Az iráni zűrzavar veszélyezteti Kína energiabiztonságát, miközben Európa sugárhajtóműveinek üzemanyag-ellátását mintegy 30 százalékban a világ legfontosabb kőolaj-szállítási útvonalán, a háborús események miatt lebénult Hormuzi-szoroson át biztosítja. Katar, a világ legnagyobb LNG-exportőre is itt szállítja keresztül a cseppfolyósított földgázt. A hirado.hu összefoglalója.
Nem kellett Iránnak beváltania napok óta hangoztatott fenyegetését a Hormuzi-szoros olaj- és cseppfolyósgáz-szállító tankereinek felgyújtásáról – bár a Reuters szerint, mint azt a tozsdeforum.hu idézi, ez megtörtént egy hondurasi zászló alatt hajózó tanker esetében – a kőolajszállítási forgalom így is leállt több, a szoroson átvezető útvonalon.
Miközben
a globális olaj- és gázszállítás mintegy 20–30 százaléka halad át
a Perzsa-Öböl keskeny hajózási útvonalán, Sardar Dzsabbari iráni tábornok kijelentette, hogy
Teherán mostantól „egyetlen csepp olajat sem enged ki a régióból”.
A térség számos olajtermelő államát érintő rakéta- és dróntámadások, valamint az ománi kereskedelmi kikötő, Dukm egyik tankerét felgyújtó iráni dróncsapás egyelőre kivárásra kárhoztatja a szállítókat.
Naponta emelkedő kockázat
Az Irán amerikai és izraeli csapásokra adott válasza által okozott bizonytalanság és a nemzetközi kereskedelem zavarai máris felhajtották az olajárakat.
Az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatalának (EIA) becslései szerint 2025-ben naponta körülbelül 20 millió hordó olaj haladt át a Hormuzi-szoroson – ez közel 600 milliárd dollár (447 milliárd font) értékű energiakereskedelmet jelent évente. Ez az olaj nemcsak Iránból származik, hanem más Perzsa-öböl menti államokból is, például Irakból, Kuvaitból, Katarból, Szaúd-Arábiából és az Egyesült Arab Emírségekből.
Havonta körülbelül 3000 hajó halad át a szoroson.
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy minél tovább vannak veszélyben a szoroson áthaladó hajók, annál magasabb lesz az olaj ára – és a szállítási költségek is.
„Gyakorlatilag zárva van, senki sem mer átmenni rajta” – mondta Arne Lohmann Rasmussen, a Global Risk Management, az energiapiaci elemzéseket nyújtó vállalat vezető elemzője a CBS Newsnak, a BBC amerikai partnerének.
Robbanékony helyzet
A Brent nyersolaj globális referenciaára hétfőn rövid időre hordónként 82 dollárt (61 fontot) emelkedett, miután a hétvégén legalább három hajót támadtak meg a Hormuzi-szoros közelében. A Reuters hírügynökség jelentése szerint körülbelül 150 tartályszállító teherjármű rekedt a parton.
A London Stock Exchange Group adatai szerint egy szupertanker bérlésének költsége a Közel-Keletről Kínába szállított olajhoz majdnem megduplázódott a múlt heti árhoz képest, és rekordmagas, több mint 400 ezer dollárt ért el.
Steve Witkoff szerint már az első alkalommal azzal dicsekedtek az iráni tárgyalók, hogy elegendő mennyiségű dúsított uránnal rendelkeznek akár tizenegy atombomba megépítéséhez
A létfontosságú hajózási útvonal lezárása a Perzsa-öböl menti országokat, például Szaúd-Arábiát is károsan fogja érinteni, amelyek gazdasága nagymértékben függ az energiaexporttól. Irán ezzel szemben napi körülbelül 1,7 millió hordó olajat exportál a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint.
Európa sugárhajtómű-üzemanyag ellátásának mintegy 30 százaléka a szorosból származik vagy szállítása azon keresztül megy át,
a globális LNG-ellátás egyötöde halad keresztül ezen a vízi úton
– jelzi az Al Jazeera. Habár az Egyesült Államok már nem függ a közel-keleti olajtól, és hetekbe telhet, mire a kutak árai megváltoznak, Washington sem immunis az ellátási zavarokra.
Elemzők hozzáteszik: Oroszország ugyan megpróbálhat profitálni a megugrott olajárakból, ám az úgynevezett „árnyékflottát” megcélzó nyugati akciók egyre inkább megnehezítik számukra a tengeri szállítást.
Kína veszélyben?
Kína viszont olajigénye egyharmadát fedezte Venezuelából és Iránból, a világpiaci mozgások ezért sebezhetővé teszik – teszi hozzá az infostart.hu.
A szoros blokádja Ázsiát is súlyosan érintené. Az EIA becslései szerint 2022-ben a Hormuzi-szoroson elhagyó nyersolaj és kondenzátumok (kis sűrűségű folyékony szénhidrogének, amelyek jellemzően a földgázzal fordulnak elő) úti célja mintegy 82 százaléka ázsiai országokat érintette. A szoros elzárása világszerte tovább növelheti az áruk és szolgáltatások költségeit. Ez a lépés a BBC szerint lesújthat
a világ legnagyobb gazdaságaira, köztük Kínára, Indiára és Japánra is,
amelyek a vízi úton áthaladó nyersolaj legnagyobb importőrei közé tartoznak.
Becslések szerint
Kína egyedül vásárolja fel az Irán által a globális piacra exportált olaj mintegy 90 százalékát.
Az iráni olcsó nyersolaj Kínába irányuló, úgymond „átláthatatlan” áramlásának is véget vetne. (Kérdéses, ez mennyiben szerepelt a Kínával gazdasági háborút vívó Washington céljai között.)
Az amerikai szankciók korábban korlátozták Irán hivatalos exportját, így az olaj nagy részét kedvezményes áron adták el Kínának, „legalábbis azt mondják” – jegyzi meg az Asia Times.
Enélkül az olcsóbb kínálat nélkül Kína számos úgynevezett „teáskannája” – a Shandong tartományban található kis és közepes méretű független finomítók – nehezen tudná alacsonyan tartani a költségeket. Az energia- és feldolgozóipari árak így az egész kínai gazdaságban emelkednének. Kínai kommentátorok arra figyelmeztetnek, hogy bármilyen iráni rezsimváltás, társadalmi nyugtalanság vagy polgárháború veszélyeztetheti Kína energiabiztonságát. Elismerték azt is, hogy
Kína az elmúlt években harmadik országokon keresztül importált iráni olajat,
és hogy ez az ellátási csatorna, amelyet az úgynevezett „iráni árnyékflotta” szállít, az Egyesült Államok által szankcionált olajszállító tartályhajókból, most szintén veszélybe került.
Forrás: hirado.hu
Kiemelt kép: Hajók közlekednek a Perzsa-öbölt az Ománi-öböllel összekötő Hormuzi-szorosban az ománi Haszabból nézve 2025. június 24-én (Fotó: MTI/EPA/Ali Haider)
