A vásárhelyi polgármester a Leszja Ukrajinka-szobor avatásán úgy fogalmazott: pártállástól függetlenül köszönetet kell mondani mindazoknak, akik keresztényi módon segítik és támogatják az ukránokat. A helyi Fidesz-KDNP szerint a szobor ugyanakkor nem szolgálja a város érdekeit.
Több mint egyórás ünnepségen avatták fel Larisza Petrivna Koszacs-Kvitka, művésznevén Leszja Ukrajinka szobrát a vásárhelyi Tóalj utcán. Az alkotást Zelenszkij ukrán elnök budapesti nagykövete, Sándor Fegyir ajánlotta fel a városnak.
Világszerte ez a tizedik szobor Ukrajinka-szobor Ukrajnán kívül és az első Magyarországon. Márki-Zay Péter polgármester elmondta, a 19-20. század fordulóján élt költőnő talán a legfontosabb volt az ukrán irodalomban. 1902-ben lefordította a Kommunista Kiáltványt oroszról ukrán nyelvre, valamint folyamatosan küzdött a női egyenjogúságért, az ukrán szóért és a szabadságért. A politikus úgy véli, a szoborállítás a szolidaritás és az áldozatok melletti kiállás jelképe, az ukrán-magyar barátság szimbóluma és becsület kérdése.
Márki-Zay Péter emlékeztetett: a kormány büszke arra, hogy az orosz-ukrán háború alatt az orosz agresszió elől menekülő ukránokat befogadta.
Dicsérjük meg a Fideszt ezért, és pártállástól függetlenül köszönetet kell mondani mindazoknak, akik segítettek és támogattak, a hányattatásban és az üldöztetésben keresztényi módon menedéket nyújtottak az ukránoknak
– fejezte ki háláját a polgármester.
Leszja Ukrajinka 1871. február 25-én született, így születésének 155. évfordulóján avatták fel a vásárhelyi szobrát. Ez a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja, Márki-Zay Péter szerint azonban az ünnepség nem szól a kommunizmus áldozatai ellen, mivel a költőnő még jóval azelőtt vallott kommunista eszméket, hogy megjelentek a kommunizmus bűnei.
Markó Csaba, a helyi Fidesz-KDNP frakcióvezető ezzel azonban nem ért egyet. A kormánypárti politikus közösségi oldalán azt írta: nem tartja szerencsésnek a szobor felállításának dátumválasztását egy olyan országban, amely többször is elszenvedte a kommunizmus rémuralmát, és egy olyan városban, ahol sokan saját bőrükön tapasztalták meg, mit jelent ennek az ideológiának a gyakorlatba történő átültetése.
– Az sem kifogás ebben az esetben, hogy Leszja Ukrajinka nem vett részt a kommunizmus rémtetteiben és nem felelős annak bűneiért. A kommunizmus eszméje ugyanis már a kezdetektől egy történelmi zsákutca volt. Emberiség elleni bűne nem a véletlen művének és nem is egy kisiklásnak tudható be. A közösségek elleni gyűlöletkeltés, a megfélemlítés és a terror ugyanis az ideológia lényegéből fakadt – fejtette ki Markó Csaba.
Rámutatott:
„amikor Ukrajna és Oroszország között évek óta tart a háború, és a magyar emberek jelentős része békét akar, nem pedig a háborús propaganda további erősítését, akkor érthetetlen, hogy miért kell egy ukrán nemzeti szimbólumot hirtelen a város közepére rakni”.
– Ennek fényében a szoborállítást nem lehet másképp értelmezni, mint burkolt politikai gesztust az ukránokat támogató háborús narratíva és célok irányába. Nem beszélve arról, hogy ez a szoborállítás egy olyan ukrán államot próbál jelképesen piedesztálra emelni, amely rendszerszinten üldözi a magyar kisebbséget, továbbá nyíltan fenyegeti és zsarolja Magyarországot. Egy szó, mint száz: Leszja Ukrajinka szobra jelen pillanatban egyáltalán nem szolgálja Hódmezővásárhely érdekeit, hanem háborús célokat propagál – finoman, fű alatt, „kulturális” köntösben – osztotta meg véleményét a frakcióvezető.
Borítókép: Márki-Zay Péter élő videó
