A székkutasi és a vásárhelyi-csúcsi református egyházközösség lelkészét kérdezük Húsvét üzenetéről, eseményeiről.
A húsvéti időszak különösen áldott és gazdag időszak a gyülekezetek életében, hiszen nem csupán az ünnep napjai hordoznak fontos üzenetet, hanem az azt megelőző nagyhét eseményei is. A felkészülés már virágvasárnappal megkezdődött, amely idén is közösségi élményt nyújtott a hívek számára.
Virágvasárnap alkalmával a gyülekezeti tagok saját kertjükből hozott virágokkal díszítették az úrasztalát, ezzel személyes módon is hozzájárulva az ünnephez. Bár a tavasz még kezdeti szakaszában jár, így elsősorban nárciszok kerültek az asztalra, a közös felajánlás mégis szép és örömteli kezdete volt a nagyhétnek. Különleges színt adott az alkalomnak, hogy egy család pálmaágat is hozott, amely még ünnepibbé tette a hangulatot.
A nagyhét következő kiemelt eseménye a nagycsütörtök, amikor Jézus Krisztus utolsó vacsorájára emlékeznek. A gyülekezetekben évek óta hagyomány, hogy ennek kapcsán egy, a zsidó pászkaünnep széder vacsoráját idéző közösségi alkalmat tartanak. A résztvevők ilyenkor olyan jelképes ételekkel találkoznak, mint a pászka, a keserű füvek, a tojás vagy a krumpli, amelyek segítenek közelebb hozni az utolsó vacsora jelentését és üzenetét.
Nagypénteken szintén közös alkalmak várják a híveket. A munkaszüneti nap lehetőséget ad arra, hogy méltó módon emlékezzenek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról. Az istentiszteletek Székkutason délelőtt 11 órakor, Hódmezővásárhelyen pedig délután 17 órakor kezdődnek. Ezek az alkalmak a megszokottól eltérően csendesebb, elmélyültebb jellegűek: bibliai szakaszok felolvasása és énekek segítik a híveket abban, hogy átgondolják a nagypéntek súlyos, ugyanakkor reménységet hordozó üzenetét.
A húsvéti öröm vasárnap és hétfőn teljesedik ki. Mindkét napon a megszokott rend szerint tartanak úrvacsorás istentiszteleteket: Hódmezővásárhelyen 9 órától, Székkutason pedig 11 órától. Az idei ünnep különlegessége, hogy legátus érkezik a Debreceni Református Hittudományi Egyetemről: Harangozó Dávid, egy végzős teológushallgató, aki húsvét hétfőn mindkét gyülekezetben szolgál majd igehirdetéssel.
Külön öröm a közösség számára, hogy húsvét vasárnap Székkutason keresztelőre is sor kerül, amely mindig kiemelt jelentőségű esemény, hiszen új taggal bővül a gyülekezet.
Az ünnepi időszak húsvét után sem ér véget. Negyven nappal később áldozócsütörtökön Jézus mennybemenetelére emlékeznek, amelyet – az időjárás függvényében – szabadtéri istentiszteletekkel tesznek még különlegesebbé. Ötven nappal húsvét után pedig pünkösd következik, amely idén különösen jelentős lesz, hiszen Hódmezővásárhelyen két fiatal konfirmál, és ezzel a gyülekezet felnőtt tagjaivá válnak.
A nyugati keresztény hagyományban húsvét a legnagyobb ünnep, hiszen Jézus Krisztus feltámadása a reménység alapját jelenti. Bár a karácsony szélesebb körben ismert és hangsúlyosabb a mindennapi közbeszédben, húsvét üzenete mélyebb: a feltámadás azt hirdeti, hogy a halál nem a vég, és minden ember számára adott az újrakezdés lehetősége.
A feltámadás öröme nem csupán a természet megújulásáról szól, hanem arról a hitről is, hogy a rossz és a szenvedés nem végleges. A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus győzelmet aratott a bűn és a halál felett, és ez a győzelem minden hívő életében is valósággá válhat. Ez a reménység ad erőt a mindennapokhoz, és ez teszi húsvétot a kereszténység legfontosabb ünnepévé.
Bár a húsvéti történet évről évre ugyanaz, az igehirdetések mégis mindig új megvilágításba helyezik annak üzenetét. Minden lelkipásztor saját tapasztalatain és életútján keresztül közvetíti a mondanivalót, így az idősebb és fiatalabb generációk eltérő, mégis egymást kiegészítő módon szólítják meg a híveket. Éppen ezért különösen értékes, hogy a gyülekezetekben több nemzedék szolgál együtt, hiszen így az evangélium üzenete sokféle hangon, mégis egységben szólalhat meg.
fotó: archív
