Hiába a nyomás az Európai Bizottságtól, Magyarország zöldutat kapott. Lázár János rendkívüli fontosságú bejelentést tett.
Honvédők vs. árulók 1:0! – ezzel a címmel közölt bejegyzést néhány perccel ezelőtt Lázár János.
Ebben az építési és közlekedési miniszter egy kardinális, régóta húzódó ügyről, pontosabban annak lezárásáról számolt be.
Eredményesebben védtük a nemzeti érdeket, mint ahogy az ellendrukkerek támadták.
Megvan a forrás: kezdődhet 1000 kilométer vasúti pálya felújítása, döntött az Európai Beruházási Bank
– jelentette be teljesen váratlanul Lázár János. A rövid Facebook-bejegyzésben közölte, hogy végre az uniós bank befogadta a magyar hitelkérelmet. „Hiába próbáltak kavarni a saját hazájuk ellen a Tisza brüsszeli emberei, hiába helyezte politikai nyomás alá a bank vezetését az Európai Bizottság, végül győzött a józan ész és a közös gazdasági érdek” – kommentálta a fejleményt.
Mindez azt jelenti, hogy a következő bő egy évben
közel 800 milliárd forintnyi (erre még visszatérünk – szerk.) értékben valósulhatnak meg
olyan vasútiinfrastruktúra-fejlesztési projektek, amelyek jók a magyar embereknek, de jók az európai gazdaságnak is. „A vágány mellett tessék vigyázni: indul a munka!” – zárta bejelentését Lázár János.
Így szerzett 800 milliárd forintot a kormány a magyar vasútra
Lázár János tájékoztatása teljes fordulatot takar. Éppen egy hónapja számoltunk be arról, hogy továbbra sem tud dönteni a Magyar Államvasutak (MÁV) hitelkérelméről az Európai Beruházási Bank (EIB), amelynek igénylése akkor már egy éve húzódott. Így aztán úgy tűnt, a magyar vasút fejlesztése továbbra sem tud érdemben elindulni.
Az EIB-nek benyújtott hitelkérelem alapvetően egymilliárd euróról szól, ez átszámítva nagyjából 400 milliárd forint. A 800 milliárd forint, amelyről a miniszter írt, úgy jön ki, hogy az EIB-hitelt a kormány ugyanennyivel kiegészíti.
Még tavaly augusztusban jelentette be Lázár János, hogy egymilliárd eurós hitelkérelmet nyújt be az Európai Beruházási Banknak a MÁV. Ehhez az összeghez a kormány hozzáad további egymilliárd eurót, így nagyságrendileg közel 800 milliárd forintból kezdene nagyszabású vasútfejlesztésbe. A januári Közlekedési Infón a miniszter még bizakodó volt az Európai Beruházási Bankkal folytatott tárgyalások kapcsán, akkor azt mondta, hogy ezek új szakaszba léptek.
Ám hiába a nagy tervek, egészen mostanáig elmaradt a döntés az EIB részéről.
A miniszter megtalálta erre a magyarázatot: szerinte egyértelműen a Tisza Párt miatt késlekedett a hitelbírálat. „Nem lepett meg. Naiv kollégáim közül volt, aki elhitte, hogy döntés fog születni. De ahogy az várható volt, Magyar Péter közbelépett, és Ursula von der Leyenhez fordult, akinek a kabinetfőnöke nagy spanja. Azt kérte, hogy Magyarországról a beruházási bank ne hozzon támogató döntést a választások előtt” – nyilatkozta korábban Lázár János.
Ugyanakkor szerinte ezzel valójában a magyar vasútnak és a magyar embereknek ártanak. Hangsúlyozta, hogy ez nagyon súlyos bűncselekmény, és Magyar Péter bűnt követ el az utasokkal és a magyarokkal szemben, az Európai Bizottság pedig ebben cinkos. Erre utalt most vissza, amikor azt írta, „hiába próbáltak kavarni a saját hazájuk ellen a Tisza brüsszeli emberei, hiába helyezte politikai nyomás alá a bank vezetését az Európai Bizottság, végül győzött a józan ész és a közös gazdasági érdek”
Ezek a vasútfejlesztések valósulnak meg
A hiteldöntés azért is örömteli, mert ezzel talán még az idén megkezdődhet több fontos vasútvonal fejlesztése, például a
miskolci vagy a szegedi fővonal egy-egy szakaszának felújítása.
Erre egyértelmű szükség van. Magyarországon körülbelül 6500 kilométer vasútvonal van használatban, amelyből 1200 kilométernyit felújítottak ugyan az elmúlt 15 évben, azonban 50 százalékuk még mindig sebességkorlátozott a pályák állapota miatt.
A minisztérium számításai szerint csak a szinten tartáshoz évente 90 kilométernyit kellene átépíteni, tehát nem elegendők az EU-s források.
Hogy milyen konkrét fejlesztések valósulhatnának meg, azt korábbi cikkünkben bemutattuk. Pósalaki László, a MÁV pályaműködtetési és beruházási vezérigazgató-helyettese tette közzé a Közlekedéstudományi Egyesület április 10-i bükfürdői konferenciáján, ahol a felújítások pontos listáját is ismertették. Az EIB-projektek prioritási sorrendben vannak feltüntetve:
Központi forgalomirányítás fejlesztése 4 vonalon. Ezek 70-es (Budapest–Vác–Szob, 80-as (Budapest–Hatvan–Miskolc–Sátoraljaújhely), 100a (Budapest–Cegléd Szolnok) és 140-es (Cegléd–Kecskemét–Szeged),
140-es vonalon Kiskunfélegyháza–Szeged Rendező vasútvonal korszerűsítése,
a 30-ason a Székesfehérvár–Lepsény pályafelújítás,
a 20-as vonalon Veszprém–Boba pályafelújítás,
Gubacsi híd rekonstrukciója,
Városligeti elágazás–Kőbánya-Kispest–Vecsés, Monor–Albertirsa pálya-korszerűsítése, illetve ETCS2 kiépítése Városligeti elágazás–Kőbánya-Kispest között,
az 1-es vonalon Almásfüzitő–Komárom szakasz fejlesztése,
7 + 1 transzformátor-alállomás fejlesztése az 1-es, 40-es és 80-as vonalakon,
a 142-esen Dabas–Lajosmizse–Kecskemét vonal villamosítása és elővárosi fejlesztése,
Székesfehérvár–Poprác távközlés, erősáram és biztosítóberendezés fejlesztése,
Hatvan–Füzesabony egyszerűsített korszerűsítése,
eszközbeszerzés, munkagépek,
szolnoki állomás pályafelújítása.
A vasútvonalakkal párhuzamosan a MÁV 36 állomás felújítását tervezi, ebből 14-et a Magyar Falu Programon keresztül újítanának meg. Többek között renoválnák Esztergom Kertváros, Martonvásár, Balmazújváros, Villány, Tokaj és Várpalota állomásokat.
forrás: vg.hu
