Megemlékezést tartottak a kommunizmus áldozatainak emléknapján Hódmezővásárhelyen, ahol emlékező beszédet mondott Czirbus Gábor a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje, választókerületi elnöke.
Február 25-én kora este megemlékezést tartottak Hódmezővásárhelyen a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából. Az eseményt a Fidesz és a KDNP helyi szervezetei rendezték meg a katolikus temető emlékkeresztjénél. Vitális Mónika szavalata után Czirbus Gábor mondott emlékező beszédet.
Hitüktől, családjuktól, szabadságuktól, reményüktől fosztott meg egy eszme megszámlálhatatlan embert a történelem során. így hazánkban is. Magyarországon 1919 után a második háború után tért vissza a kommunista eszme és kötötte gúzsba a hazát, emelte ki beszédében Czirbus Gábor.
Idegen érdekek mentén, az önrendelkezésükett megtörve éltek generációk egy elnyomó rendszer alatt. Az áldozatok sorsa, emléke figyelmezet is. Magyarország nem élhet még egyszer függőségben, idegen érdekek szerint. Az emlékezés nem csupán múltidézés, hanem jövőbe mutató feladat is – mondta.
Kötelességünk kiállni a szabadság, a függetlenség és az önrendelkezés mellett
– emelte ki.
Megjegyezte, ebben a városban éppen e napon emeltek szobrot egy olyan embernek, aki ennek az eszmének a gondolatait vetette papírra és hirdette.
Gondolatait azzal zárta, hogy az emlékezés napja ne csak a gyászé legyen, hanem legyen a megerősödés napja is,
amikor megfogadjuk, megőrízzük a szabadságunkat, minden körülmények között.
Őt Németh László esperes emlékező beszéde és imája követte, majd a jelenlévő mécsest gyújtottak és csendes főhajtással emlékeztek az áldozatokra.
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja megtartását az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata rendelte el. Az országgyűlési határozati javaslatot Horváth Béla kisgazda országgyűlési képviselő terjesztette be. Ennek értelmében minden év február 25-én megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól a középfokú oktatási intézményekben. Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba vitték, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulagon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében. Először 2001. február 25-én emlékeztek meg a kommunizmus áldozatairól.
