tíz év kiemelkedő eredményének minősítette a tárcavezető.
A magyarok letették voksukat a tömegközlekedés mellett
– A közlekedés területén is az ember a legfontosabb, erre koncentráltunk az utóbbi esztendők munkája során – ismertette miniszterségének alapelvét. Beszámolt róla, amikor átvette a tárcát, egy év alatt 600 millió utazás történt a közösségi közlekedésben, az idei évben viszont 1 milliárd 200 millióra emelkedik, vagyis megduplázódik ez a szám. Lázár szerint ennél nagyobb zöldítés, károsanyagkibocsátás-csökkentés nem volt Magyarországon. Lényegében a MÁV és a Volán ezzel a brutális szállítmányozási növekedéssel egyedül teljesítette a Magyarországra kirótt uniós előírásokat. A cél egyébként az volt, hogy olcsó és jó legyen a tömegközlekedés. Ezt részben már sikerült is elérni, hiszen a huszonhét EU-s ország közül ma hazánk az ötödik legolcsóbb tömegközlekedési szolgáltatást nyújtja a vasúti és a buszjegyek tekintetében. Sok millió magyar számára vált hozzáférhetőbbé a közösségi közlekedés, havonta 900 ezer-1 millió bérletet adnak el, évente 20-30 százalékkal nő az autóbusszal és vonattal utazók száma.
Megemlítette továbbá, hogy amikor átvette a tárcát, sztrájkokról szóltak a hírek, most viszont munkabéke van, hároméves bérmegállapodásban dolgoznak a MÁV és Volán munkavállalóival. Az átlagbér 2022-ben 400-450 ezer forint körül mozgott, jelenleg 708 ezer forint, ami magasabb, mint a nemzetgazdasági bruttó átlagbér. A bérmegállapodás felett további 370 ezer forintot is kapott minden dolgozó. Lázár 37(!) szakszervezettel dolgozik együtt, ami egyedülálló, s úgy értékelt, kiegyensúlyozott, rendezett, normális és korrekt együttműködés alakult ki a munkabéke érdekében.
Mint összegezte, a 2024-es év tanulságait levonva 2025-ben tíz pontban hajtottak végre, indítottak el változást a közösségi közlekedésben. Bevezették például a késési biztosítás intézményét. 1 millió 100 ezer késés volt, ám ezek közül csak 1,5 százalék lépte túl a 20 percet. Késésbiztosítás miatt 634 millió forintot fizettek vissza. A kedvező tendencia egyik oka, hogy száz új mozdonyt béreltek, s száz vasúti kocsit újítottak fel. Lázár úgy értékelt, bár a késések aránya és nagyságrendje javult, de a helyzet még messze nem ideális, tehát bőven akad feladat a következő időszakra is. Svájcban 95 százalékos a vonatok menetrendtartási képessége, Németországban 85 százalékos, nálunk a korábbi 70-ről 75-83 százalék közé emelkedett. Megemlítette ugyanakkor, hogy az új vonalakon az új járművek ennél sokkal jobban teljesítenek, 95 százalék körül, ez jellemző például a Hódmezővásárhely és Szeged közötti közlekedő vasútvillamosra is. A változások között felsorolta még a mosdófelújítási programot is, melynek révén az utasok 75-80 százaléka már korszerű vécéket használhat az állomásokon. Valamint elárulta, egy magyar vállalkozótól sikerült 1000 új buszt vásárolni, melyek közül 400 karácsonyig megérkezik, 600 pedig a jövő évben állhat csatasorba. Kiemelt feladatnak nevezte emellett a HÉV-felújítást is. Először a szentendrei HÉV-et teszik rendbe, ami járműcserét, pálya- és állomásfelújítást is jelent, de a kormány valamennyi HÉV-vonalat korszerűsíteni akarja. Az első körben 54 új HÉV-jármű beszerzéséről döntöttek már.
Lázár János hangsúlyozta: ha tartósan megmarad vagy tovább emelkedik az évi 1,2 milliárdos utazásszám, akkor a jelenlegi 140 ezer vasúti ülőhelyet 170 ezerre kell növelni 2030-2035-ig s jelentős invesztíciókra lesz szükség mind a pályaszakaszok, mind a járművek vonatkozásában. Komoly gazdaságpolitikai döntéseket kell majd hoznia a kormányzatnak, nem véletlen, hogy sorban állnak az együttműködés lehetőségéért a kínai és az európai beszállítók is – hangzott el.
A közlekedésben is biztosították az alapvető jogokat
A miniszter arról is szólt, hogy a közlekedési szabályokba is bele kellett nyúlnia a tárcának, hiszen nem volt világos, hogy a közlekedés területén mi jár a magyar állampolgároknak. A „közlekedési alkotmány”, azaz az új személyszállítási törvény elfogadásával azonban sikerült átvágni a gordiuszi csomót. Immár törvény garantálja, hogy minden magyarnak joga van arra, hogy naponta háromszor eljusson a járási központba, és onnan háromszor vissza is tudjon menni. Húsba vágó döntésről van szó, mely a 3200 magyar településből mintegy ezret érint, melyek közül 450 helyre nem is ment ki korábban busz vagy csak naponta egyszer. Az idei év végétől ez megváltozik, a leghátrányosabb térségben élőknek is biztosítják az olcsó közlekedést. A szolgáltatás minimumát határozták meg, természetesen ennél többet is lehet nyújtani. Az új szabályozás értelmében járási központokból a megyei jogú városokba és a fővárosba, illetve vissza naponta legalább kétszer joga van mindenkinek eljutni, Budapest és a megyei jogú városok között kétóránként biztosítani kell a közlekedést.
Lázár János úgy összegzett, jelentős jogalkotói munkát végeztek el a tárcánál az elmúlt években. 13 új törvény, 9 törvénymódosítás, 47 új kormányrendelet, 155 kormányrendelet-módosítás született az építési és közlekedési területen. A teljesen megújuló KRESZ lenne ennek a tevékenységnek a koronája és az éke, a miniszter abban bízik, hogy a kormány még tavasszal elfogadhatja, s jövő szeptembertől életbe is léphet. Az anyag gyakorlatilag elkészült, a kodifikációs munkája lezárulóban, a nyelvi lektorálás zajlik most. A tárcavezető emlékeztetett, hatalmas társadalmi konzultáció kísérte az előkészítést, több mint ezer javaslatot kaptak. A cél, hogy az új KRESZ az eddigieknél is jobban szolgálja a közlekedés biztonságát, erősítse az új közlekedési technológiákat, valamint új közlekedési kultúrát honosítson meg – hangsúlyozta a politikus a bizottsági meghallgatáson.
