A közel-keleti konfliktus Európára sem marad hatás nélkül. A szíriai helyzet és az iráni háború egyaránt növeli annak kockázatát, hogy újabb terrorhullám érheti el a kontinenst – számolt be az Origo.
Nyugat-Európa az elmúlt több mint tíz évben a saját bőrén tapasztalhatta meg, hova vezet a brüsszeli migrációs politika. A 2015-ös migrációs válság óta a terroristák rendszeresen használták ki a határok ellenőrizetlenségét, hogy beszivárogjanak a kontinensre, vagy éppen az itt már letelepedett, integrálódni képtelen tömegek soraiból toborozzanak merénylőket. Most a szíriai és az iráni helyzet miatt újabb terrorhullám szabadulhat el.
A migráció és a terrorizmus közötti kapcsolatnak hosszú és véres története van Európában. Az egyik legszörnyűbb következményekkel járó európai terrorcselekmény, a 2015-ös párizsi merényletek elkövetői – akik százharmic ártatlan emberrel végeztek több helyszínen, köztük a Bataclan koncertteremben és a Stade de France-nál – a migrációs útvonalakat használták a bejutáshoz.
A sor sajnos hosszan folytatható.
2004, Madrid: Az al-Kaidához köthető terrorszervezet pokolgépes merényletei 191 életet követeltek. A fő szervező, a marokkói Jamal Zougam volt.
2005, London: Iszlamista öngyilkos merénylők 52 embert gyilkoltak meg buszokon és metrókon.
2016, Nizza: Mohamed Lahouaiej-Bouhlel tunéziai származású terrorista teherautóval hajtott a tömegbe, 86 ember halálát okozva. Az Iszlám Állam vállalta magára az akciót.
2016, Brüsszel: A Zaventem repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson 32 ember halt meg az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet támadásában.
2016, Berlin: Karácsonyi vásárba hajtott egy teherautóval egy terrorista, 12 áldozatot hagyva maga után.
2017, Isztambul: A Reina éjszakai klubban 39 ember esett áldozatául egy fegyveres merénylőnek.
2018, Franciaország: Redouane Lakdim, egy marokkói származású iszlamista terrorista több emberrel végzett egy túszdráma során.
2020, Bécs: Iszlamista fegyveres nyitott tüzet járókelőkre, négyen meghaltak.
A migrációs politika kudarca a közelmúltban is tragédiák sorához vezetett. Emlékezetes és vérfagyasztó eset volt a 2024-es solingeni eset, amikor egy 26 éves szíriai származású férfi késsel támadt fesztiválozókra, három ember életét oltva ki. A felelősséget az Iszlám Állam vállalta magára. Alig néhány hónappal később, ugyanazon év decemberében egy szaúdi férfi hajtott a tömegbe a magdeburgi karácsonyi vásáron, többek között egy gyermek halálát okozva.
A helyzet pedig ismét egyre rosszabbra fordul Európa szempontjából. Miközben a brüsszeli elit az ukrajnai háborúval van elfoglalva, kevés szó esik arról, hogy az elmúlt hónapokban Szíria északkeleti része valóságos puskaporos hordóvá vált.
Ezrekre tehető azoknak az Iszlám Államhoz köthető harcosoknak a száma, akik a börtönökből és táborokból szabadulva könnyedén Európa felé vehetik az irányt, ahogyan azt a 2015-ös migrációs hullám idején is tették. Az EU belső terrorelhárítási dokumentumai is nyíltan figyelmeztetnek: a szíriai káosz ideális táptalajt biztosít a dzsihadista hálózatok megerősödésének, elősegítve a szélsőségesek fizikai beszivárgását a migrációs útvonalakon.
Az iráni helyzet sem kecsegtet sok jóval. Az iszlám köztársaság vezetése által kiadott fatva, amely bosszúra szólítja fel a muszlimokat, drámaian növeli az európai támadások valószínűségét. Nicolas Stockhammer osztrák terrorelhárítási kutató szerint ez a felhívás a radikalizálódott egyénektől a szervezett csoportokig sokaknál célba találhat.
Ráadásul a mostani helyzet nem előzmények nélküli: már a tavalyi tizenkét napos háború kapcsán is lelepleztek iráni kémhálózatokat, amelyek zsidó intézmények elleni merényleteket készítettek elő. Az Amadeu Antonio Alapítvány szerint a veszély „valós, akut és életveszélyes”, mivel iráni ügynökök évek óta kémkednek európai célpontok után.
A német rendőrszakszervezet (GdP) már riadót fúj a németországi dzsihadisták ellenőrizetlen visszatérése miatt, és politikai lépéseket sürget, beleértve az olyan befogadási programok felfüggesztését, amelyek tisztázatlan személyazonosságú emberek beáramlását teszik lehetővé.
Az iráni titkosszolgálatok is aktívak Európában. Németországban és Dániában tavaly nyáron kiterjedt kémhálózatot lepleztek le, amelynek célja kifejezetten zsidó intézmények elleni merényletek előkészítése volt. Egy dán állampolgár, aki az iráni rezsimnek kémkedett, Berlinben térképezett fel zsidó célpontokat. Az akciót az Iráni Forradalmi Gárda irányította, a kémkedés pedig „egyértelműen későbbi terrorcselekmények előkészítését szolgálta” – számolt be róla a ZDF Heute.
Felix Klein, a német kormány antiszemitizmus elleni biztosa is figyelmeztetett: a közel-keleti feszültséget a szélsőségesek arra használhatják fel, hogy Európában élő zsidókon álljanak bosszút. Az izraeli kormány 2025-ös antiszemitizmus-jelentése sokkoló képet fest: világszerte 815 súlyos antiszemita támadást regisztráltak, húsz zsidó ember halálával, és 124 millió antiszemita bejegyzést azonosítottak az X felületén egyetlen év alatt.
A fenyegetés nem csak a szervezett hálózatoktól vagy a frissen érkezőktől ered. Az európai társadalmakban felnövő, de a nyugati értékeket elutasító, radikális ideológiákra nyitott fiatalok is komoly veszélyt jelentenek. 2025 novemberében egy 15 éves, török származású fiatalt vettek őrizetbe Bécsben, aki terrorcselekményt tervezett a Westbahnhof pályaudvaron. Késeket, Iszlám Állam propagandaanyagokat és pokolgép detonátor készítéséről szóló jegyzeteket találtak nála. Hiába ítélték el, szabadulása után tovább radikalizálódott, és újra letartóztatták, mert továbbra is vonzódott az iszlamista propagandához és a szúrófegyverekhez.
Több európai ország magas szintű, Franciaország pedig a legmagasabb szintű terrorfenyegetettségi riasztást tartja érvényben.
